Vércsoportok: eltérő mintázatok






A, B, AB, 0, Rh pozitív, Rh negatív – naponta hallott kifejezések, melyekről mégsem tudjuk, mit jelentenek. Mi alapján különülnek el egymástól az egyes vércsoportok, és mi történne, ha valaki más vért kapna, mint amilyen a sajátja? Dr. Süveges Erzsébet haematológus szakorvossal beszélgettünk a vércsoportokról.

 

Mi alapján különülnek el egymástól az egyes vércsoportok?
Az emberi szervezet minden sejtjének és sejtcsoportjának megvan a maga jellegzetes egyéni mintázata a membrán-felszínen, ami csak az adott sejtre, sejtcsoportra jellemző. A vörösvérsejtek esetében viszonylag korán azonosítottak egy mintázatot, és a felszínükön lévő jellemző molekulák A, B, AB, 0, majd Rh pozitív és Rh negatív nevet kaptak. Természetesen például a fehérvérsejteknél is megvannak azok az úgynevezett marker molekulák, amik jellemzőek, tipizáljuk is velük az egyes csoportokat, ezek azonban kevésbé ismert kategóriák. A vörösvérsejteknél tehát A, B, 0 és AB fő vércsoportokat különíthetünk el egymástól.

Van-e ezek között bármilyen minőségi eltérés?
Nincs. Soha semmiféle kutatás nem igazolta azt, hogy bármilyen megbetegedéssel szemben is nagyobb lenne annak a veszélyeztetettsége, aki az egyik csoportba tartozik, és nem valamelyik másikba.

Mi történik, amennyiben valaki a sajátjával ellentétes csoportba tartozó vért kap?
Meghal, elméleti szinten már akár egy deciliternyitől is. Azért hangsúlyozom, hogy elméletileg, mert ilyen nem szokott előfordulni. A transzfúzió szabályozása olyannyira szigorú, hogy gyakorlatilag kizárt a halálos tévedés. A vér beadásakor eleve biológiai próba zajlik orvos és nővér jelenlétében: az első tíz milliliter után megvizsgáljuk, jól van-e a beteg, nem rázza-e a hideg, nincs-e hányingere, láza. A következő tíz milliliter után szintén így teszünk, és utána is folyamatosan ellenőrizzük az állapotát. Erre már csak azért is szükség van, mert az egyes alcsoportok esetében is bekövetkezhetnek allergiás reakciók. Amennyiben mégis hiba történne, az húsz-harminc milliliter beadását követően egyértelműen kiütközne, ebben az esetben azonnali kezelésre van szükség infúziós higítással és nagy mennyiségű szteroid beadásával az allergiás reakciók csökkentésére. De mint említettem, annyi ellenőrző lépést építettek be, hogy ilyen típusú fatális tévedés nem történik, nem is emlékszem, mikor került sor Magyarországon utoljára nem korrigált hasonló hibára. Amennyiben valaki mégis hasonló hibát követne el, az büntetőjogi felelősséggel és a diploma elvesztésével járna.

vercsoport

Mi a biológiai magyarázata annak, hogy a szervezet nem képes befogadni a más csoportba tartozó vért?
Az emberi test úgy fejlődik, hogy az immunrendszere a sajátot védi, az idegennel szemben pedig ellenanyagot termel. Vagyis az A vércsoportú embernek a B-vel szemben van ellenanyaga, a B-snek pedig az A-val szemben. Magyarul az a probléma, hogy az A-s vércsoportú ember ellenanyagai elpusztítják a B-s vörösvérsejteket, a B-s vér ellenanyagai pedig a befogadó A-s vörösvérsejteket: mint a lándzsa, „kipukkasztják” ezeket – és természetesen fordítva ugyanígy a hibás keveredésekkor. Ennek következtében a véráramba nagy mennyiségű szétesett, károsodott vértest kerül – ez a hemolízis, ami veseelégtelenséget okoz, ez pedig halálhoz vezet.

Igaz, hogy a nullás vér kompatibilis a többi vércsoporttal?
Mélyen beleivódott a köztudatba az a nézet, hogy a nullás vér bárkinek szabadon adható, de mára már némileg meghaladott. Ez legfeljebb „háborús” körülmények között van így, bár ritkán napjainkban is adunk mosott nullás vért, ha éppen úgy hozza a szükség. A mosás ebben az esetben annyit jelent, hogy a vörösvérsejteket nem a saját plazmájukban, hanem fiziológiás sóoldatban kapja meg az, akinek szüksége van rá. Azt mondanám, hogy ha nincs cunami, atomkatasztrófa vagy bármilyen extrém helyzet, kötelező csoportazonos vér adására törekedni.

Említette az imént az alcsoportokat. Ez mit jelent?
Az alcsoportok előtt még említsük meg az Rh antigént, melynek a vörösvérsejt felszínén való jelenléte esetén pozitív, hiánya esetén negatív besorolást kap az adott vér. Ami az alcsoportokat illeti, ezek a hétköznapokban általában akkor bírnak jelentőséggel, ha például apaságot kell megállapítani, de akkor is ellenőrizni szoktuk ezeket, ha valaki élete során már nagyon sok vért kapott és ezek valamelyike elleni ellenanyaga is kialakult.

Mitől függ, milyen lesz a születendő gyermek vércsoportja?
A két szülő vércsoportja együttesen határozza meg. Amennyiben a gyermek egyforma géneket, tehát mindkét szülőtől A-s, B-s vagy nullás vért örököl, az övé is olyan lesz. Amennyiben a két szülő vércsoportja közül az egyiké A-s, a másiké B-s, az ilyen géneket öröklő emberek AB vércsoportúak lesznek. A-s és B-s, illetve nullás gének találkozása esetén az A és a B dominál a nulla felett, így a születendő gyermek is A-s, illetve B-s vércsoportú lesz. Szülésnél egyébként a már említett Rh-faktor okozhat esetleg problémákat. Amennyiben az apa Rh-pozitív, nagy esély van rá, hogy a magzat is Rh-pozitív lesz. Ha az anya Rh-negatív, az első terhességnél rendszerint nem jelentkeznek gondok, a második és harmadik gyermeknél azonban előfordulhatnak komplikációk. Ennek magyarázata, hogy a szülésnél a gyermek véréből átjut egy kevés az anya vérkeringésébe, ami ugyanolyan hatással lehet az anya szervezetére, mint egy Rh-faktor szempontjából hibás vérátömlesztés. Az anya szervezete ebben az esetben ellenanyagokat termel a bejutott magzati vörösvértestek ellen. A terhesség és szülés időtartama alatt nem termelődik olyan mennyiség, ami az első csecsemőt károsítani képes, az anya immunrendszere azonban éppen azért, mert már találkozott az Rh-pozitív antigénnel, már gyorsabban és hevesebben reagál a következő Rh-pozitív magzat jelenlétére. Vagyis arról van szó, hogy a terhesség alatt fokozódik az ellenanyagképzés, az anyai ellenanyagok megtámadják a magzati vörösvértesteket. Az anya ellenanyag-termelő képessége terhességről terhességre fokozódik, ami koraszüléshez, vetéléshez, késői magzatelhaláshoz vezethet. Szerencsére ez a probléma viszonylag könnyen orvosolható, amennyiben az Rh-negatív vérrel rendelkező anya antiD ellenanyagot tartalmazó injekciót kap. Ez meggátolja, hogy az anya szervezete ellenanyagot termeljen.

Melyik vércsoport a leggyakoribb?
Népcsoportok szerint változó: Közép-Európában például az A-s, az indiánok körében a B-s.

Igaz, hogy bizonyos vércsoportok a közeli jövőben akár el is tűnhetnek?
Bizonyos belterjesebb közösségekben előfordulhat egy-egy gén eltűnése, de összességében, a jelenlegi diverzitás mellett elég nehezen tudom elképzelni ezt vércsoportra levetítve. A kék szem sem tűnik el, pedig az nem is domináns. Itt ragadnám meg az alkalmat ugyanakkor arra, hogy felhívjam a figyelmet a véradás fontosságára, ugyanis folyamatosan nagy vérhiánnyal küzdünk, függetlenül attól, milyen csoportról van szó. Gyakori kérdés, hogy miért az A-s vér hiányzik, ha abból van a legtöbb, csak ugyebár például egy tömegbalesetnél is sok betegnek van szüksége A-s vérre… Ez mindössze egy jótékony felajánlás, ami azonban életeket menthet.

http://ermimed.hu/

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám


2011.03.30.