Méhen kívüli terhesség - Ha rossz helyen tapad meg a petesejt
A terhesség kezdeti heteinek egyik legrettegettebb rémálma a méhen kívüli terhesség veszélye, ami az anya életét is veszélyezteti, amennyiben nem veszik észre időben. De miért ágyazódik be a petesejt a méhen kívül? Kérdéseinkre Dr. Kertész Ildikó szülész-nőgyógyász válaszolt. méhen kívüli terhesség

Mikor beszélünk méhen kívüli terhességről? Milyen gyakran alakul ki?

A megtermékenyítés normális esetben a petevezeték külső harmadában történik: a megtermékenyített petesejt innen vándorol a méh belsejébe, majd ott kerül sor a beágyazódásra, a méh falába. Ez a vándorlási folyamat nagyjából 3-4 napot vesz igénybe, de néha egy hétbe is beletelhet. Mivel ez viszonylag hosszú idő, a petesejt körül egy védőréteg alakul ki, ami megakadályozza, hogy az beágyazódjon. Előfordulhat azonban, hogy a megtermékenyített petesejt nem jut be a méhüregbe, a védőburok elpusztul, feloldódik, a petesejt pedig a méhüregen kívül tapad meg, ott, ahol útján éppen tart. Ilyenkor az embrió itt indul fejlődésnek. Ezt a rendellenességet nevezzük méhen kívüli terhességnek, melynek a petevezeték a leggyakoribb helye, de a petefészekben vagy a hasüregben is megkezdődhet a fejlődés. Ezek a helyek azonban nem alkalmasak arra, hogy kifejlődjön bennük az embrió. Szerencsére elég ritka jelenségről beszélünk, az összes terhesség arányában nem éri el az 1 százalékot a méhen kívüli terhességek aránya.

Miért nem jut el ilyenkor a petesejt a méhüregbe? Mik azok a legfőbb okok, melyek gátolják a megtermékenyített petesejt méhüregbe jutását?

Számos különböző ok állhat a méhen kívüli terhesség kialakulása mögött. A leggyakoribbak ezek közül egyszerű testi okok: általában a belső nemi szervek fejletlensége vezet ahhoz, hogy a megtermékenyített petesejt nem éri el a normális rendeltetési helyét. Ez ugyanakkor nem kizárólagos. Ugyanilyen testi okot jelentenek bizonyos ciszták, miómák is ezen a területen, például a méh és a méhkürt találkozásánál, és gyulladások is okozhatnak olyan hegeket, összenövéseket, aminek következtében méhen kívüli terhesség alakul ki. Sőt, bizonyos méhen belüli fogamzásgátló eszközök is válthatnak ki méhen kívüli terhességet.

Hogyhogy? Ezeknek nem az lenne a feladatuk, hogy megakadályozzák a teherbe esést?

Ezek az eszközök többnyire úgy fejtik ki hatásukat, hogy megakadályozzák a már megtermékenyített petesejt beágyazódását, azonban – a közhiedelemmel ellentétben – ettől még megtermékenyülhet a petesejt, és meg is tapadhat a méhen kívül. Ez egyébként elég ritka jelenség. Főleg, hogy ma már léteznek olyan spirálok is, melyek hormonálisan magát a megtermékenyülést is akadályozzák.

Milyen tényezők hajlamosíthatnak még méhen kívüli terhességre?

A fentiek mellett például az is ilyen, ha valakinek korábban már volt abortusza. Ugyanígy, ha egyszer már volt valakinek méhen kívüli terhessége, sajnos komolyabb esélye van rá, hogy megint lesz, mint annak, akinek még nem volt. Idősebb kori teherbe esésnél szintén nagyobb eséllyel fordulhat elő méhen kívüli terhesség, sőt, egyes kutatások szerint a méhen kívüli terhességre való hajlam örökölhető is.

Hogyan ismerhető fel a méhen kívüli terhesség? Mik a tünetek, és mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulni?

A legnyilvánvalóbb jel, ha a terhességi tesztünk pozitív, de ennek ellenére vérzést, barnás folyást tapasztalunk. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni. Ettől eltekintve némi leegyszerűsítéssel azt tudom mondani, hogy a méhen kívüli terhesség ugyanazokkal a tünetekkel jár, mint az első szakaszban a „normális” terhesség is, ám ezek hamarabb és sokkal intenzívebb formában jelentkezhetnek. Vagyis derékfájás, hányinger, hasi fájdalmak, szédülés, émelygés, aluszékonyság, erőtlenség és általános rossz közérzet jár vele heves hangulatingadozásokkal. Ha azonban az említett vérzést, barnás folyást tapasztalunk, netán csak egyoldali alhasi fájdalmat érzékelünk, esetleg végbélfájdalmaink vannak, azonnal forduljunk orvoshoz.

Mennyire könnyű diagnosztizálni a méhen kívüli terhességet?

El kell végezni egy hCG-tesztet a vizeleten, illetve emellett egy ultrahangos vizsgálatot. Sok esetben már ennyi is elég: a teszt pozitív, de a hasi és a hüvelyi ultrahang nem mutat terhességet. Ez elég egyértelmű helyzet, a diagnózis azonban nem mindig ilyen egyszerű. Ilyenkor további vizsgálatokra van szükség, és mivel a méhen kívüli terhességnek már a gyanúját sem szabad félvállról venni, indokolt a kórházi megfigyelés.

És mi történik, ha nem veszik észre időben?

A méhen kívüli terhességek egy részében a rossz helyen beágyazódott petesejt magától is elhal és felszívódik. Ez elsősorban akkor fordul elő, ha olyan helyen történt a beágyazódás, ahol nincs megfelelő vérellátás a további fejlődéshez. Ilyenkor nem kell káros következményektől tartani. Ha azonban az embrió fejlődésnek indult, és ezt nem veszik észre időben, az akár tragikus következményekkel is járhat. Ha korán – nagyjából az első egy hónapon belül – sikerül észrevenni a méhen kívüli terhességet, elképzelhető, hogy még műtétre sincs szükség, gyógyszeres kezeléssel is megoldható a helyzet. Ha ez nem elég, laparoszkópiára, azaz hastükrözésre kerül sor, aminek során a megtapadt petesejtet eltávolítják a rossz helyről. Ha azonban nem ismerik fel időben, hogy méhen kívüli terhességről van szó, a terhes nő állapota akár egyik pillanatról a másikra is drámaian romolhat, és könnyen elképzelhető, hogy életmentő műtétre lesz szükség.

Mi ennek az oka?

Mint mondtam, az emberi szervezetben megvan a megfelelő hely az embrió fejlődésére, a kisbaba csak és kizárólag itt növekedhet. A méhen kívüli terhesség leggyakrabban, az esetek mintegy 95-98 százalékában valamelyik petevezetékben alakul ki, ez azonban nem képes a kívánt tágulásra: ilyenkor szétreped, és hasűri vérzést okoz. Ez életveszélyes állapotot eredményez, a beteget azonnal meg kell műteni. Ugyanígy a többi hely sem megfelelő a fejlődésre, ahol az embrió megtapadhat: sem a petefészek felszíne, sem a hasüreg, sem a méhnyak területe.

Hogyan zajlik maga a műtéti beavatkozás, és mik a fő kockázati tényezők? Egyáltalán mennyire számítanak kockázatosnak ezek a beavatkozások?

A laparoszkópia esetén két-három kisebb metszést ejtenek a hasfalon, amin át bevezetik a kamerát és a műtéthez szükséges eszközöket. Ilyenkor szerencsés esetben nincs szükség például a petevezeték eltávolítására, vagyis a későbbi terhességeket sem feltétlenül befolyásolják a történtek. Nem marad utána csúnya heg sem, és a lábadozási idő is rövidnek mondható. A később elvégzett életmentő műtétek során a petevezetéket szinte mindig el kell távolítani, hiszen az súlyosan, helyrehozhatatlanul roncsolódott. Vérátömlesztésre is sor kerülhet a beavatkozás alatt. A műtét után általában egy hetet kórházban kell tölteni, és a sebgyógyulás is hosszú heteket vehet igénybe.

Mekkora az esély arra, hogy a méhen kívüli terhességet követően meddővé válik az anya?

Nagyjából az esetek harmadában így történik, a többi esetben – persze attól függően, milyen stádiumban került sor a beavatkozásra, és az milyen következményekkel járt – van esély terhességre a jövőben természetes, tehát nem mesterséges megtermékenyítés útján is. De ahogy az már szintén szóba került, ha egyszer valakinél sor került méhen kívüli terhességre, annál a későbbiekben sajnos nagyobb az esély arra, hogy ismét kialakul nála ez az állapot.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám

2010.09.17.

Kapcsolódó oldal: