Rovarcsípés - Akár egy döfés is halálos lehet

A rovarszerzonnak a nyárral együtt lassan tényleg vége, bizonyos információkat azonban nem árt örökre fejben tartanunk a különböző apró élőlények támadásaival kapcsolatban. Dr. Török Zoltán háziorvossal beszélgettünk.

Mi az oka annak, hogy valakire ragadnak a szúnyogok, mást pedig soha nem támadnak meg?

Megoszlanak erről a vélemények. Az biztos, hogy a felnőtteket jobban támadják a szúnyogok, mint a gyerekeket, aminek több oka is van: egyrészt az eltérő testkémia, másrészt pedig a fokozott izzadékonyság is közrejátszik ebben, hiszen utóbbi vonzza a rovarokat. Másrészt egy nagyobb ember több szén-dioxidot ad le a környezetébe is. Vannak emellett egyéb hajlamosító tényezők is, például a terhes nőket híresen „szeretik”, de a nullás vércsoportúakra is jobban ragadnak, mint másokra. Vonzzák őket bizonyos színek is, és ha alkoholt fogyasztottunk, szintén fokozottabb esélyünk mutatkozik a szúnyogcsípésre.

Ezen túlmenően van valami szabályszerűség abban, hogy hová, mely testfelületekre mennek előszeretettel a szúnyogok?

Leginkább a meztelen felületeket keresik, amelyeknek bő a vérellátásuk.

Fizikai értelemben tényleg csípés a szúnyogcsípés?

A nőstény szúnyogok a maguk kis ormányával nyitják fel a bőrünket, oda befecskendezik a nyálukat, és miután ezzel érzéstelenítették a szóban forgó részt, kiszívják a vért. A nyálukban rejlő érzéstelenítő anyagok miatt nem szoktuk észrevenni, ha megtámadtak minket.

Veszélyes a szúnyogcsípés azt leszámítva, hogy kellemetlen?

Alapesetben nem, de az a hozzáállás is helytelen, hogy nem kell vele foglalkozni. A szúnyognyál eleve fehérjékből áll, amik az arra allergiásakból kellemetlen immunreakciókat válthatnak ki, azonban nem is ez az elsődleges kockázatforrás, hanem hogy a szúnyogok mintegy harmada fertőzött valamilyen vírussal. Ezek közül a nyugat-nílusi vírus és a malária a legveszélyesebbek, bár Magyarországon szerencsére egyik sem igazán jellemző. A nyugat-nílusi vírust terjesztő rovarok azonban nálunk is jelen vannak, évi néhány megbetegedés elő is szokott fordulni. Ez hányással, lázzal, fejfájással jár, és elég komoly szövődményei alakulhatnak ki, ha nem kezelik, így például számos szervünk gyulladhat be, köztük a szív és a máj is. Ami a többit illeti: a viszketés eleve kellemetlen, de ha még vakarjuk is a csípést, könnyen felül is fertőződhet. Ha pedig a szúnyogok aránya egy bizonyos területen túl magas, gyakorlatilag elviselhetetlen ott tartózkodni. Ilyen magas szúnyog-fertőzöttségű területek Magyarországon is akadnak például a Tisza mentén.

Meg lehet halni bizonyos számú csípéstől?

Elméletileg igen, de ez inkább csak matematikai valószínűség. Reálisan nézve ritkán fordul elő, hogy valakin ezernél is több szúnyog tegyen egyszerre erőszakot.

Még a szúnyogcsípésnél is kellemetlenebb, ha méh vagy darázs szúrt meg minket, és veszélyesebb is…

Ennek több oka is van. Egyrészt többen allergiásak rá, mint a szúnyogra, másrészt ezek a szúrások nemcsak komoly fájdalommal, hanem néha tényleg gigantikus duzzanatokkal is járnak. Ennek folytán ha például a szánkba repült a rovar és ott szúrt meg, könnyűszerrel meg is fulladhat a szerencsétlenül járt áldozat, amennyiben nem kap sürgősen elsősegélyt.

rovarcsipes

Igaz az, hogy akit sokszor megszúrnak a méhek, az hozzászokik?

