Érthetően a modern diagnosztikai képalkotó eljárásokról

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám 2012. január 16.

„Elküldtek MR-re, CT-re”, halljuk-mondjuk nap mint nap. De vajon tisztában vagyunk-e pontosan azzal, miről is beszélünk? Okkal feltételezhető, hogy nem. A modern diagnosztikai képalkotó eljárásokról beszélgettünk Dr. Bács Évával, a Euromedic Diagnosztika Mammut II. központjának orvosigazgatójával annak érdekében, hogy ez a jövőben ne így legyen.

rontgen A legismertebb diagnosztikai képalkotó eljárás a mai napig a röntgen. Mikor szükséges röntgenvizsgálatot végezni?

A csontok, ízületek fájdalma, baleseti csontsérülés gyanúja, bizonyos mellkasi és hasi panaszok esetén. Elvárható és helyes, ha mindez orvosi ajánlás, beutaló alapján történik.  Ennek az az oka, hogy a vizsgálat során a képalkotás ionizáló sugárzás felhasználásával zajlik ez pedig káros hatással lehet az élő szervezetre.

Bizonyos esetekben azonban a sugárterhelés kockázata elmarad attól a pozitív hozadéktól, amit a vizsgálattal kiderített információk jelentenek a beteg egészsége szempontjából. A szervezetre gyakorolt sugárterhelést természetesen mindíg minimalizálni kell – ennek feltételeit mind a betegek, mind a dolgozók esetében jogszabályok határozzák meg.

Miben tér el a hagyományos röntgenvizsgálattól a CT - vizsgálat?

A komputertomográf (CT) ugyanúgy röntgensugárral dolgozik, mint a röntgenkészülékek, de  új, más számítógépes technikáról van szó, aminek eredményeképpen több szervünk igen jól vizsgálható, illetve részletesebb képet kapunk ezen vizsgálatok alapján.
A CT többféle elváltozás vagy betegség kiszűrésére alkalmas kiválóan: daganatos, gyulladásos, illetve idegrendszeri kórképeket egyaránt fel lehet általa fedezni, illetve a már ismert elváltozások állapotának feltárására is remekül használható. Ugyanígy az érrendszer szűkületeinek, elzáródásainak vizsgálatára is alkalmas ez az eljárás.

Kockázatos-e a CT?

Az emberi szervezetet csak annyiszor szabad sugárterhelésnek kitenni, ahányszor az feltétlenül szükséges. Különösen indokolt a körültekintés gyerekek és várandós anyák esetében – ezekben az esetekben csakis rendkívül indokolt esetben végzünk CT-t. Hozzáteszem: a vizsgálatok során alkalmazott sugárdózis rendszerint alacsony.

Úgy tudom, néha úgynevezett kontrasztanyagot is alkalmaznak, ami viszont válthat ki a szervezetben nemkívánatos reakciókat…


Kontrasztanyagot kétféle módon alkalmazunk: részben az érpályába adva, részben a gyomor-bélrendszer kirajzolásához, szájon át, illetve hasonló célból végbélen keresztül töltve. Ezek a vérpályába adott kontrasztanyagok oldott jódot tartalmaznak, és a gyomor-bélrendszerben alkalmazott anyagok is jellemzően jód-, vagy az esetek más részében báriumtartalmúak. Azért van szükség rájuk, hogy az orvos pontosabb diagnózist tudjon felállítani a vizsgálat eredménye alapján. Elsősorban hasi és mellkasi CT esetén van szükség arra, hogy ilyen anyagokat alkalmazzunk, és jellemzően intravénásan kapják a betegek. Ilyen esetben néha jelentkezhet allergiás reakció, ez azonban ritka, és elsősorban akkor jellemző, ha a betegnek bizonyos betegsége van, például elváltozások a pajzsmirigyében, a veséjében, netán diabéteszes. Ha ilyesmi áll fent, arról mindenképpen tudnia kell a vizsgálatot végző orvosnak. Fontos az is, hogy a vizsgálatot megelőzően a páciens ne szomjazzon, mert a kiszáradt szervezet inkább hajlamos hányingerrel, émelygéssel és/vagy bőrtünetekkel reagálni az intravénás kontrasztanyag-adásra.

Hogyan néz ki egy CT - vizsgálat a gyakorlatban?

A CT vizsgáló szerkezet leginkább egy nagy, vastag gyűrűhöz hasonlít, amelynek az aljában egy asztal mozog. Utóbbira fektetjük rá a vizsgálat közben a beteget, majd becsúsztatjuk a gyűrűbe. Maga a vizsgálat rövid ideig tart, ezen belül 10-20 másodpercekig sem mozogni, sem lélegezni nem szabad közben, így ugyanis értékelhetetlenné válik a kép. Attól függően, milyen betegséget akarunk felderíteni, létezhetnek eltérések a vizsgálat menetében.
ct_vizsgalat

Például amennyiben vastagbél-betegségeket szűrünk speciális hasi-kismedencei CT útján, a megfelelő képi ábrázoláshoz a végbélbe helyezett kicsi, vékony csövön keresztül levegővel feltöltjük a vastagbelet. A beteg ilyenkor nemcsak kontrasztanyagot kap, hanem előzőleg injekcióban görcsoldót is, hogy csökkentsük a procedúra kellemetlenségét. Maga a vizsgálat egyébként átlagosan 5-15 perces. A leghosszabb a szív CT, ez 15-30 perc.

Mi a mágnesesrezonancia-vizsgálat lényege?

Az MR lényege röviden és leegyszerűsítve, hogy mágneses térben elemzi a szervezet folyadéktereiben a részecskerészek rezgéseit. Ez elsősorban azért jó, mert nemcsak a szervek formája, illetve mérete látható a leleten, hanem a szövetek szerkezetét is megmutatja, vagyis az MR jó  módszer lehet arra, hogy például megtaláljuk a daganatos megbetegedéseket, akár már a kezdeti fázisban is.

Mire alkalmas még az MR vizsgálat?

Alapvetően az idegrendszer (a koponya, a gerinc) és az ízületek betegségeinek vizsgálatára alkalmazzuk, de kiválóan alkalmazható a nyak, a gátorüreg, az emlő, a has és a kismedence diagnosztikai vizsgálatára is. Az erek állapotáról is információt kaphatunk az úgynevezett MRA, azaz mágneses rezonanciás angiográfia útján.
mr_vizsgalat

Maga a vizsgálat egyébként elsősorban akkor javasolt, ha a betegnek ismeretlen okból fáj a feje, netán szédül, illetve a gerincével, vagy az ízületeivel összefüggésben jelentkeznek problémák. A daganatos áttéteket is fel lehet deríteni MR-rel, és ezzel a vizsgálattípussal tudjuk követni a sugár- vagy citosztatikus terápia hatásosságát is. Hasi, kismedencei MR vagy emlő MR vizsgálatra pedig akkor van szükség, ha más képalkotó vizsgálatokkal, így például ultrahanggal, CT-vel vagy mammográfiával nem lehet egyértelmű véleményt mondani az adott problémáról, illetve ha a CT-ben alkalmazott kontrasztanyag nem adható a páciensnek.  Jellemző, hogy még a különböző mellnagyobbító műtéteket követően is ezzel a vizsgálattal szoktunk megbizonyosodni, arról, ép-e az implantátum.. A MR újabb alkalmazási területe a szívizom állapotának, életképességének megállapítása, valamint veleszületett vagy szerzett szívhibák kimutatása.

Kockázatos-e az MR? Jelentkezhetnek-e esetleges mellékhatásai?


Jelenlegi ismereteink szerint az MR-nek semmiféle káros hatása nincs, és semmiféle fájdalommal nem jár. A speciális kontrasztanyag alkalmazásakor bizonyos mellékhatások szintén jelentkezhetnek, de ritkábban, mint CT kontrasztanyag alkalmazás esetén. Ennek szükségességéről egyébként a radiológus dönt, és ugyan a kontrasztanyag itt nem jódtartalmú, akadnak, akik túlérzékenyek lehetnek rá. Ez némi rosszullétet, hányingert, netán kiütést jelenthet, de csak ritkán súlyos.

És vannak olyanok, akiknél esetleg nem végezhető el a vizsgálat?

