Válasszuk az étcsokoládét!
Azt mindannyian tudjuk, hogy ha túl sokat nassolunk, el fogunk hízni, de valóban csak káros hatásai vannak az édességeknek? Kis mennyiségben is ártalmasak a cukrok, csokoládék? Miért károsítja a fogakat a csoki és a cukor? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Farkas Nándor dietetikussal. csokolade

Igaz-e az a kisgyerekeknek gyakran elmondott intelem, hogy az édességek ártalmasak az egészségre?

Ebben a formában természetesen nem. A legtöbb ételféleség nem ártalmas, ha mértékletesen, a megfelelő formában fogyasztjuk, és ez az édességekre is áll. Az az utóbbi években előkerülő gyakori tévhit pedig, hogy a cukor káros és kerülni kell, kifejezett ostobaság, az emberi szervezetnek ugyanis szüksége van a cukorra. A mértéktelen cukor-, sütemény-, csokoládé- és cukorfogyasztás valóban ártalmas, azzal azonban semmi probléma nincs, ha valaki két-három naponta megeszik egy szelet tortát, néhány sor csokoládét, netán elnyalogat egy fagylaltot.

Létezik arra valamiféle előírás, hogy egy nap mennyi cukrot ajánlatos a szervezetünkbe juttatni?

Ez nyilván sok tényezőtől függ: attól, hány kilót nyomunk, milyen tevékenységet végzünk általában, de még az is befolyásolhatja, éppen -10 fokos tél van vagy pedig 40 fokos nyári kánikula. Nagy általánosságban az az ideális, ha a napi energiabevitel 8-10 százalékát fedezzük cukorból. Mondanom sem kell, hogy az átlag ennél jóval többet fogyaszt.

Kézzelfogható mennyiségre lefordítva ez mennyi cukrot jelent?

Erről megoszlanak a vélemények, egyesek szerint 5-10 gramm, mások szerint napi 25-30 gramm az a határ, amit tartani kell. Ha az utóbbit nézzük, ez nagyjából annyi cukor, amennyi egy átlagos félliteres szénsavas üdítőben van.

Miért fogyasztunk mégis ennél lényegesen többet?

Ennek összetett okai vannak. A legegyszerűbb ezek közül, hogy egy tábla csokoládé vagy egy finom süteményszelet elfogyasztása boldogsághormonokat szabadít fel az agyban, egyszerűen jobb lesz tőle a közérzetünk. Vagyis nem üres szófordulat az, hogy valaki édességbe fojtja a bánatát, mert tényleg naposabbnak látjuk a világot az édességektől. Éppen ebben rejlik azonban a dolog csapdája is, hiszen nehéz mértéket tartani. A másik oldalon pedig ott van az, hogy az olyan egyszerű szénhidrátok, mint amilyen például a cukor is, szinte azonnal a véráramba kerülnek, és megdobják a szervezet vércukor-szintjét. Ez azonban csak egy átmeneti állapot, a vércukor-szintünk ugyanilyen meredeken zuhan vissza később a mélybe. Ez éhséget eredményez. Vagyis aki állandóan süteménnyel, csokival tömi magát, az szinte törvényszerűen többet fog enni nemcsak édességből, hanem másféle ételekből is, amennyiben nem figyel oda magára tudatosan. Ez az édességek elsődleges csapdája. Nagyon finomak, de hosszabb távon éhessé tesznek.

Kiváltható valamivel a cukor?

Mint mondtam, nem arról van szó, hogy nem szabad cukrot fogyasztani. Amennyiben valaki megiszik naponta egy üdítőt, elfogyaszt reggel egy szelet csokit, de emellett sportol, mozog és normálisan – tehát nem rendszertelenül, károsan – táplálkozik, csak ettől biztosan nem fog elhízni, és az sem igaz, hogy bármi egyéb baja lesz tőle. Vagyis a cukrot nem kell feltétlenül mással kiváltani, ha ésszel eszünk. Az ugyanakkor tény, hogy a változatosság ezen a téren is gyönyörködtet, és ráadásul még egészséges is. A gyümölcscukor például lassabban bomlik le az ipari cukornál, így nem okoz falánksági rohamokat. A mesterséges édesítőtabletták pedig valóban nem hízlalnak, de sokban akadnak közülük az egészségre nem igazán jótékony adalékanyagok, arról a mindenki által jól ismert mellékízről nem is beszélve. De ez elsősorban a régebbiekre jellemző, az újabb édesítők néhol már-már szinte kísértetiesen cukorízűek.

Mi a helyzet a barnacukorral vagy a mézzel?

A méz egészséges, sok ásványi anyagot, vitamint tartalmaz, jótékony hatással van a szervezetre, a probléma ebben a vonatkozásban mindössze annyi vele, hogy a mézes tea egy szemmel sem hízlal kevésbé, mint a kristálycukorral ízesített. A barnacukor pedig egyszerűen csak más finomítási eljárással készül, mint a fehér, de a kalóriaértéket tekintve jelentősen nem térnek el egymástól.

Nézzük akkor az egyes édességeket! Igaz-e, hogy a csokoládé kis mennyiségben fogyasztva egészséges?

Ha étcsokoládéról beszélünk, mindenképpen.

Egyáltalán mi a fő különbség az ét- és a tejcsoki között az ízüket leszámítva?

Az étcsokoládé olyan csokoládé, ami alapvetően cukorból, illetve kakaóból áll, a tejcsokoládéban ezek mellett még tej is van. Ezek mellett persze még számos összetevővel ízesíthetik őket, a lényeg azonban a kakaóban keresendő. Minél magasabb egy csokoládé kakaótartalma, annál kesernyésebb az íze és annál feketébb a színe. Az átlagos étcsokoládékban nagyjából 50 százalék körüli a kakaó aránya.

Mi a helyzet a fehér csokoládéval?

Az, hogy nagyon finom, de a szó eredeti értelmében véve sajnos nem számít csokoládénak, ugyanis nincs benne kakaó. Vagyis pont a lényeg hiányzik belőle. A tejadalékoknak köszönhetően viszont ugyanolyan magas a koleszterintartalma, mint a tejcsokoládénak.

És miért olyan egészséges az étcsokoládé?

Elsődlegesen azért, mert rengeteg antioxidánst tartalmaz. Ennek köszönhetően beállítja a vércukorszintet, csökkenti a vérnyomást. Kutatások bizonyítják, hogy aki rendszeresen fogyaszt étcsokoládét, annál alacsonyabb a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata. Emellett felszabadítja az agyban a már említett boldogsághormonokat, tehát javítja a közérzetet, és élénkítő hatással is bír. Ezért is kerül a mai napig minden katonai túlélőcsomagba étcsokoládé: ha minden kötél szakad, ideális arra, hogy fedezze a szervezet bizonyos igényeit. De ismétlem, ez csak és kizárólag az étcsokoládéra áll! Lehetőleg igyekezzünk ebből is minél magasabb kakaótartalmút vásárolni, és természetesen ne tömjük magunkba mértéktelenül azzal a felkiáltással, hogy jót tesz. Ha mindennap befalunk belőle két táblával, óhatatlanul el fogunk hízni, a kalóriatartalmuk ugyanis ezeknek is igen magas. Egy napra bőven elég egy-két sornyi. Nemzetközi összehasonlításban egyébként a magyarok nem esznek olyan sok csokoládét, mint például a nyugat-európaiak.

Miért árt a fogaknak a csokoládé?

Mert miközben a baktériumok lebontják a cukrot, egyben savak is képződnek a szájban, amik károsítják a fogzománcot, a fogfelszínt. Az étcsokoládé esetében némileg mérsékeltebb ez a káros hatás, mert az antioxidánsok ellensúlyozzák, de itt is létezik. Vagyis bármilyen édességet fogyasztunk, akár csokoládét, akár süteményt, ajánlatos utána alaposan fogat mosni.

Mi a véleménye a savanyúcukrokról, a különböző töltött és töltetlen keménycukorkákról?

Ezek sima kalóriabombák, amik lehetnek finomak, de semmiféle hasznos anyagot nem tartalmaznak a szervezet számára, a fogakat pedig egyértelműen károsítják. Azt tanácsolom, inkább kerüljük őket. Néha persze beleférhet egy-egy darab, de ha már választani kell, inkább a csokoládéra szavaznék. És persze ha már cukorkát eszünk, semmiképpen se rágjuk szét, ez ugyanis cseppet sem jó a fogainknak.

torta_1

Milyen süteményeket érdemes enni, ha édességre vágyunk?

Mértékkel gyakorlatilag bármilyet. Inkább válasszuk a gyümölcstortákat, gyümölcsös szeleteket, de mint említettem, senkinek sem esik semmi baja attól, ha a vasárnapi ebéd után megeszik egy nagy szelet csokitortát, amennyiben emellett egészségesen táplálkozik, mozog, és nem ez a torta jelenti a kizárólagos étkezését.

Ha valaki mégis úgy gondolja, hogy a jövőben tartózkodni kíván a csokitól, süteménytől, milyen édességeket fogyaszthat?

Például a divatos müzliszeleteket. Ezekben a gabonaszármazékok mellett méz, egyéb magvak, szárított gyümölcsök találhatók. Direkt úgy gyártják őket, hogy csokoládé-módra fogyaszthassuk, vagyis még az illúzió is megvan, de lényegesen kevésbé hízlalnak, mint egy ugyanakkora szelet csoki. A magvak, gyümölcsök egészséges hatását pedig aligha kell külön magyarázni.

Hol helyezkedik el az édességek sorában a rágógumi?

Ha cukormentes rágógumiról beszélünk – márpedig manapság már szerencsére elsődlegesen ezek vannak divatban –, ezek mindenképpen ajánlottak étkezés után, hiszen pont a már említett savképződést gátolják. Vagyis a fogszuvasodás megelőzésében valóban fontos szerepük lehet, arról nem is beszélve, hogy frissítik a leheletet, ami ugyebár a társasági érintkezés szempontjából fontos. Cukortartalmú rágót pedig lehetőleg ne együnk.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám

2010.07.15.