Afázia – zavarok a nyelvi képességek terén

 

 

 

 

Számos speciális beszédzavar létezik a világon, az afázia azonban több ennél: a nyelvi képességek hiányát vagy sérülését értjük alatta, és ahány eset, annyi megjelenési formájával találkozhatunk. Mosányi Emőkével, a Fővárosi Beszédjavító Intézet vezetőjével beszélgettünk az ide tartozó rendellenességekről.

mosanyi_emoke

Mit értünk afázia alatt?

A nyelvi képességek zavarát, ami beszédzavarnál többet jelent. Ilyenkor a beszédértés, illetve a produkciós oldal, vagyis a hangzó beszéd kialakításának képessége egyaránt sérül, de a zavarok kiterjedhetnek az írásra és az olvasásra is. Az afázia nem keverendő össze a beszédkészség időskori dementiából fakadó hanyatlásával, netán egyes érdekes idegrendszeri vagy pszichiátriai kórképekkel, formákkal, noha a tünetek gyakran hasonlóak. Az agyi sérülésből fakadó dadogás szintén nem minősül afáziának.

Ehhez kapcsolódik a kérdés: az afázia kizárólag stroke-ból fakadhat?

Legtöbbször igen. Az afázia szélütésből ered, de ez nem csak agyvérzést jelent: lehet szó embóliáról, az agyszövetek vérellátásának kimaradásáról, vérrögről, azaz trombózisról. Ezek gyűjtőneve a stroke. De emellett az agydaganat, illetve bizonyos traumás sérülések, agyrázkódások is okoznak afáziát. Minden esetben az agykéreg azon része sérül, amely a nyelvi képességekért felelős. Itt – kis egyéni eltérésekkel – a bal agyféltekéről van szó: a kérdéses területen elhal az agyszövet vagy a traumás sérülés, vagy a vérellátás hiánya miatt, netán éppen azért, mert elönti a vér.

Mennyiben tér el egymástól afáziás zavar és afáziás zavar?

Az egyes esetek jelentősen eltérhetnek egymástól. Ennek oka, a sérülés pontos helye és kiterjedése szinte minden esetben más, illetve nemcsak az számít, milyen területeket érintett a sérülés, hanem a nyelvi készségek korábbi minőségétől és a beteg személyiségétől is függ a kialakuló kórkép.

Ez azt jelenti, hogy akinek előzőleg jobb volt a „beszélőkéje”, az gyorsabban rehabilitálódik?

Igen, jelentheti ezt is. Ha pontosan ugyanolyan sérülésről van szó  – ami persze nagyon ritka – , akkor a kommunikatívabb személyiségnél mutatkozik jobb esély a képességek gyorsabb fejlesztésére. De az elsődleges faktor mindenképpen a sérülés mértéke, és ugyanígy az életkor is jelentősen befolyásolja a rehabilitáció dinamikáját. Fiatalabb életkorban gyorsabb a gyógyulás. Gyermekkori afázia esetén általában nyomtalanul renegerálódhat az agy és hibátlanul visszatérhet a beszédkészség, mivel a sérülés következtében kiesett rész funkcióit más agyterületek veszik át.

Mikor nyilvánítható valaki afáziásnak egy sérülés után?

Ha a beszéd, a beszédértés, a nyelvi készség károsodik. Azonban nem minden esetben szükséges terápiás segítség. Előfordulhat, hogy órákra, de akár napokra is elnehezülhet a beszéd: az illető rosszul használja a szavakat, a toldalékokat, keresi a kifejezéseket, szavakat, és így tovább. Ezek a problémák gyakran nem is tudatosulnak. Ilyen szintű jelenségeknél nem feltétlenül van szükség kezelésre, a kórházi neurológiai beavatkozás bőven elegendő. A másik véglet az úgynevezett globális afázia, ami a nyelvi készségek totális elvesztését jelenti. Ebben az esetben a beteg még tudatos hangadásra sem képes. Itt tenném hozzá, hogy az afázia gyakorlatilag sosem elszigetelt jelenség, mindig kapcsolódik hozzá valamilyen egyéb kórkép is, így például egyoldali vagy perifériás bénulás. Maguk a hangszalagok is megbénulhatnak, sőt, sokszor nyelni sem tud a beteg, nyelésterápia keretében kell rá újra megtanítanunk. Fontos megemlíteni, hogy az afázia mellett kognitív szinten általában teljesen tiszta tudatról beszélhetünk a betegek esetében. Koncentrációs zavarok, érzelmi labilitás, netán memóriazavarok jelentkezhetnek náluk, de legtöbbjük tökéletesen tisztában van a körülötte zajló eseményekkel. Csak éppen nem képesek kifejezni magukat.