Tekintettel arra, hogy az MR mérések mágneses térben történnek, rádiófrekvenciás gerjesztés mellett, azoknál a betegeknél, akiknek pacemakert ültettek be, a vizsgálat kizárt. Emellett minden esetben meg kell győződni arról, hogy nincs a szervezetbe műtéttel beépített, netán baleset során odakerült mágnesezhető anyag, ezek ugyanis a mágneses térben elmozdulhatnak a helyükről, és súlyos, akár életveszélyes sérülést is okozhatnak. Ha pedig ilyen nem  is következik be, magát a vizsgálatot akkor is értékelhetetlenné tehetik. Értelemszerűen a kivehető fogszabályzót is el kell távolítani a vizsgálat előtt, és természetesen a testékszerek, ékszerek sem vihetők be a vizsgálati helyiségbe.

Hogyan zajlik a vizsgálat a gyakorlatban?


Fekvő helyzetben, döntően hanyatt, néhány esetben hason fekve történik. A páciensnek egy viszonylag szűk térben kell feküdnie, ami akár kellemetlen is lehet, akárcsak a vizsgálat alatt jelentkező különös, kopogó jellegű, hangos gépzörejek. Utóbbiak intenzitása ugyanakkor füldugó használatával csökkenthető. A vizsgálat több mérési sorozatból áll, egy-egy sorozat átlagosan 2-4 perces, és közben nem szabad mozogni, végig az operátor által beállított testhelyzetben kell feküdni. A mellkasi és hasi MR vizsgálatoknál időnként a légzést vissza kell tartani, az operátortól mikrofonon keresztül kapott utasítás szerint. Maga a teljes vizsgálat időtartama testtájanként átlagosan 15-40 perc között mozog.

ultrahang Mit kell tudni az ultrahangos vizsgálatokról?

Hasi, kismedencei ultrahang-vizsgálatra lehet szükség hasi és alhasi panaszok esetén, a lágyrész ultrahang-vizsgálatot pedig nyaki és egyéb lágyrészek elváltozásának gyanújakor szokás elrendelni. Utóbbi körbe tartoznak a felületes szervek, például a pajzsmirigy, vagy például a nyirokcsomók. Szintén bevett eljárás az erek ultrahangos vizsgálata dohányzás okozta problémák,

magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség vagy más okból létrejött érelmeszesedés esetén. Az általunk alkalmazott energiatartományban az ultrahangnak biológiailag káros hatása nincs, és semmilyen fájdalommal nem jár: jellemzően fekvő testhelyzetben történő vizsgálatokról beszélünk,  úgynevezett kontakt gél használatával. Ezek bőrbarát, vízoldékony, zsírt nem tartalmazó anyagok, amelyek a vizsgálat után letörölhetők. Maga a vizsgálat mozdulatlanságot igényel, és 15-20 percig tart.

És mire jó a 4D-s ultrahangvizsgálat a kismamák esetében?

Amellett, hogy a szülők fényképszerű képet látnak megszületendő gyermekükről, a vizsgálat információkkal szolgál bizonyos felület-záródási fejlődési rendellenességekről is.

Nem veszélyes a magzatra ez a fajta eljárás?

Mai tudásunk szerint a diagnosztikában általánosan alkalmazott ultrahang-energia nem károsítja a magzati szöveteket. A magzati reakciókból azonban bizonyosan tudjuk, hogy a megszületendő gyermekek észlelik a beavatkozás tényét. A szakmai grémiumok szigorúan szabályozzák a magzati ultrahang-energia terhelést. Ezzel összhangban – a magzat érdekeit maximálisan szem előtt tartva – a „babamozi” ideje korlátos.

A vizsgálatokról további információk a Euromedic diagnosztika weboldalán (www.euromedic.hu) vagy központjaiban érhetőek el. A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok térítéses ellátásban beutaló nélkül kezdeményezhetőek, azonban javasoljuk, hogy a vizsgálatok előtt konzultáljon kezelőorvosával, háziorvosával, radiológusával.

 

A képeket az Euromedic Diagnosztikai Központ bocsátotta rendelkezésünkre.