Aranyér - Fájdalmas és kínos

Az aranyér nemcsak Magyarországon, hanem az egész fejlett világban népbetegségnek számít, egyes felmérések szerint a felnőtt lakosság harmada, sőt, fele valamikor élete során szembekerül ezzel a kellemetlen elváltozással. Dr. László Tamás háziorvossal, sebésszel beszélgettünk.

Kezdjük az elején: mit értünk az alatt, hogy valakinek aranyere van?

Az aranyér a leggyakoribb betegség, ami csak a végbéltájékon ki szokott alakulni. Mindenképpen tudni kell, hogy a szóban forgó terület az egyik legérzékenyebb rész az egész emberi szervezeten belül, roppant finom ideg- és érhálózat szövi be, hogy a széklet tartása és megfelelő ürítése problémák nélkül mehessen végbe.

aranyer

Tulajdonképpen a végbél és az annak nyílása falában kialakult vénatágulatokat értjük aranyeres csomók alatt. Ezek a csomók akkor okoznak problémákat, ha begyulladnak, megduzzadnak, véreznek, netán kifordulnak a helyükről. Attól függően, hogy merre helyezkednek el ezek a csomók a végbél záróizmától, külső vagy belső aranyeret különböztethetünk meg. Előbbiek láthatók és tapinthatók a végbéltájékon, utóbbiak létét orvosi vizsgálat igazolhatja.

Mennyire gyakoriak az aranyeres problémák?

Nyugodtan nevezhetjük az aranyeret népbetegségnek. Bizonyos felmérések szerint a felnőtt népesség legalább egyharmada, de inkább közel fele valamilyen fokig találkozik vele élete során. Ezen belül is leginkább a fejlett világban jelent problémát, ahol az ülőmunka és a kevés mozgás az általános.

Miből gyanakodhatunk arra, hogy aranyerünk van?

A külső aranyér esetében nem kell gyanakodni, hiszen mint mondtam, ebben az esetben fájdalmasan feszülő, duzzadt, tapintható, látható csomók jelentkeznek a végbéltájékon. Ezek a csomók vécére menve még jobban fájnak, de nem ritka a vérzés sem. A fájdalom tipikusan feszítő, nehéz vele ülni, de járni, tevékenykedni sem túl kényelmes. A belső aranyér általában sokáig nem okoz tüneteket, némi idő elteltével jelentkezhetnek vérzések jellemzően ürítkezést követően. Ez a vérzés többnyire nem túl jelentős mennyiségű, de ez nem általános, ritka esetben egészen erős vérzések is előfordulhatnak. Viszont így is kevésbé fájnak a belső aranyeres csomók, mint a külsők. Előrehaladott állapotban az aranyér egyébként a kellemetlen viszketésen, fájdalmon túlmutató problémákat is okozhat, például kis mennyiségű széklet akaratlan távozásához.

Mi okozza ezt a betegséget?

Leginkább a kötőszövetek gyengesége említhető okként, de közvetett kiváltó okként a helytelen, rendszertelen táplálkozást is kiemelném, ami székrekedéshez vezet. Ha ugyanis az ember székelés közben fokozottan erőlködik, fokozott eséllyel alakulnak ki ezek a csomók. Tipikus kiváltó ok még nők esetében a várandósság. A terhes nők esetében eleve megnövekszik a vértérfogat, a kismedence tájékán futó vénákban nő a nyomás, ráadásul gyakori a székrekedés is a kilenc hónap során. Ilyenkor szintén jellemző, hogy aranyeres panaszok alakulnak ki. Ezek az aranyeres csomók viszont a szülést követően többnyire elmúlnak. Mint mondtam, a sok ülés, a minimális mozgás szintén a csomók kialakulásának irányába hat. Hogy érzékeltessem a probléma gyökereinek sokszínűségét: nehéz súlyok emelgetése, cipelése és az eközbeni erőlködés szintén vezethet aranyeres megbetegedésekhez.

Mikor forduljunk feltétlenül orvoshoz?

Ha a fenti tünetek jelentkeznek, lehetőleg minél előbb. Tisztában vagyok vele, hogy a betegek nagyrésze nem szívesen megy orvoshoz hasonló problémákkal, de nem szabad félvállról venni a hasonló gondokat, a tünetek ugyanis nem kizárólag aranyeres megbetegedésre utalhatnak. Hogy mást ne mondjak, a végbél rákos megbetegedései is egészen hasonló tünetekkel járnak. Márpedig a végbélrák korai stádiumban nagyon jól gyógyítható. Ahhoz azonban, hogy időben felismerjék, orvoshoz kell fordulni. Tegyük félre a buta gátlásokat, hiszen akár az életünk is múlhat a megfelelő szakaszban felállított diagnózison.

Mit csinál ilyenkor az orvos?

Elvégez egy tapintásos vizsgálatot, illetve amennyiben szükség van rá, végbéltükrözéssel állapítja meg, mi is a probléma.

Mit tehetünk, ha már kialakult a probléma?

A kisebb aranyeres megbetegedések néhány nap, esetleg egy-két hét elteltével maguktól is elmúlnak, de segíthetjük mi is a gyógyulást azzal, hogy rostgazdag táplálkozást folytatunk: sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, és így tovább. Ha vécén voltunk, utána fordítsunk körültekintő figyelmet a megfelelő tisztálkodásra, és krémet is használjunk, hiszen így kevésbé sérül majd a kérdéses terület. Amennyiben a csomó elődomborodik a végbélből, próbáljuk meg visszahelyezni, de legyünk nagyon óvatosak. Ha van rá mód, inkább forduljunk ennek érdekében orvoshoz.

Gyakran hallani, hogy az aranyér kezelése során érdemes ülőfürdőket venni, sőt, egyesek egyenesen azt tanácsolják, hogy szedjünk hashajtókat. Erről mi a véleménye?

A meleg ülőfürdő enyhíti a kellemetlenségeket, ez egész biztos. Ami a hashajtókat illeti, azokkal bánjunk óvatosan. Ha nem kemény a széklet, az nyilván csökkenti az erőlködést és a további helyi irritációt, de ha ilyen szerekhez kívánunk nyúlni a kínjaink enyhítése érdekében, előtte kérdezzük meg az orvosunkat, vagy ha őt nem is, legalább a patikában érdeklődjünk utána az adott készítménynek.

Milyen úton lehet véget vetni a problémáknak?

A betegség előrehaladottságától függ, milyen beavatkozást igényel a probléma. Az enyhébb fokú problémáknál a fájdalmak az úgynevezett konzervatív kezelés következtében is megszűnnek, tehát krémekkel, kúpokkal, az említett körültekintő tisztálkodással és a táplálkozás rendszeressé, kiegyensúlyozottá tételével. Ugyanígy számos gyógyszer is létezik, melyek összehúzzák az ereket. Ezek a módszerek ugyanakkor inkább csak a tüneteket enyhítik, végleges gyógyulás nem várható tőlük. Tartós panaszok, előrehaladott stádiumban lévő aranyér-betegség esetén éppen ezért inkább a műtéti megoldás mellett szokás dönteni. A régebben használatos, úgynevezett kimetszéses műtétek egyrészt roppant fájdalmasak voltak, másrészt számos későbbi problémához vezettek, így ezeket ma már egyre kevésbé alkalmazzák. A rendszeresen vérző belső csomókat sokkal kíméletesebben lehet kezelni az úgynevezett gumigyűrűs módszerrel. Ennek során a duzzadt és laza részt egy vákuumos eljárás segítségével behúzzák, és gumigyűrűvel szorítják le a csomót, ami ezután elhal. Emellett egyre több fejlett műtéti technika áll az orvosok rendelkezésére a lézeres beavatkozásoktól kezdve egészen az úgynevezett körvarrógépes megoldásig. Az viszont fontos, és ismételten hangsúlyozom, hogy a beavatkozásról mindig a probléma súlyosságától függően dönt az orvos és a beteg. Vagyis enyhe tüneteknél teljesen felesleges műtétet végezni, a kezelésnek mindig arányban kell állnia a panaszok komolyságával.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám

2010.10.25.