Szalmonella - Nem egyféle baktérium okozza a kínzó fájdalmakat

 

Nyáron különösen gyakran hallunk a hírekben tömeges szalmonellás megbetegedésekről.

Azt azonban nem mindig tudjuk pontosan, miben is áll e fertőzések lényege. Ennek jártunk utána dr. Török Zoltán háziorvossal.

Egyféle betegség a szalmonella, vagy inkább egy csoport?

A szalmonella vagy szalmonellózis alatt különböző gyomortünetek összességét jelöli, amelyek tipikusan valamilyen fertőzött étel elfogyasztása után jelentkeznek. Mindez azonban nem egyféle kórokozót és egyféle tünetcsoportot jelent, több mint kétezer különböző baktériumot sorolunk ide.

szalmonella

Mit kell tudni ezekről a kórokozókról?

Baktériumokról van szó, amelyek a szennyezett élelmiszerrel vagy a fertőzött vízzel, itallal kerülnek be a testbe. De ugyanakkor ezek a baktériumok sem egyformák. A kórokozók jellemzően nem megfelelően tárolt táplálékokban szaporodnak el, különösen nyáron, amikor pedig kiemelten fontos lenne a hűtés, a körültekintő tárolás.

Hogyan jelentkeznek a tünetek?

Maradjunk a hazai eseteknél, mivel nálunk nem jellemzőek például a hastífuszos tünetek, amik más, főleg délszaki országokban nagyon is gyakran fordulnak elő. A hazai fertőzések többségéért a salmonella enteritidis baktérium felelős, amely a vastagbélben és a vékonybélben telepszik meg, és a többi, nálunk gyakori kórokozóval együtt gyomor- és bélhurutos jellegű panaszokat okoz. Ezek akár már néhány órával a fertőzött élelmiszer elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de máskor két nap is eltelhet, mire a beteg igazán rosszul lesz. A legjellemzőbb tünetek a görcsös, hasmenéssel és hányással párosuló hasi fájdalom, valamint a magas láz. Utóbbit ebben az esetben tényleg komolyan kell venni, mert akár 40 fokos is lehet.

Mit lehet ilyenkor csinálni?

A betegség legtöbbször maximum egy hét alatt, de inkább hamarabb magától elmúlik, vagyis a kellemetlen rosszullét megszűnik. A beteg gyakran ilyenkor is hordozza magában a baktériumokat, vagyis körültekintő orvosi vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy ismét dolgozni mehessen, vagy egyáltalán, bármilyen közösségbe visszakerüljön. Ilyen esetekben leginkább tüneti kezelésre van szükség és mód: sokat kell inni, ami hányásos, hasmenéses tüneteknél egyébként is alapvető, esetleg adhatunk a betegnek széntablettát, hányingert csökkentő készítményeket. A lázat hideg borogatással, lázcsillapítóval lehet levinni. Semmiféle különleges módszerről nem tudok beszámolni, amiket egyébként például egy influenzánál nem alkalmaznánk. Szerencsére az esetek többségében nem alakulnak ki szövődmények, így bár roppant kellemetlen az a pár nap, amíg a betegség lefolyása zajlik, különösebb extra intézkedésekre nincs szükség. Közösségbe viszont semmiképpen se engedjük a beteget! Ha egy hét alatt nem múlnak el a problémák, antibiotikumos kezelésre lehet szükség. Nemcsak a betegség lefolyása alatt, hanem utána is kímélő étrend javasolt, amíg helyre nem áll a normális bélflóra. A fűszeres ételeket például szigorúan kerülni kell, és ugyanígy a cukros édességeket is. Ennek az az oka, hogy a baktériumokat erősíti a cukor, nélküle viszont nem tudnak huzamosabban túlélni a szervezetben. Itt jegyezném meg, hogy roppant életképes, strapabíró kórokozókról van szó: 5-6 foktól akár 50 fokig terjedő hőmérsékletben is megmaradnak hosszú hónapokon, sőt, akár egy-két éven át is.

És milyen szövődmények jelentkezhetnek?

Általában akkor beszélhetünk szövődményekről, ha a baktériumok bejutnak a véráramba, de ez szerencsére ritka. Ízületi gyulladás már a betegség lefolyása során is jelentkezhet, de utána is előfordulhat. Utóbbi az úgynevezett reaktív ízületi gyulladás, ami gyulladáscsökkentőkkel kezelhető. Még ritkább esetben a csontok, sőt, a szív billentyűi is károsodhatnak.

Ami a védekezést illeti: mit tehetünk amellett, hogy nem hagyjuk kint az ételt a negyven fokos kánikulában az asztalon?

Rendkívül fontos, hogy odafigyeljünk saját és környezetünk tisztaságára, betartsuk a higiénés szabályokat. Utóbbi elsősorban a konyhára és a vécére áll. A baktériumok a széklettel ürülnek, vagyis a kézmosás, a vécé rendszeres és alapos takarítása, fertőtlenítése elengedhetetlen ahhoz, hogy megakadályozzuk terjedésüket. Ami az ételeket illeti, elsősorban a tojásra, illetve a nyers tojás felhasználásával készített termékekre, a forralatlan tejre és a húsokra kell fokozottan odafigyelni. Ha például frissen fejt falusi tejet veszünk, azt mindenképpen forraljuk fel, mielőtt elfogyasztjuk, és hiába finom, sajnos a lágytojásról is le kell mondanunk, mert a baromfiállomány igen jelentős része fertőzött valamilyen szalmonellabaktériummal. Ez természetesen nemcsak nálunk van így, hanem szinte minden országban. Ne fogyasszunk lejárt szavatosságú termékeket azzal a felkiáltással, hogy úgysem lesz tőle semmi bajunk, különösen akkor ne, ha valamilyen konzervről van szó. Ami a húsokat illeti, ha például kiolvasztjuk, akkor lehetőleg ne hagyjuk őket a levükben állni, ez ugyanis a baktériumok melegágya, és a húslét mindenhonnan távolítsuk el. Nyári kánikulában lehetőleg ne együnk „nyers” ételeket, tehát tatárbifszteket, szusit és hasonlókat.

Mit kell tudni a korábban említett „délszaki” szalmonellákról?

Lényegesen agresszívebb, súlyosabb megbetegedéseket okozó kórokozókról beszélünk, mint a Magyarországon jellemző baktériumok. A hastífusz elsősorban a fejletlenebb régiókban, így elsősorban Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában tartózkodásunk esetén verhet le minket a lábunkról. Ez a megbetegedés az e területeken vásárolt, nem megfelelően tárolt vagy tisztítatlan élelmiszerekkel, akár gyümölcsökkel is terjed. Létezik ellene védőoltás, amelynek a hatása néhány évig ki is tart, egyébként rendkívül kellemetlen fájdalommal, lázzal, köhögési rohamokkal és csúf bőrkiütésekkel jár a megbetegedés. Gyakran a beteg lépe is megduzzad. A betegség terjedése egyébként megegyezik a mifelénk ismert szalmonellafertőzésekével, de kezelése általában antibiotikumokkal történik.


2011.08.11.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám