Hideg- és melegfronti hatás: mire kell odafigyelnünk?
Bizonyos életkor után mindenki számára ismerősek a sajgó sebhelyek, nehézkesebbé válló ízületek az időjárás változásai idején. Az időjárás-jelentésekben is rendszeresen felhívják a figyelmet arra, milyen fronthatással kell számolni például az autósoknak a forgalomban az adott napon. Fülöp Andrea humánmeteorológussal vettünk számba a legfontosabb tudnivalókat. fulop_andrea

Mit értünk pontosan időjárási frontok alatt?

Fizikailag ezek a jelenségek a légkörben úgynevezett szakadási felületek, amelyek mentén sok meteorológiai paraméter hirtelen megváltozik, „ugrik”. Egyszerűbben és érthetőbben pedig úgy fogalmazhatnék, hogy vannak a légkörben ciklonok és anticiklonok. A ciklonokban a levegő az óramutató járásával ellentétesen összeáramlik, majd középen felfelé. Az anticikonokban ez az egész fordítva működik: nagy területen a levegő leáramlik, majd az óramutató járásával megegyezően szétáramlik. Nekünk a frontok szempontjából a ciklonok fontosak, ugynis a ciklonokban találjuk a frontokat, szám szerint egy meleget és egy hideget, méghozzá mindig egymás után. Ezekhez a frontokhoz általában speciális csapadékmezők, felhőzet, nyomási és hőmérsékleti mezők tartoznak.

Körülbelül milyen arányban érzékenyek az emberek az időjárás változásaira, a frontokra? Mi ennek az oka, és miből fakadnak az egyéni eltérések?

Körülbelül fele-fele az arány, de egyes források szerint ennél többen frontérzékenyek. Magyarországon inkább melegfrontokra vagyunk érzékenyek. A nők a férfiaknál tíz évvel később, a klimax tájékán válnak frontérzékennyé. A fiatalokra nem jellemző a frontérézékenység, mert a szervezetük rugalmas, és jól kezeli a külső behatásokat. Kivételt jelent ez alól a csecsemő korosztály, akik az anya pocakjából érkezve nem csak az időjárásra, de mindenre érzékenyen reagálnak. Hajlamosít a frontérzékenységre bármilyen krónikus betegség, sérülés, netán műtéti heg. Ilyenkor a szervezet már nem annyira ellenálló, nehezebben alkalmazkodik a hirtelen változó külső környezethez.

Milyen típusú időjárás-érzékenységeket különböztethetünk meg?

A hideg- és melegfrontra más és más hatások jellemzők, ezért az emberek vagy erre, vagy arra érzékenyek. Fokozati különbségek is vannak: vannak, akiknek csak kisebb kellemetlenségeket okoznak a frontok, de olyanok is, akiket „frontbetegeknek” titulálhatunk.

Növekszik-e a frontérzékeny emberek aránya, vagy csak az időjárás globális változásai miatt ez az általános vélekedés?

A mi vizsgálataink szerint az elmúlt ötven évben nem volt változás a frontérzékeny emberek számában. De elképzelhető, hogy hosszabb időtávon változni fog a számuk.

Mik a hidegfrontok legáltalánosabb hatásai az emberi szervezetre és viselkedésre?

Hidegfront esetén a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. A csökkenő hőmérséklet és páratartalom mellett nő a légnyomás. Ezt ízületi fájdalmakkal, reumás panaszokkal, asztmás rohamokkal, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel, illetve mellkasi panaszokkal, sőt, a koraszülések és a szülések számának emelkedésével, illetve a szívinfarktusok gyakoribb előfordulásával hozták összefüggésbe. Sok hidegfrontra érzékeny ember panaszkodik, hogy a hidegfront után megerősödő széltől fáj a fejük. Ilyenkor az idegrendszer lassabban reagál a külső ingerekre, nő a reakcióidőnk. Fáradékonyság, aluszékonyság jellemző.

A szülést miért befolyásolja a hidegfront?

Mert növeli a görcshajlamot, és ilyen értelemben véve a szülés is egyfajta görcs.

frontok

Nézzük akkor a melegfrontokat! Ezek hogyan hatnak?

Melegfront esetén a tünetek már több órával a front átvonulása előtt jelentkezhetnek. Ilyenkor emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom és csökken a légnyomás; mindezek a vérnyomás csökkenéshez, a pulzusszám emelkedéséhez, esetleg depressziós tünetek, zöldhályogos rohamok, illetve migrénes panaszok gyakoribb előfordulásához vezethetnek. 

Ilyenkor kiéleződik az idegrendszer, csökken az ingerküszöb. A felfokozott idegállapot után a szervezet gyorsan kimerül, emiatt koncentrációs zavarok lépnek fel, a reflexek lassulnak, a reakcióidő megnövekszik. A melegfrontok jellemzően több mentális tünettel járnak. A melegfront fizikai körülményei kedveznek a kórokozók terjedésének, ezért ilyenkor járványok, fertőző betegségek üthetik fel a fejüket.

Miért érzékenyebbek a gyerekek és az idős emberek az időjárás szeszélyeire?

Inkább azt mondanám, hogy a csecsemők és az idősek érzékenyek. A fiatal társadalomban szerencsére nincs kimutatható frontérzékenység. Ahogy mondtam, a fiatal szervezet könnyebben reagál és alkalmazkodik…

Mik azok a legtipikusabb betegségek, amelyek jellemzően „ráerősítenek" a fronthatásokra?

A különböző vérnyomás-problémák, a cukorbetegség, az epilepszia, de ahogy említettem, például a komolyabb műtéteken átesettek, bármilyen krónikus betegségben szenvedők, reumások is nehezebben viselik az időjárási változásokat.

Miként módosítja a fentieket a globális klímaváltozás? Mely klímaváltozási hatásokra kell felkészülnünk a jelenlegi tendenciák alapján a közeljövőben?

A frontok száma kis mértékben csökkenhet Magyarországon, mivel a klímaváltozás megváltoztatja a cirkulációt. Ez jó hír lehet a frontérzékenyeknek. De a klímaváltozás más egészségügyi hatásai sokkal fontosabbak ennél.

Hogyan védekezhetünk a hétköznapokban az időjárás hatásaival szemben?

Nagyon fontos a testmozgás és az egészséges táplálkozás. A melegfrontra érzékenyek fogyasszanak több A-, B2-, C- vitamint, időnként szódabikarbónát, káliumot és foszfort, egyenek lúgosító, növényi táplálékokat. A hidegfrontra érzékenyek vegyenek magukhoz sok B1-, D-, E vitamint, kalciumot, jódot és magnéziumot, de számukra ajánlott a koffein, illetve a húsok, fehérjében gazdag táplálékok, így például a sajt vagy a tojás fokozott fogyasztása is.

2011.10.14.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám