Támad a sérv

Rengetegen küzdenek vele, pontos fogalmával azonban már kevesebben vannak tisztában, mint ahogyan sokan azt sem veszik elég komolyan, hogy minél előbb meg kell operáltatni. Dr. Csiky László sebésszel beszélgettünk a sérvről.

Mi a sérv lényege? Mit értünk egyáltalán e gyakran használt fogalom alatt?

A sérv a köznyelvben azt az állapotot jelöli, amikor a hasfal valamilyen anatómiai gyengeség, vagy valamilyen behatás, így például műtét, esetleg rossz terhelés következtében meggyengül, és rajta keresztül a hasűri tartalom kitüremkedik.

Melyek a leggyakrabban előforduló sérvfajták?

A sérvnek több fajtája létezik. Férfiaknál a lágyéksérv a leggyakoribb (80 százalék), nőknél a majdnem ugyanebben a régióban, de kicsit lejjebb elhelyezkedő combsérv (10 százalék) fordul elő gyakrabban. Mindkét nemnél hasonló gyakorisággal fordulhat elő a köldöksérv (5 százalék) és a többi hasfali sérv (5 százalék). Ez a probléma a lakosság körülbelül 5-10 százalékát érinti, vagyis egyáltalán nem ritka.

És a gerincsérv?

A gerincsérv az idegsebészethez tartozik, de ugyanúgy gyakori probléma.

Mi okozza a sérvet?

E megbetegedések kialakulásának több oka lehet. Vannak, akiknek a kötőszövetei lazábbak, könnyebben nyúlnak, náluk eleve könnyebben alakulhat ki sérv. Az életmódbeli okok közül leginkább a fokozott vagy hirtelen terhelés gyengítheti meg a hasfal egyes részeit. A megnövekedett hasűri nyomás a hasfal leggyengébb pontján keresztül igyekszik kitörni, legyen az a lágyéktájék, köldök vagy korábbi műtéti heg. Férfiaknál ez a gyenge pont a lágyékcsatorna, hiszen a hasüregből itt lép ki egy lyukon az ondóvezeték a kísérő erekkel, idegekkel együtt. Az allergiás betegeknél is nagyobb az esély a sérv kialakulására, hiszen a sok köhögés, tüsszögés gyakori és hirtelen hasűri nyomásfokozódáshoz vezet, előbb-utóbb meglazítva ezáltal a szöveteket. Ugyanez a helyzet a gyakori székrekedéssel küszködő páciensek esetében is.

Beszélhetünk esetleg jellemző életkorról, amikor könnyebben jelentkezik a sérv?

Ha valakinek hajlama van rá, már fiatal korban előjöhet a probléma, sőt, nem ritka, hogy már a születésekor megvan. Alapvetően ugyanakkor inkább 35-40 év felett okoz gondokat a sérv. A fiatal testnek még jobb a tónusa, még nem lazultak ki a szövetek. Később az életmód megváltozásával a helyzet romlik: az ember egyre kevesebbet sportol, testsúlya növekszik, több ülőmunkát végez… Emellett a szövetek is fáradnak az évek múlásával.

Miként jelentkezik maga a probléma? Miből veszi észre az érintett, hogy sérve van?

Ezt általában nem nehéz megállapítani: a beteg egy emelésnél, egy rossz mozdulatnál vagy egy köhögésnél hirtelen azt érzékeli, hogy a sérült rész előboltosul, és/vagy visszamegy, vagy kint marad. Előfordulhat, hogy a sérv még nagyon kicsi, nem látható, de kellemetlen fájdalmat már ebben a stádiumban is okozhat, ha nyomja a mellette lévő ideget. Kezdetben az is lehetséges, hogy csak délután vagy este bújik elő a sérv a napi terhelés következtében, és reggelre, az alvást követően megint visszahúzódik. Az idő múlásával azonban a sérv is növekszik, így már állandósul a kitüremkedés, és akár extrém méretűre is megnőhet.

A kiboltosuló hastartalom alatt a beleket kell érteni?

Alapvetően a sérv tartalma bármilyen hasi zsigeri szerv (vékony- vagy vastagbél, féregnyúlvány, bélzsír, petefészek, húgyhólyag, hasfali zsír satöbbi) lehet.

Amellett, hogy rendkívül kellemetlen és fájdalmas, milyen veszélyekkel jár a sérv?

Egyetlen igazán komoly veszélyről beszélhetünk: ha a sérv kizáródik. Ilyenkor a zsigeri szervek a szűkebb sérvkapun keresztül már nem tudnak a hasüregbe visszahúzódni, a kiszorult rész megduzzad, és lehet, hogy már kézi segítséggel sem sikerül visszahelyezni. A kizáródott sérvtartalom vérellátása rövid időn belül veszélybe kerül, esetleg teljesen meg is szűnik, így a szerv elhalhat. Ha például béltartalom záródik ki és hal el, életveszélyes állapot alakul ki, ami sebészi beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel halálhoz vezet. Ha tehát a sérv kizáródik, azonnali orvosi segítséget igényel! Ilyenkor sürgős életmentő műtétet kell végezni, ha a sérvet a sebész sem tudja visszahelyezni. Ezért javasoljuk, hogy a sérvet minél előbb, lehetőleg már a kezdeti stádiumban előnyös megoperálni.

Az elhalás funkcionálisan okoz zavart?

Ha a sérvtartalom elhal, előbb-utóbb szeptikus állapot, vérmérgezés alakul ki. Ez az állapot csak sürgős műtéttel oldható meg, és ilyenkor általában már nagyobb műtétet kell végezni az elhalt részek eltávolításával, jóval nagyobb kockázat mellett. Műtét nélkül a páciens nagy eséllyel meg fog halni. A megelőzés ezzel szemben csak egy kisebb műtétet igényel. Tudni kell, hogy ha a sérv kizáródik, nincs idő sokat várni: 6 óra alatt rendezni kell a helyzetet, különben a szövetek nagy valószínűséggel elhalnak. Vagyis kizáródás esetén azonnal jelentkezni kell a területileg illetékes sebészeten. Az ilyenkor jelentkező tünetek szerencsére elég egyértelműek: tapintható, fájdalmas csomót érzünk, rosszabb esetben pedig, ha bél záródik ki, erős hasi görcsök és hányinger lépnek fel. Azaz nagyon komoly rosszulléttel jár.

A műtéti beavatkozás veszélyes, vagy ma már rutinjellegű operációnak számít?

A sérvműtétek ma már rutinbeavatkozásnak számítanak. Tudni kell azonban, hogy minden műtétnek van kockázata, 100%-osan biztonságos operáció nem létezik. Az utóbbi 15 évben a technológia is ugrásszerű fejlődésnek indult ezen a téren, így ma már nagyon minimális beavatkozással is elvégezhető a műtét.

Mi a műtét menete?

A műtét célja, hogy megszüntessük a sérvet, és megerősítsük a meggyengült hasfalat egy implantátum behelyezésével. A beavatkozás egyaránt elvégezhető kívülről, egy kb. 3 cm-es bőrmetszésből vagy a hasüreg felől laparoszkópos technikával is. A lényeg mindkét esetben az implantátum behelyezése, ami a korszerű sérvsebészetben alapvető elvárás. Ebben az esetben gyorsabb a gyógyulás és sokkal kisebb a fájdalom is, nem beszélve arról, hogy a kiújulás esélye minimális.

Egy rendben elvégzett műtétet követően mekkora az esély arra, hogy a sérv kiújuljon?

Az új technikákkal elvégzett műtét esetén a lágyéksérv kiújulási esélye ma már 1 százalék alatt van. Régebben ez az arány jóval magasabb volt, akár a 20-30 százalékot is elérte. Olyan műtéti megoldás ugyanakkor nem létezik jelenleg, ami után nincs esély a kiújulásra.

Felléphetnek esetleges szövődmények is?

Mint említettem, minden orvosi beavatkozásnak lehet szövődménye. Már a legegyszerűbb bőrbemetszés is felülfertőződhet. Ami egy sérvműtétnél szövődményként előfordulhat: vérzés, sebfertőződés, fájdalom, kiújulás, esetleg heresorvadás. Az implantátumok és az új technológiák alkalmazása óta ez szerencsére egyre ritkább, mivel a méretbeli különbségek elég jól kiszámíthatóak. Az implantátumokkal kapcsolatos szövődményekkel az utóbbi 10-15 évben már csak nagyon ritkán lehet találkozni, mivel ezen a téren komoly piaci verseny érvényesül. Vagyis ezek a helyettesítő anyagok nagyon-nagyon jók. Az új technikák közül a leggyakrabban a legkisebb kockázatot jelentő miniplasztikai beavatkozást alkalmazzuk, de bizonyos esetekben a nagyobb kockázatot jelentő laparoszkópos műtét az előnyösebb.

Gyakran hallani róla, hogy csecsemőket kell megoperálni sérvvel. Az ő esetükben nem jelent a beavatkozás extra kockázatot?

A kisbabák eleve gyorsabban gyógyulnak, mint a felnőttek. Manapság már a náluk végzett sérvoperációk is rutinműtétnek számítanak, de ez a kérdéskör a gyermeksebészet területére tartozik.

Mi a véleménye az olyan eszközök használatáról, mint például a sérvkötő?

Ha valakinek sérve van, efféle megoldások helyett inkább azon kell gondolkodnia, mikorra időzítse a műtétet. A sérvkötő nem állítja meg, és nem gyógyítja a sérvet, viszont megnehezítheti a későbbi műtétet, hiszen állandóan nyomja a sérvtömlőt és hegesedést okoz. A sérvkötő abban az esetben javasolt, ha a páciens egészségi állapota miatt nem alkalmas a műtét elvégzésére.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki Ádám

2008.05.05.

Kapcsolódó oldal: