Végezhet a hasnyálmirigyünkkel a mértéktelen alkoholizálás
dr_kiraly_agnes Ahhoz képest, mennyire fontos funkciókat lát el az emberi testben, viszonylag kevés szó esik a hasnyálmirigyről, pedig e szervünk nélkül nem tudunk teljes életet élni, gyulladása, rákos elváltozásai pedig gyors és fájdalmas halálhoz vezethetnek. Dr. Király Ágnes belgyógyász, gasztroenterológus szakorvossal beszélgettünk.

 

 

 

 

Mik a hasnyálmirigy funkciói az emberi szervezetben?

 

A hasnyálmirigy külső elválasztású része emésztőenzimeket termel, illetve a béltartalom lúgosításában játszik alapvető szerepet: gyakorlatilag arról van szó, hogy lúgossá teszi a gyomorból kikerülő savas ételt, hiszen a gyomorban 2-es pH-optimumon történik az emésztés, a bélben pedig 8-as pH-optimumon. Tehát több liternyi bikarbonát elválasztása történik meg. A zsíremésztés szempontjából szintén a hasnyálmirigy az emberi test központi szerve. Itt termelődnek meg a fehérjék, a szénhidrátok, nukleinsavak bontásához szükséges enzimek is. A hasnyálmirigy belső elválasztású része egyfajta „karmester-funkciót” tölt be a testben: az úgynevezett Langerhans-szigetek az inzulinellátásban, a D-sejtek pedig a szomatosztatin termelésében játszanak alapvető szerepet. Utóbbi a gyomorsav képződését is gátolja.

 

Miből fakadnak e szervünk megbetegedései?

 

Elsősorban abból, hogy a nyugati társadalom egyszerűen „túleszi” magát, és a szervezetben megtermelődő enzimmennyiség egyszerűen nem elég a magunkhoz vett táplálékok megemésztéséhez, eltolódik a pH-optimum. A leggyakoribb betegség az úgynevezett krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, ami az emésztőenzimek elválasztását végző külső elválasztású rész elégtelen működéséből fakad. A krónikus gyulladásban lévő hasnyálmirigyben ez a funkció beszűkül, ami elégtelen emésztéshez vezet. Az alkoholistáknál mindez különösen gyakori probléma: emésztési zavarokkal, fogyással, bűzös, zsírfényű széklettel és nagyon erős fájdalommal jár. A betegség megjelenése széles skálán mozoghat: nagy fogyással, hasmenéssel, krónikus hasi fájdalommal járó forma, de van csaknem tünetmentes forma is, ahol a krónikus gyulladásra a hasnyálmirigyben lerakódó mész hívja fel a figyelmet, mindez nem feltétlenül jár emésztési zavarokkal, a folyamatok évtizedek alatt jutnak el addig, hogy a hasnyálmirigy nem tudja betölteni a szerepét. Ehhez ilyenkor már rendszerint hasnyálmirigy-eredetű cukorbetegség is társul.

 

Létezik akut gyulladás is, igaz?

 

Igen, 100 ezer emberből 70-nél diagnosztizálunk ilyet, vagyis a betegség elég gyakorinak mondható. Oka elsődlegesen ennek is a mértéktelen alkoholfogyasztás, nőknél ugyanakkor első helyen a „biliaris” hasnyálmirigy gyulladás áll. Ez abból ered, hogy az epekő kikerül a közös epevezetékbe, elzárva azt, a hasnyálmirigy váladéka pedig nem tud megfelelően elfolyni. Ilyenkor epe áramlik visszafelé a hasnyálmirigy-vezetékbe, és megnő a nyomás is ezen a területen. Ilyen tünetek rendszerint karácsonykor, húsvétkor, disznóvágáskor jelentkeznek, amikor az emberek kontroll nélkül esznek és isznak. Relatíve ritkább, de súlyosabb gyulladás alakulhat ki azoknál is, akiknek genetikailag magas a vérzsírszintjük. A náluk jelentkező akut hasnyálmirigy-gyulladás szövődményes, igen súlyos levonulású gyulladás, ahol a kezelés során első lépésben úgynevezett plazmafelezésre van szükség, és csak ezután lehet nyugalomba helyezni a szervet. Előfordulnak még immuneredetű, mumpsz hatására kialakult és gyógyszerek kiváltotta gyulladások is, de ezek előfordulása lényegesen alacsonyabb.

 

Az alkohol a savas kémhatása miatt károsítja ennyire a hasnyálmirigyet?

 

Nem. A probléma oka itt az, hogy az alkohol bontása folyamán szabadgyökök képződnek, és ezt nem tudja feldolgozni a hasnyálmirigy.

 

Mennyire súlyosak a fent részletezett problémák?

 

Mindkét betegség halálos kimenetelű lehet. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás hirtelen jelentkezik nagy tünetekkel: bélműködés leállása, puffadás, láz, hányás és hidegrázás, elviselhetetlen hasi fájdalom kísérik, az orvos pedig nem tehet igazán sokat tenni, ugyanis úgynevezett önmagát limitáló betegségről beszélünk. Ha akar, megáll – ha nem, a hasnyálmirigy megemészti önmagát, és a gasztroenterológus legfeljebb annyit tehet, hogy tehermentesíti a hasnyálmirigyet, és támogatja az életfontosságú szervek működését, a sebész pedig ha szétesik a hasnyálmirigy és megemészti saját magát, eltávolítja a megemésztett szervet, különösen akkor, ha helyén cysta, vagy tályog képződik. Az epés hasnyálmirigy-gyulladás esetén elsőrendű feladat az epekő eltávolítása a közös epevezetékből. Már persze ha a beteg életben marad…

 

Mit jelent az, hogy „támogatja a szervet”?

 

A hasnyálmirigy tevékenységének leblokkolását jelenti: elvesszük a gyomorsav-termelést, a beteget a vékonybélbe, vagy esetleg érbe tápláljuk, súlyos esetben hasnyálmirigy-blokkoló hormon szomatosztatin adagolásával csökkentjük a hasnyálmirigy működését.

 

És pontosan miért halhat ebbe bele a beteg?

 

A betegség következtében megváltozik a bél áteresztő képessége, a bélbaktériumok bekerülnek az elhaló hasnyálmirigy-területekre, ami súlyos, gennyes gyulladást okoz. Miközben a szerv megemészti önmagát, a gyulladásos anyagok a véráramba kerülnek, aminek légzéselégtelenség, keringési elégtelenség, illetve különböző szervek, például a vese elégtelen működése lehet az eredménye. Az enzimek pedig eközben a hashártyán emésztik a zsírt, ami tályogos, az egész hasra kiterjedő folyamatokat eredményezhet. Az ilyenkor fellépő endotoxin-sokk könnyen halálos lehet. Általában az első 72 óra szokott kritikus lenni. Amennyiben a problémákat epekő okozta, azt kell eltávolítani, hogy csökkenjen a hasnyálmirigy-vezetékben a kialakult nyomás.

 

Mi a különbség ehhez képest a krónikus gyulladás lefolyásánál?

 

Ilyenkor nem áll meg a gyulladási folyamat, és gyakorlatilag az egész szerv helyén hegszövet képződik. A betegnek ennek folytán természetesen hormonpótlásra van szüksége. Ez a gyulladás is roppant fájdalmas, hiszen a burjánzó szövet mindent nyom maga körül, elzárja a hasnyálmirigy szivacsos, mirigyecskékkel tarkított felszínén a kivezető csövecskéket. A feszülés, kemény fájdalom miatt a betegnek nincs étvágya, hiszen akármit eszik, az pokoli kínokkal jár. A betegeknél rendszerint inzulinfüggő cukorbetegség alakul ki, és szövődményként általános egészségi leromlás következik be.

 

Amennyiben a beteg túlél, hogyan folytathatja tovább az életét? Mennyire regenerálódnak az elpusztult részek?

A beteg csak gyógyszerekkel élhet tovább, a magasan differenciált szövetek ugyanis nem tudnak ugyanúgy regenerálódni. Bizonyos területek persze átvehetnek egyes funkciókat, de az eredeti kapacitás semmiképpen sem pótolható, a velünk született szerkezet soha nem áll vissza. Ez természetesen további panaszokat okoz. Amennyiben csak ödémás gyulladásról volt szó, az esetleg meggyógyulhat, ilyenkor az épen maradt részek átveszik a kieső funkciókat. Az orvos számára minden hasonló esetben célszerű követni a beteget, a nem regenerálódott funkciókat pedig meg kell próbálni külső úton pótolni.

hasnyalmirigy

 

Mit kell tudni a hasnyálmirigy daganatos megbetegedéseiről?

 

A hasonló rákos megbetegedések előfordulási gyakorisága az utóbbi időben sajnos növekszik, ami már csak azért is problémát jelent, mert a hasnyálmirigyrák roppant nehezen felismerhető, és csak akkor gyógyítható, ha már egészen korán diagnosztizálják. Ennek oka, hogy már a korai szakaszban áttétek képződnek a májban, a nyirokrendszerben. Sajnos a hasnyálmirigy-daganatok több mint háromnegyede már inoperábilis állapotban kerül felismerésre – ilyenkor az orvos már semmit sem tehet, a betegek sajnos menthetetlenek.

 

Milyen korai tünetek esetén kezdjünk gyanakodni?

 

Hasi fájdalmak és cukorbetegség jelentkezése esetén érdemes elmenni egy vérvizsgálatra. Bizonyos daganatfehérjék aránya a vérben jelezheti, ha baj van, de sajnos ez a módszer sem jelent száz százalékos biztonságot, mintegy 70 százalékban lehet előrejelezni így a rák kialakulását. A betegség egyébként akár nagyon fiataloknál is jelentkezhet.

 

De mégis miért? Genetikai vagy életmódbeli okok húzódnak meg a háttérben?

 

Egész biztosan nem tudjuk megmondani, de genetikai háttér biztosan van. Bizonyos protoonkogének szabadulnak fel a szervezetben, például a K-ras gén, aminek következtében bizonyos sejt-újraképződési mechanizmusok nem blokkolódnak le megfelelően. Hosszabb távon, akár négy-öt éven belül egyébként remélhető áttörés a hasonló kórképek gyógyítása terén, az Egyesült Államokban már most is divat a saját genom meghatározása. E genommeghatározás alapján bizonyos rizikóbecslés is lehetséges, vagyis lehetőség lesz előre felkészülni vagy időben védekezni az ilyen alattomos betegségekkel szemben. Az már persze más kérdés, hogy a biztosítók hozzáállása milyen lesz majd – én a magam részéről tartok attól, nem csap-e majd át valami rosszba ez az eredendően pozitív és rengeteg lehetőséget felvillantó eredmény. Ami az életmódbeli okokat illeti, az alkoholfogyasztás, különösen a gyulladás melletti alkoholfogyasztás egész biztos hajlamosít a hasnyálmirigyrákra, de a túlzásba vitt kávéfogyasztásról is kimutatták, hogy növeli a kockázatokat.

 

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám

 

2011.11.09.

Doctoris Medici magánrendelő Pécs