Említette az írási-olvasási zavarokat. Ezek mennyiben rokoníthatók a diszgráfiás, diszlexiás problémákkal?

A tünetek hasonlók, de az afázia esetében a problémák sokkal mélyebben húzódnak meg. Elképzelhető, hogy a diszlexia esetében is azonos idegrendszeri területek érintettek, de a két zavarnak mégsincs köze egymáshoz. A kutatók egyébként gyakran végeznek összehasonlító vizsgálatokat a témában.

Elméleti szinten elképzelhető olyan, hogy valaki nem képes értelmesen beszélni, de az olvasási képességei például nem sérülnek?

Igen, előfordulhat. Mint ahogyan az is, hogy például a beteg mindent tökéletesen ért, de amit ő mond, az tartalmatlan, értelmetlen, szavakat nem képes formálni. A kognitív pszichológia és a neurológia fejlődésével párhuzamosan szerencsére egyre jobban átlátjuk, mi miért felelős az agyban, és ezt a terápia során fel tudjuk használni.

afazia

Mi a helyzet azokkal, akik több nyelven is beszéltek anyanyelvi szinten?

Ha erre gondol, olyan nincs, hogy az egyik nyelv ismerete megmarad, a másiké pedig nyomtalanul eltűnik. Az viszont előfordulhat, hogy foszlányaiban egyik jobban megmarad, mint a másik. Bizonyított, hogy a tanult nyelvek kezelése, szerveződése az agyban nem pontosan azonos az anyanyelvével. Néha emiatt egyébként éppen ezek maradnak meg jobban a sérülést követően.

Mikor van szükség terápiára?

Minden afáziás betegnek szüksége van terápiára 2-tól 90 éves korig, méghozzá minél gyorsabban, ugyanis az első fél évben lehet a legtöbb eredményt elérni. Ennek oka, hogy ez az időszak kulcsfontosságú az idegrendszer rehabilitációja szempontjából. A terápia mindenkinél jelentős változásokat eredményez, de az a már említett tényezők függvényében nagyban változó. A gyógyulási esélyek azonban már egyéves terápiás idő után láthatók. Általánosságban azt tudom mondani, hogy a fiatalabb, átlagosan ötven év alatti korosztály jelentős része a terápiát követően visszatérhet a munkaerőpiacra.

Mivel tud hozzájárulni a betegek rehabilitációjához a környezetük?

Elsősorban azzal, hogy tartja bennük a lelket, az afáziások élete ugyanis roppant nehéz. Elképesztően nagy lelki megterhelést jelent, ha valaki nem tudja kifejezni magát, netán nincs tudatában annak, hogy nem beszél helyesen, csak azt tapasztalja, hogy a környezetében senki sem érti, mit akar kifejezni. A kudarcok következtében pedig hamar elszáll a kedv, a lelkesedés, az inspiráció, és gyakran depressziónak adja át a helyét. Vagyis a betegekkel szemben nagyfokú türelmet kell tanúsítani.  Nem szabad felállni addig, amíg nem értik meg egymást a felek, és ehhez minden lehetséges eszközt igénybe kell venni a gesztusoktól kezdve a képekig, rajzokig, írott szövegekig. Ez már csak azért is fontos, mert nemcsak az izolált megértésre kell törekedni. Könnyen előfordulhat, hogy a beteg önmagában nem tudja elhelyezni azt a szót, hogy virág, de ha azt mondjuk, hogy megöntözzük a virágot, akkor már meg fogja érteni. Vagyis lassan, körbeírva, a reakciók alapos megfigyelésével kell megértésre törekedni. És beszéltessük a beteget minél többet, méghozzá akkor is, ha időnként elutasítja. A rehabilitációs klubok, a társaság is sokat segíthet. A közösség fontos, mert a beteg látja, hogy nincs egyedül a problémáival. A művészeti terápia szintén hasznos lehet.

2011.06.15.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám

www.beszedjavito.hu