Átmeneti memóriazavar vagy több?

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám 2012. május 14.

memoriazavar Kinyitotta a hűtőt, de fogalma sincs, miért? Leugrott a boltba, de hirtelen kiment a fejéből, mit akart venni? A mondat közepén elfelejtette, mire akart kilyukadni? Nem jut eszébe, mi volt a neve általános iskolás szerelmének? Mindez lehet csupán a leterheltség jele is, ám a háttérben komolyabb betegségek is meghúzódhatnak. A memóriazavarokról dr. Szücs László ideggyógyásszal beszélgettünk.

 

Mindenki számára ismerős, hogy néha nem jut eszébe valami a hétköznapokban. Mi ennek az oka, és mikortól kell aggódni a hasonló tünetek miatt?

Teljesen természetes jelenségről van szó, ami az idő előrehaladtával, ahogy az embernek egyre több dolgot kell egyszerre a fejében tartania, illetve egyre inkább belekerül a felnőttek életére jellemző, fárasztó mindennapos verklibe, csak erősödik. Különösebben tehát nem kell foglalkozni vele, ha éppen nem jut eszünkbe egy régi óvodás csoporttársunk neve, akit egyébként harminc éve nem láttunk – az agyunk úgy működik, hogy a mindennapokhoz szükséges információkat tartja „naprakészen”, a szükségteleneket pedig hátrébb sorolja. Valahol persze ezek is megvannak, csak nem biztos, hogy elő tudjuk hívni őket, hiszen nem használjuk. Egyes kutatások szerint minden információt elraktározunk magunkban születésünktől fogva, csak éppen ezek nem jönnek elő – ha mégis, akkor az ember a televízióban találja magát, mert csodaszámba megy, amennyiben valaki szó szerint megjegyzi első olvasásra a Háború és békét, vagy kapásból meg tudja mondani, mit reggelizett 1985. május 28-án. A kérdéshez visszatérve: ha a saját anyánk vagy házastársunk neve nem jut eszünkbe, akkor nagy valószínűséggel baj van. Vagyis ha valami olyasmiről van szó, amit tudnunk kellene, ami nélkül nem boldogulunk a mindennapokban. Ugyanígy akkor is orvoshoz kell mennünk, ha a memóriazavarok mellé más tünetek is társulnak, így például szédülés.

Vagyis elsősorban az életmód következménye, hogy az évek haladtával romlik az emlékezőtehetség?

Nem. Teljesen normális az is, hogy öregszik a szervezet, öregszenek az erek, romlik az agyi vérellátottság – ez már természetesen normál esetben csak idősebb korban okoz olyan problémákat, amik a hétköznapokban is gondot jelentenek. Az is általánosnak tekinthető, hogy a memória fiatalabb korban a legjobb – ez az oka például annak is, hogy a nyelvtanulás egyre nehezebb az évek múltával, felnőttként pedig sokan egyenesen lehetetlennek találják, és borzasztóan szenvednek, mire képesek megjegyezni a szavakat, a szabályokat. Tehát úgy fogalmaznék, a kor és az életmód egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy néha úgymond nem tudunk „rendet tartani” a fejünkben.

Milyen tényezők siettethetik a memória romlását?

Számos olyan betegség létezik, ami károsítja a megjegyző emlékezést, de bizonyos idegrendszeri sérüléseknek is óhatatlan velejárója a memória károsodása. És persze az alkoholizmust is itt kell megemlíteni, hiszen a mértéktelen italozás hihetetlen mértékben rombolja az agysejteket, amelyek aztán nem is termelődnek újra. Ugyanez a drogfogyasztásra is igaz: még azok a drogok is borzalmas pusztítást visznek végbe az agysejtek körében, amelyek hatására a fogyasztó adott pillanatban úgy érzi, övé a bölcsek köve. A marihuána és a kokain is bizonyítottan rontják a memóriát. Kiemelném a depressziót is, amely szintén okozhat problémát, és egyes gyógyszerek, így főleg bizonyos nyugtatók és altatók is rontják az emlékezőtehetséget. Sőt, a nikotin is káros ebből a szempontból.

Húzható határ azt illetően, mikortól van szó orvosi segítséget igénylő esetekről?

Azért nehéz ez, mert az adottságaink eleve teljesen mások. Van, aki mindent megjegyez, és van, aki azt is azonnal elfelejti, amit nagynehezen a fejébe vertek – vagy azért, mert eleve rosszabbak az adottságai, vagy simán csak szórakozott és dekoncentrált. Ha a jellegzetes tünetek között több is tartósan fennáll, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Ilyen tünetek a térbeli tájékozódás problémái, az időérzék látványos romlása, a koncentrációs képesség csökkenése, illetve a döntési- és ítélőképesség érzékelhető zavara, romlása. A környezet számára szintén árulkodó jel lehet a nyelvi kifejezőkészség látványos szegényedése, az állandóan felcserélt szavak, és így tovább. Utóbbiból önmagában persze nem kell mindenképpen negatív következtetéseket levonni, hiszen a mindennapos fáradtság tünete is lehet, ha valaki felcserél két szót.

A memóriát károsító betegségek közül melyeket emelhetjük ki?

A nyilvánvaló Alzheimer-kór mellett a Parkinson-kór vagy a sclerosis multiplex is olyan kórképek, amik jelentősen rontják az agyi képességeket. Gyakran egy stroke következtében is végérvényesen károsulnak olyan agyterületek, amelyek nélkül az illető képtelenné válik a mindennapos dolgok megjegyzésére, az életben való eligazodásra. Kicsit más lapra tartoznak a migrénes rohamok, mivel ezeket is sok tényező válthatja ki, de ezeknek is természetes velejárója lehet a memória időleges romlása. Szintén időleges problémáról beszélünk, ha valamilyen betegség miatt éppen rossz állapotban vagyunk, és éppen nem emlékszünk valamire. Senkinek sem kell megijednie, ha 39 fokos lázzal éppen nem tudja felidézni, hová tett ezt vagy azt a lakásban, vagy hogy hányadik oldalon tartott éppen a könyvében. A kiszáradás szintén járhat átmeneti memóriazavarokkal.

Mivel tarthatjuk megfelelően frissen a szellemünket?

Az az agy, amit használnak, kevésbé gyorsan öregszik – ez könnyen belátható, és idős korra is áll, amennyiben nincs a képben olyan betegség, ami leépíti a képességeket, mint például az Alzheimer-kór. Vagyis a nyolcvan évesen is rendszeresen sakkozó, rejtvényt fejtő, közösségbe járó és másokkal aktívan kommunikáló idős ember is frissebb szellemileg, mint olyan társa, aki heteken át a négy fal között kuksol, semmit nem csinál, és nem is érintkezik másokkal. A célirányos agytornák, fejtörők, célzott memóriagyakorlatok nagyon sokat számítanak fiatalabb korban is, és természetesen a tanulás is karban tartja az emlékezőtehetséget. Ami a külső rásegítőket illeti, számos készítmény kapható a patikákban, amelyekkel javítani lehet az agy vérellátását – konzultáljunk orvossal azt illetően, melyiket válasszuk. Általánosan elmondható, hogy a B- és az E-vitamin áldásos hatást gyakorol az agy vonatkozó képességeire, és ugyanez igaz a magas antioxidáns-tartalmú élelmiszerekre, például a zöld teára vagy az étcsokoládéra is.