Akár egyetlen gombafej is gyilkolhat
Habár az utóbbi években már a magyar közvélemény is tudatában van a hallucinogén gombák létének, a kábítószerként fogyasztott gombák még ma is csupán a mérgezések elenyésző hányadáért felelősek hazánkban. A gombatoxinok okozta halálesetek száma összességében csökkenő tendenciát mutat, sokakban azonban még mindig nem tudatosult, hogy a mérges gombákkal nem lehet tréfálni. Dr. Zacher Gábor toxikológussal beszélgettünk a kérdésről. dr_zacher_gabor

Milyen gombamérgezések a legjellemzőbbek Magyarországon?

Először is fontos valamit leszögezni: a legtöbbször, amikor gomba elfogyasztása okoz rosszullétet, nem mérgezésről van szó, hanem baktérium vagy vírus okozta ételfertőzésről. Ez valóban roppant kellemetlen tud lenni, hányással, hasmenéssel jár, de nem a gombában található méreganyagok okozzák, hanem például ha elfogyasztjuk a nem megfelelően tárolt, a melegben kint álló gombapaprikást a hozzá tartozó háromnapos galuskával. A gombás ételek eleve nehezek, mivel a gomba kitint tartalmaz. Éppen ezért nem is szoktuk például javasolni, hogy ötévesnél fiatalabb gyerekeknek gombát adjanak… Vagyis amennyiben valaki megeszik fél kiló gombát együltő helyében, az ne csodálkozzon azon, ha utána úgy érzi, mintha köveket pakoltak volna a gyomrába. A gombamérgezés azonban teljesen más. A gomba elfogyasztása után jelentkező kellemetlen tünetek miatt kórházba kerülő emberek mindössze 30-40 százaléka esetében beszélhetünk ténylegesen mérgezésről, amikor a gomba tartalmazta toxin okozza a panaszokat.

Lehet mondani valamilyen arányszámot azt illetően, hogy az említett 30-40 százaléknyi esetből mennyi végződik tragikusan?

A toxintartalmú gombák fogyasztása után nagyjából a fenti esetek 10-15 százalékánál beszélhetünk súlyos tünetekről és panaszokról. Ezek az esetek egyébként az egészségügy számára is súlyos terheket jelentenek. A többi esetben gyomor- és bélrendszeri elváltozásokról van szó, amelyek némi tüneti terápiát követően elmúlnak.

A mérges gombák közül melyik a legjellemzőbb itthon?

Mondhatjuk, hogy az amanitin-tartalmú gombák okozta gombamérgezések csúcsát a gyilkos galóca okozta megbetegedések jelentik. Gyakorlatilag a világ összes fontosabb mérges gombája megtalálható Magyarországon, néha igazi ritkaságokkal is szembesülünk, de a legtöbb kihívást a gyilkos galóca támasztja. Évi tizenöt-tizennyolc esetről beszélhetünk átlagosan. Tavaly például húsz mérgezés történt, ebből kettő végződött halállal, az előtte lévő évben azonban nem követelt áldozatot a gomba. Összességében azt mondhatom, hogy ezen a téren egyértelműen javulnak az arányok. Különösen az augusztus és október közötti időszak számít kritikusnak, ez a tulajdonképpeni „szezon”.

Mennyi a halálos adag a gyilkos galócából?

Mindössze egyetlen gombafej már egy felnőtt ember halálát okozhatja, tehát nem kell elfogyasztani egy méretes tálnyi gombapörköltet ahhoz, hogy belehaljunk. A gyilkos galóca egyébként egy kifejezetten szép, mondhatni jó kiállású gomba, és aki megérte, hogy elmesélje, milyen íze van, mind azt mondta: nagyon finom. Ebből is látszik: minden gomba ehető, „legfeljebb” belehal az ember a fogyasztásába.

Milyen mérges gombák okoznak még jellemzően súlyos mérgezéseket Magyarországon?

Ahogy említettem, hazánkban szinte minden méregtartalmú gomba előfordul: a légyölő galóca, a párducgalóca, és még sorolhatnám… Külön megemlíthetjük még a tintagombát, ami átalakítja az alkoholt lebontó enzimek működését, és így, a köztes anyagok megmaradása révén okoz furcsa elváltozásokat. Az úgynevezett cortinarius típusú gombák veseelégtelenségekhez vezethetnek, illetve meg kell említeni a jellemzően tudatmódosító célból fogyasztott gombákat is, amik elsősorban pszilocibint tartalmaznak. Itt maga a gomba mérge váltja ki az áhított bódulatot.

Utóbbiak esetében a hatás szempontjából mindegy, milyen módon fogyasztják el őket?

Igen, bár a pszilocibin-gombákat nem szokás szívni. A hatóanyag itt egyébként rokon az LSD-ben találhatóval, és speciális zenei, képzőművészeti szubkultúra kötődik a fogyasztásukhoz, amolyan „utazások”, szeánszok. Kevés adatunk van arról, hányan fogyasztanak ilyen szereket, az azonban biztos, hogy kevesen kerülnek kórházba efféle mérgezésekkel.

Tehát a legjellemzőbb továbbra is az a fajta mérgezés, amikor a család leszedi a neki megtetsző gombát az erdőben, otthon elkészíti, majd kórházba kerülnek?

Igen. Vagyis az emberi butaság és a felelőtlenség az elsődleges ok. A leggyakoribb galócamérgezésnél tipikusan családok szoktak kórházba kerülni. Úgy mondjuk ezt, hogy 5-600 kilogramm galócamérgezett kerül be, hiszen a gyógyszereket ezekben az esetekben testsúlykilogrammra kell adagolni.

gombamergezes

Ha sikerül megmenteni a gombamérgezett embereket, mennyi időbe telik a gyógyulás?

Átlagosan fél-háromnegyed évnyi regenerációs idővel kell számolni. A gyilkos galóca jellemzően a májat támadja, ami szerencsére jó regenerációs képességgel rendelkezik.

Egyéni eltérések léteznek azt illetően, kire hogyan hat a méreg?

Túl sok különbség nincsen, az azonban tapasztalat, hogy akik már „előkezelt” májjal kerülnek be a kórházba, azoknál nagyobb a túlélési esély. Ez lefordítva annyit tesz, hogy egy ötvenéves alkoholista valószínűleg jobb sansszal rendelkezik az életben maradásra, mint akár egy 195 centiméter magas, sportos fiatalember. De azt ne kérdezze, mi ennek az oka, mert fogalmam sincs. Mi is értetlenül állunk a jelenség előtt, és gyakran téma is, hogy vajon mi lehet a háttérben.

Sokan allergiásak a gombákra. Ennek van valami köze a bennük található méreganyagokhoz?

Nincs. Az allergiát jellemzően a gomba magas fehérjetartalma váltja ki. Ugyanígy máshová sorolnám a táplálékban elszaporodó, mikroszkopikus gombák méreganyagai – T2 toxin, aflatoxin, fuzárium és társaik – okozta megbetegedéseket is.

2011.08.11.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám