Gyomorégés - Ha mar a gyomor…

gyomoreges Vajon segítenek-e a mindenki által jól ismert gyomortáji, nyelőcsövi égető érzésen a televízióban reklámozott „varázstabletták”? Egyáltalán mi okozza a maró, savas fájdalmat, ami egy kiadós ebéd vagy vacsora, netán egy görbe este után kínozza az embert, és mikor kell orvoshoz fordulnunk miatta? Dr. Bertalan Flóra háziorvossal beszélgettünk.

Mi okozza a nagy lakomák utáni kellemetlen, maró érzést a nyelőcsőben?

Ilyen esetekben az, hogy túlterheljük az emésztőrendszerünket. A maró érzést konkrétan az okozza, hogy a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav marni kezdi az érzékeny nyálkahártyát. A gyomor és a nyelőcső találkozásánál ugyanis egy záróizom helyezkedik el, aminek az emésztési folyamat során alapesetben csukva kell lennie, azonban nem működik mindig kielégítően. Ilyenkor a gyomornedv visszaáramlik a nyelőcsőbe, ez pedig kellemetlen érzést okoz. A leggyakoribb ok ilyenkor a megnövekedett hasüregi nyomás, aminek következtében kinyílik ez az útvonal. A hasonló problémákat azonban nem szabad egy legyintéssel elintézni. Egyrészt maga a gyomorsav okozta marás nem csak szimplán kellemetlen, de kifejezetten fájdalmas is lehet, másrészt pedig néha a savtúltengés komolyabb egészségügyi problémákra is utal azon túlmenően, hogy egy adott étkezés alkalmával a kelleténél többet vagy mást ettünk.

Milyen komolyabb problémák ezek?

Amennyiben néha azt tapasztaljuk, hogy „sok a savunk”, ahogy mondani szokás, az teljesen természetes, főleg, ha sokat ettünk, netán sok alkoholt, kávét, sőt, almalevet vagy citromos italt fogyasztottunk. Ha azonban a probléma rendszeres vagy állandó, mindenképpen forduljunk orvoshoz, ilyenkor ugyanis betegségről lehet szó.

Ez a sokat emlegetett reflux, igaz?

Gyakorlatilag igen. A reflux-betegség lényege legalábbis röviden az, amit az imént vázoltam: a gyomornedv visszaszüremlik a nyelőcsőbe, és ott marja a nyálkahártyát. Mindez azonban a refluxosoknál nem alkalmilag, egy-egy kiadósabb étkezés után jelentkezik, hanem ennél gyakrabban, és ez különbözteti meg a mindenkinél előforduló bajokat a betegségtől.

Mitől függ, hogy valakinél kialakul-e ilyen betegség vagy sem?

Kóros esetről csak akkor van szó, ha a hasonló kellemetlen tünetek rendszeresek, azaz hetente többször vagy akár naponta is jelentkeznek. Ami az okokat illeti, elsősorban szervi adottságok hajlamosítanak refluxra: sokaknál eleve gyengébb az az izommozgás, ami révén a nyelőcső továbbítja a falatokat a gyomorba, vagy maga a záróizom kevésbé erős. A gyomorsav sem egyenlő mértékben termelődik minden embernél. Emellett pedig bizonyos életmód-beli tényezők is hajlamosítanak a refluxra.

Melyek ezek a tényezők?

A rendszertelen, mértéktelen táplálkozás a legnyilvánvalóbb, de igazából széles körű és egymással látszólag vagy nem csak látszólag teljesen ellentétes okok is vezethetnek refluxhoz. Például ha valaki a konditeremben nehéz súlyokkal végez gyakorlatokat, annál is megnövekedhet a hasűri nyomás, aminek következtében megnyílik a záróizom. És ugyanígy az is a hasűri nyomás növekedését okozhatja, ha valaki egész nap egy asztalnál ül görnyedt testtartásban, miközben folyamatosan eszik. A sok kávé, tea, a túl sok cukor vagy a dohányzás is refluxra hajlamosító tényező, de a stressz és egyes gombás fertőzések is. Sőt, még olyan látszólag apróságok is befolyásolják, hogy kialakul-e a betegség, mint például az, megrágjuk-e alaposan a falatokat vagy sem. Ugyanígy az sem mindegy a pillanatnyi fájdalmak szempontjából, hogy éppen milyen testhelyzetben van a beteg. Fekvő pozícióban például tipikusan nagyobbak szoktak lenni a fájdalmak, így ugyanis a sav könnyebben jut vissza a nyelőcsőbe a nem megfelelően záródó „kapun” keresztül.

Jár-e a fájdalmas gyomorégésen túlmenően további kellemetlenségekkel, ha valakinél kialakul a reflux-betegség?

Igen. A jellegzetes égető fájdalom néha nem kizárólag a nyelőcsőben és a gyomor felső részén, a mellkasban jelentkezik, hanem kisugárzik a torokba, a vállba, a karba is. Esetenként mellkasi nyomás vagy tompa fájdalom is kíséri a problémát, amit a beteg akár nehézlégzésként is megélhet. Ugyanígy puffadás, hányinger és émelygés is járhat a betegséggel, illetve sokan rossz leheletről számolnak be.

Vezethet komoly szövődményekhez a reflux?

Többnyire szerencsére nem ez a jellemző. Egyes becslések szerint az emberek harmada-fele valaha életében szembekerült már reflux-betegséggel vagy arra jellemző tünetekkel, és a túlnyomó többségnél a problémák vagy elmúlnak, vagy életmódváltással, gyógyszeres  kezeléssel jól enyhíthetők. Ugyanakkor a válasz igen, a kezeletlen reflux adott esetben okozhat komoly problémákat, például ha begyullad a nyelőcső nyálkahártyája. Ez a tulajdonképpeni gyomorhurut, ami hosszabb távon fekélyesedéshez vezethet. Sőt, extrém esetekben akár olyan daganatos elváltozások első lépcsőfoka a kezeletlen reflux, mint a gégerák vagy a nyelőcsőrák. Vagyis a problémát semmiképpen sem szabad félvállról venni.

Mi a megoldás? Hatnak-e például a manapság divatos savlekötő – puffadásgátló készítmények?

Több különböző dologról beszélünk. Az említett savlekötők, azaz antacidok átmenetileg mindenképpen hatnak, ez azonban tüneti kezelés. Ezek az elszopogatós, cukorkaszerű tabletták mindössze közömbösítik a savat, vagyis a kellemetlenséget csökkentik. Tehát a válaszom az, hogy amennyiben a maró érzés hátterében csak egy különösen bő vacsora, netán egy görbe este elfogyasztott tekintélyes mennyiségű alkohol utóhatása áll, akkor igen, hatnak, elmulasztják a fájdalmat. De ugyanerre a sima konyhai szódabikarbóna is tökéletes. Ha azonban reflux-betegségről van szó, ott már ennél komolyabb beavatkozásra van szükség, ami táplálkozási változásokat, életmódváltást, illetve emellett – amennyiben szükséges – gyógyszeres kezelést jelent. Ezáltal viszonylag könnyen csökkenthető a visszajutott sav mennyisége.

Káros hatást tehát nem okoznak ezek a savlekötő tabletták?

Az előírt, a csomagoláson jelzett mennyiségben nem. De mellékhatásokat azért okozhatnak, ha valaki érzékeny rájuk. Ezek hányástól székrekedésen át enyhe hőemelkedésig terjedhetnek. Túlzásba tehát nem szabad vinni a szedésüket. Ugyanez egyébként a szódabikarbónára is áll. Én a magam részéről jobb szívvel ajánlok bizonyos speciális gyógyteákat ezeknél a vény nélküli tablettáknál. A kamillatea például a gyomorbántalmakra is kedvező hatást szokott gyakorolni, és ez a savproblémák esetén is így van. Egy nehéz ebéd után egy adag kamillatea is tökéletesen megnyugtathatja a gyomrot.

És hogyan hatnak az említett „komolyabb” gyógyszerek?

A leggyakrabban alkalmazott készítmények a gyomorsav mennyiségét csökkentik, illetve léteznek olyan gyógyszerek is, amik a nyálkahártya védelmének fokozása által fejtik ki hatásukat. Ezek általában mind erős gyógyszerek, kizárólag az orvos utasításainak szigorú betartása mellett szabad szedni őket az előírt ideig, és nem ajánlott mellettük az említett savlekötők használata.

Mit jelent a táplálkozásban igényelt változás?

Csak azt, amit általában a hasonló esetekben jelenteni szokott: egészségesebb, könnyedebb és változatosabb táplálkozást, amiben a nehéz, erősen fűszeres, zsíros ételek nem az általános táplálékot jelentik, hanem egyfajta ritka kivételt képeznek. És persze kevesebb alkoholt, kávét, kólát fogyaszthatunk.

Sokat beszéltünk a tünetekről és a refluxról, arról azonban nem, hogy mi minden állhat még a problémák, kellemetlenségek hátterében ezen túlmenően.

Jelentéktelen problémák és nagyon súlyos betegségek is válthatnak ki a felszínen egészen hasonló tüneteket, mint amikről beszéltünk. Az előbbi körbe tartoznak például egy alkalmi stresszhelyzet, mondjuk egy vizsga vagy egy prezentáció előtti drukk: az izgalom járhat fokozott savtermeléssel, maró érzéssel és fájdalmas hascsikarással, sőt, hasmenéssel is. Ez teljesen természetes, és bár kellemetlen, de mindenki átél hasonlót néhányszor élete során. Bizonyos gyógyszerek mellékhatása szintén okozhat hasonló tüneteket – ilyen esetben konzultálni kell az orvosunkkal vagy gyógyszerészünkkel, és majd ő elmondja, mi a teendő. A táplálkozásunkban, életmódunkban bevezetett változások viszonylag gyorsan és teljesen elmulasztják a gyomorégést. A probléma gyökerei azonban nem mindig itt keresendők, néha komoly betegségek vannak a gyomorégés hátterében: ezek közül jellemző okok a gyomorfekély, a nyombélfekély, a rekeszsérv vagy a gyomorrák. Ezekben az esetekben a kezelés már többnyire műtéti kezelést jelent.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám

2010.07.30.

Kapcsolódó oldal: