Méhszájseb - Nem seb, de mindenképpen kivizsgálást igényel

 

Számos nem pontos vagy egyenesen helytelen megnevezés kering a köznyelvben bizonyos orvosi rendellenességekre, betegségekre, elváltozásokra. A méhszájseb egy ezek közül, hiszen az ide sorolt problémák eleve sokrétűek, másrészt a latin eritroplákia megnevezés is vörös foltot jelent, nem pedig sebet. Dr. Timmermann Gábor szülész-nőgyógyász segítségével világítjuk meg a jelenségek hátterét. dr_timmermann_gabor

Jól tudom, hogy a méhszájseb a valóságban nem seb?

Igen, ez csak egy általános összefoglaló megnevezés, amit minden olyan elváltozásra használunk, amit az orvos a feltáráskor a méhszájon lát. A méhszáj külső felszínét el nem szarusodó laphám borítja, ami normális esetben sima rózsaszín és egyenletes. Bármi, ami nem ilyen, méhszájsebnek minősül az orvosi terminológiában.

Vagyis többféle elváltozásról beszélünk?

Pontosan. Teljesen banális elváltozásról ugyanúgy lehet szó, mint méhnyakrákról, éppen ez az oka annak, hogy bármiféle normálistól való eltérést tapasztalunk az említett területen, további vizsgálatokra és pontos diagnózisra van szükség.

Mi ilyenkor az első lépés?

Citológiai kenetet veszünk, vagyis rákszűrést végzünk. Az ecsetelésből a reakció alapján tudjuk megmondani, miről van szó pontosan az adott esetben. Amennyiben banális elváltozásról van szó, általában az történik, hogy a méhnyak mirigyhámja kikúszik a felszínre, ez talán a leggyakoribb eltérés. Magas ösztrogén-szinttel rendelkező nőknél, aktív nemi életet élőknél előfordul ilyesmi.

Honnan érzékeli ezt a nő? Fájdalmai vannak?

Nem, a dolog teljesen fájdalommentes. Vérzés vagy folyás jelzi az elváltozást, mechanikai behatásra ugyanis hajszálrepedések keletkeznek a szóban forgó területen, és emiatt véres váladék ürül a hüvelyből. A másik eset, hogy mivel a méhnyak szűk, a váladék egyfajta nyákdugóként ott marad. Az ebből eredő folyás színtelen és szagtalan.

Mi a megoldás ilyenkor?

Amennyiben gyulladásról van szó, azt kell kezelni. Ha a probléma hormonális eredetű, vagy leecseteljük, vagy lefagyasztjuk a hámot. Utóbbit nevezzük kryo-kezelésnek, melynek eredményeként a mirigyhám elpusztul, a regenerációs folyamat során pedig a laphám kúszik vissza az érintett területre. Amennyiben ezek a beavatkozások nem vezetnek eredményre, sebészeti úton kell megoldani a problémát. Ennek során egy elektromos kaccsal metsszük ki az érintett részt. Ez az úgynevezett konizációs műtét altatásban történik, a másik kettő azonban fájdalommentes.

Mennyi ideig kell tartózkodni utána a nemi élettől?

Az ecsetelés és a kryo-kezelés után átlagosan két hétig, a sebészeti beavatkozást követően legalább egy hónapig. Amennyiben valaki ezt nem tartja be, vérzéseket tapasztalhat.

Térjünk át a súlyosabb problémákra is!

Igen. A banális problémákon túlmutató rákmegelőző állapot szakneve súlyos diszplázia. Ha a citológiai kenet kóros, sebészeti beavatkozás következik vagy a már említett elektromos kaccsal vagy szikével. Amennyiben méhnyakrákról van szó, nyilvánvalóan ezt kell kezelni. Ha a megbetegedés felszínes, néha már a konizáció is megoldja a gondokat, ha azonban kiterjedtebb, akár az is előfordulhat, hogy a beteg teljes méhét el kell távolítani.

Az egyes állapotokat egy skálán szokás besorolni. Mit jelentenek ezek a fokozatok?

A Papanicolau-féle skála a citológiai vizsgálat eredményének egyik minősítő rendszere, mely a különböző fokozatok alapján sorolja be a sejteket. A P1-es szint esetében nincs eltérés. A P2 kisebb rendellenességre utal: gyulladásra, gombásodásra, egyéb fertőzésre, netán elszarusodási zavarra. A komoly eltérések a P3 kategóriába esnek, ez azonban még nem méhnyakrákot jelent, hanem bizonyos sejtszintű elváltozásokat. Ezek már az úgynevezett komolyabb diszpláziák, melyek esetében akár már rákmegelőző állapotról is beszélhetünk. Amennyiben P3-as eltérésről van szó, mindenképp kezelés szükséges. A P4 pedig már biztosan rákmegelőző állapot, illetve kezdődő rák. Itt azonban még nem biztos, hogy a beteg elveszíti a méhét.

A méhnyakrák viszonylag jól gyógyítható, ha korai stádiumban észlelik, igaz?

Nem viszonylag, hanem gyakorlatilag száz százalékban gyógyítható lehetne, amennyiben az érintettek évente vagy akár kétévente eljárnának szűrővizsgálatokra. Magyarországon nagyjából hatmillió nő él, ebből nagyjából az ötmillió nem kiskorúnak kellene rendszeresen rákszűrésre járnia, de csak ötödrészük veszi a fáradtságot erre. Ebből következően évente átlagosan ezerötszázan halnak meg méhnyakrákban hazánkban: minden harmadik felismert eset végzetes kimenetelű. Ez nagyon magas arány, és szinte kizárólag az az oka, hogy már csak igen előrehaladott stádiumban észleljük a betegséget.

Melyik korosztály a legveszélyeztetettebb e tekintetben?

A méhnyakrák leginkább a negyven és hatvan év közötti korosztályban fordul elő, de ez nem kizárólagos, fiatalabb korban is jelentkezhet, sőt, olyan extrém esettel is találkoztam már, amikor a páciens még a huszadik születésnapját sem töltötte be. Itt jegyezném meg, hogy az egyik legkomolyabb rákot okozó faktor egyébként a HPV, azaz a humán papillóma-vírus.

Tud-e mondani valamilyen arányszámot azt illetően, hogy a méhszájsebek esetében hány esetben van szó daganatos elváltozásról?

A citológiai eltérések 90 százaléka szerencsére banális és kezelhető.


Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám


2011.04.06.

http://www.timmermann.hu/