Általános érvénnyel semmiképpen. Vannak, akiknél a többszöri döfések hatására pont túlérzékenység alakul ki, másoknál azonban valóban olyan fokú tolerancia alakul ki, hogy már alig okoznak tüneteket a szúrások. Ez főleg azokra jellemző, akik hivatásukból adódóan gyakran találkoznak méhekkel, például a méhészek.

Mi a különbség a méh és a darázs támadása között?

A méh maga is elpusztul a támadáskor, hiszen a fullánkján kis visszahajló horgok vannak, amik beszakadnak a sebbe az oda bejutó, kibocsátott méreganyaggal együtt. A darázs életben marad, és többször is képes szúrni, hiszen nem marad ott a fullánkja. Emellett eltérő a két váladék kémhatása is: a méheknél savas, a darázsnál lúgos a méreganyag. Vagyis előbbinél lúgos kémhatású oldattal csillapíthatjuk a tüneteket, utóbbinál például citromlé is megteszi. A méh fullánkját mindenképpen próbáljuk meg eltávolítani a sebből. Ezután mindkét esetben javasolt a fertőtlenítés szappanos vízzel, és borogassuk is be a duzzanatot.

Milyenek az ilyenkor jelentkező allergiás tünetek?

Igen látványosak is lehetnek: akár negyedórával a csípést követően is elboríthatják a testet a kiütések, bedagadhat a szem és az ajak, illetve fulladásos rohamok jelentkezhetnek. Előfordulhat hányás, hasmenés, elviselhetetlennek tűnő szívdobogás-roham, furcsa zavartság vagy akár eszméletvesztés is. Ilyenkor azonnal orvost kell hívni, mert újabb negyedóra akár a beteg halálát is okozhatja. Ez szerencsére nagyon ritkán fordul elő, kizárni azonban nem lehet az esélyét.

Mikor forduljunk orvoshoz a fenti eseteken túlmenően?

Amennyiben az áldozat kisgyermek, lehetőleg minden esetben. Ha több méh vagy darázs támadott meg minket egyszerre, szintén mindenképpen ajánlatos orvoshoz menni, már csak elővigyázatosságból is. Ugyanígy akkor is, ha a duzzanat napok elteltével sem lohad le, vörösen ég, viszket, netán szélsőséges méretű. Amennyiben valaki allergiás a darázscsípésre, annak tanácsos folyamatosan magánál tartani az ilyen esetekre felírt ellenanyagot.

A kalcium nem elég?

Nem! Ez egy sajnálatos módon igen széles körben elterjedt tévhit. Használ a kalcium a tünetek enyhítésére, de az allergiás tüneteket nem mulasztja el, ahhoz antihisztamin tartalmú készítményekre van szükség. Ha valaki allergiás, annak speciális immunterápiákon kell részt vennie, így fokozatosan hozzászoktatható a szervezete a méreganyagokhoz. Végleges megoldást azonban gyakran ez sem jelent.

Mi a helyzet a pókokkal? Élnek Magyarországon mérges pókok?

Nem. A pókok méreganyaga ugyanakkor komplexebb a szúnyogok vagy a darazsak méreganyagánál, és nem ritkán igen csúnya a csípés helye, sőt, gyakran sokkal jobban viszket is, mint egy szúnyogcsípés. Allergiás reakciók persze itt is felléphetnek, ezen túlmenően azonban a keresztespók vagy a jellemzően minden otthonban megtalálható zugpók csípése után biztosan nem kell további komplikációktól tartani. Ha azonban Afrikába, Amerikába vagy egyéb egzotikus vidékekre utazunk, feltétlenül tájékozódjunk a környéken előforduló mérges pókokról, mert ezek közül több is halálos veszélyt jelent az emberre.

Milyen rovarok csípései gyakoriak még?

Jellemző a hangya, a poloska vagy a bolha csípése, illetve a kullancsé is, de az egy más téma, hiszen speciális esetet jelent. A másik három kellemetlen viszketést okoz, netán enyhe allergiás reakciókhoz vezethet, de különösebben egyik sem veszélyes.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám

2011.09.19