Vakbélgyulladás - Még a tapasztalt orvosok sem mindig biztosak benne

 

vakbelgyull Közhelyszámba megy, hogy a vakbélgyulladás veszélyes, azt azonban a legtöbben nem tudják, hogy amikor a vakbelet jelöljük meg a gyulladás helyeként, már eleve hibásan fogalmazunk. Szintén nem vagyunk tisztában vele pontosan, mit is jelent az oly rettegett perforálódás. Dr. Bertalan Flóra háziorvossal beszélgettünk.

Kezdjük az elején: mi a szervezetben a vakbél szerepe, és mitől „vak” a vakbél?

Mára nagyrészt egyetértés alakult ki azt illetően, hogy a vakbél, illetve a féregnyúlvány a szervezet számára hasznos hatást kifejtő baktériumok gyűjtőhelye. Maga a vakbél elnevezés a vastagbél első szakaszát jelenti, a féregnyúlvány innen nyúlik ki mintegy 10 centiméter hosszúságban. Ezt leginkább egy tasakként tudnám jellemezni, ami tényleg vakon végződik. Maga a féregnyúlvány nem igazán tölt be fontos gyakorlati szerepet a szervezetünkben, mivel a modern embert körülvevő környezetben – a higiénia, a táplálkozás, illetve a gyógyászat révén –  nem vagyunk kitéve az állandó gyomorfertőzési kockázatoknak. Eredetileg ilyen helyzetek esetén pótolnák az itt tenyésző mikrobák a fertőzés következtében elpusztult társaikat. Amit a köznyelv tévesen vakbélgyulladásként emleget, az valójában a féregnyúlvány gyulladását jelenti.

Mitől gyullad be a féregnyúlvány?

Legtöbbször az okozza a problémákat, hogy elzáródik a nyílása, aminek következtében az elzárt területen rosszabbá válik a vérkeringés, és gennyes, gyulladt fertőzés jön létre.

Mi zárhatja el a nyílást?

Gyakori ok az úgynevezett székletkő elakadása, netán egy megnagyobbodott nyirokcsomó, sőt, akár bélféreg is okozhatja az elzáródást. De akár kórokozó is szerepet játszhat az elzáródásban, mely megfertőzi a vastagbelet, és az így létrejött gyulladt duzzanat zárja el a kijáratot. Számos ok létezik.

Megelőzhető valahogy a vakbélgyulladás?

Nem. Bárkinél előfordulhat, akinek még megvan a féregnyúlványa, és azt tudni kell, hogy elég gyakori betegségről beszélünk, az emberek 5-10 százalékával előfordul valamikor élete során. Leggyakrabban ugyanakkor tinédzserkorban, illetve fiatal felnőttkorban jelentkezik a betegség, 10 és 30 éves kor között, ezután kialakulásának veszélye folyamatosan csökken.

Milyen tünetek esetén gyanakodjunk vakbélgyulladásra?

Először jellemzően meghatározhatatlan hasi fájdalmak jelentkeznek, melyek a gyomor tájékán lokalizálódnak elsősorban. A fájdalommal általános rosszullét, puffadás és hőemelkedés vagy láz párosul, majd hányás és székrekedés is társul ezekhez a tünetekhez. A betegek állapota ezután gyorsan és folyamatosan romlik, a fájdalom fokozatosan a has jobboldali alsó részébe húzódik és egyre intenzívebbé válik. Ebben az esetben már tényleg rendkívül komoly szenvedést okozó fájdalomról beszélünk, a beteg állapota akár ijesztő is lehet a környezete számára. Ez abból a szempontból jelent egyedül előnyt – már ha egyáltalán persze használhatom ebben a helyzetben ezt a szót –, hogy a beteghez az esetek nagyrészében orvost hívnak, és így ma már szerencsére ritkábban jár tragikus következményekkel a vakbélgyulladás. Ez azonban nem általános, néha megtévesztőek a tünetek, és egyszerű gyomorrontásra emlékeztetnek. Vagyis ha valakinek huzamosabban, több órán keresztül hasi fájdalmai vannak, melyek előzmény nélkül, hirtelen jelentkeztek, az inkább forduljon orvoshoz, mielőtt baj lesz a dologból, ilyen esetekben ugyanis lehet szó vakbélgyulladásról is.

Mit jelent az, hogy több órán keresztül?

Azt, hogy 4-5 óra bizonytalan eredetű hasfájást követően semmiképpen sem szabad habozni, menjünk el az orvoshoz.

Mi történik, ha megállapítják, hogy valóban a féregnyúlvány gyulladásáról van szó?

Műtétre kerül sor, méghozzá azonnal, amint csak lehet. Ez egy olyan állapot, amivel nem lehet viccelni, nem lehet félvállról venni. Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy – az említett megtévesztő tünetek miatt – még gyakorlott orvos számára sem mindig könnyű a diagnózis felállítása. Éppen emiatt nem ritka az sem, hogy még teljesen biztos diagnózis hiányában is sor kerül a műtétre. A beavatkozás kockázata alacsony, ha azonban elmulasztják, és mégis a féregnyúlvány gyulladásáról van szó, az akár végzetes következményekkel is járhat. Vagyis ezekben az esetekben az a helyes és általánosan elfogadott gyakorlat, hogy az orvos még a biztos diagnózis hiányában is elvégzi a beavatkozást. Különösen nehéz helyes diagnózist felállítani állapotos nőknél, az ő esetükben ugyanis eleve más helyzetben van a féregnyúlvány, így a fájdalmak sem a tipikusnak mondható helyeken jelentkeznek.

Mitől ennyire veszélyes a vakbélgyulladás? Általában mindenki tudja, hogy bele lehet halni, de mi ennek az oka?

A műtét a féregnyúlvány azonnali eltávolítását jelenti. Amennyiben ez nem történik meg vagy túl későn kerül rá sor, életveszélyes szövődmények léphetnek fel. Ezek közül a leggyakoribb a bélfal átfúródása, ami azért következik be, mert a gyulladás fekélyessé teszi a bélnyálkahártyát. Emiatt a bélfal elhal és átfúródik, a nyíláson át pedig a bél fertőzött tartalma a hasüregbe kerül, vagy tályog képződik. Előbbi hashártya-gyulladáshoz vezet, majd miután a vérrel a szervezeten belül mindenhová eljut a fertőzés, vérmérgezéses állapot alakul ki magas lázzal és ismét igen komoly fájdalmakkal. Aligha kell külön magyarázni, miért okozhat ez akár nagyon gyorsan halált is. A tályog esetében ugyanez lehet a következmény, amennyiben a tályog fala is átlyukad. Tulajdonképpen ezt nevezi a köznyelv „a vakbél perforálódásnak”, ami tehát ismételten nem a vakbél, hanem a féregnyúlvány kilyukadását jelenti.

Mennyi idő alatt alakul ki ez az állapot?

Lehet, hogy egy nap sem kell hozzá, lehet, hogy három napba is beletelik. Azt azonban ebből is láthatjuk, hogy mindenképpen rövid idő alatt.

Lehet tudni, hogy milyen arányban végződik halállal ez a betegség?

Ma már szerencsére alacsony ez az arány, az összes eset alig 1 százalékában történnek végzetes következmények. Amennyiben átfúródik a bélfal, ott már magasabb ez az arány, az ilyen esetek 5-10 százalékában általában nem tudják megmenteni a beteget.

Mit kell tudni magáról a műtétről és az azt követő időszakról?

Rutinműtétről van szó, és amennyiben időben felismerték, mi okozta a bajt, a betegek rendszerint maradéktalanul meg is gyógyulnak utána. Ilyenkor általában mindössze néhány napot kell kórházban tölteni az operációt követően, bár a sebhely természetesen mindig emlékeztetni fog majd rá. Nem ritka egyébként az sem, hogy a seb begennyesedik, ilyenkor lassabb gyógyulásra kell számítani, illetve további szövődmények is előfordulhatnak. Ilyen például a heg sérves jellegű elváltozása. Amennyiben előrehaladott gyulladásról volt szó, esetleg kialakulhatnak bizonyos hashártya-összenövések, amik a jövőben zavarhatják a bélmozgásokat.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám

2010.09.08.