Minden a Crohn-betegségről
Még ma is létezik egy sor betegség, melyekre nem létezik gyógymód: ilyen a bélrendszert megtámadó Crohn-betegség is, mely nemcsak roppant kellemetlen és fájdalmas, de a benne szenvedők mindennapjait is rendkívül nehézzé teszi azokban a periódusokban, amikor kiújul. Dr. Kocsis Ildikó belgyógyász adjunktus foglalta össze kérdésünkre a legfontosabb tudnivalókat.

Miként foglalható össze a Crohn-betegség lényege?

Egy ismeretlen eredetű gyulladásos betegségről beszélünk, ami elsősorban a fiatal korosztályt érinti. 1932-ben fedezte fel Amerikában Crohn, a név tehát innen ered. A betegség lokalizációját tekintve a vékonybelet és a vastagbelet érinti leginkább, de adott esetben a teljes tápcsatornára kiterjedhet, így a nyelőcsőre és a gyomorra is. Leggyakoribb kialakulási helye a vastagbél és a vékonybél találkozásánál található, ezért is jelentkezik a panaszok javarésze a jobboldali hasi régióban. A betegség krónikus lefolyású, tehát nem gyógyítható, csupán kezelhető, tünetmentes periódusokkal. A betegeket éppen ezért különféle centrumokban kezelik elsősorban gasztroenterológusok.

Miből gyanakodhat valaki arra, hogy ő is Crohn-beteg?

Három tünettípusról beszélhetünk, a huzamosabb ideje Crohn-betegségben szenvedő betegek általában már nagy biztonsággal tudják megállapítani, éppen melyiknél tartanak. Ezek a gyulladásos, a sipolyos és a szűkületes fázis. A gyulladásos fázisban a bélnyálkahártya begyullad. Itt jegyezném meg, hogy a Crohn-betegség a bél teljes átmérőjét érinti, szemben a másik gyulladásos bélbetegséggel, a colitis ulcerosával, amelynél „csak” a bél nyálkahártyája érintett. A Crohn-betegség ezzel szemben átterjed a hasüregi szervekre, a hashártyára, és sipolyok, elsődleges, illetve másodlagos járatok alakulnak ki. Az elsődleges járatok elsősorban a végbél melleti bőrterületen jelennek meg, váladékoznak, véreznek, akár székletet is tartalmaznak, és ha bezárulnak, tályog képződik. Ez komoly fájdalommal, lázzal jár, a betegnek azonnali sebészeti beavatkozásra van szüksége. A másodlagos járatok a belső hasüregi szerveket érintik: akár összenőhetnek a húgyhólyaggal, a petefészekkel, miközben folyamatos gyulladásban maradnak.

Mégis, mik a „hétköznapi” tünetek?

A betegség összességében még ma is elég nehezen diagnosztizálható. Megesik, hogy már csak az elsődleges járatok kialakulása vezet el a biztos felismeréshez. A legjellemzőbb tünet mindenképpen a hasfájdalom, ami általában mindig ugyanarra az oldalra lokalizálódik, ez pedig elsősorban a jobb hasi régió. A fájdalom általában étkezések után 2-3 órával jelentkezik, és igen éles. Szintén jellemző a has puffadása, ami alapvetően folyamatos, de étkezés után még tovább is fokozódik. A széklet gyakoribbá és hígabbá válik, lehet, hogy véres is lesz, de nem feltétlenül. Emellett pedig folyamatos testsúlycsökkenés, fogyás tapasztalható a vékonybél különböző szakaszait jellemző felszívódási zavarok következtében. A fentiekkel általános gyengeség, rosszullét, láz is járhat.


Említette az imént, hogy a betegeket különféle centrumokban kezelik. Ez azt jelenti, hogy a Crohn-betegség folyamatos orvosi felügyeletet követel meg?

Igen. De amennyiben a betegség úgymond „nyugalomban van”, tehát éppen nincsenek kellemetlen tünetek, fájdalmak, a háziorvos is megfelelően gondozhatja a beteget a rendszeres konzultációk, receptfelírások révén. Amennyiben azonban bármi komplikáció adódik, mindenképpen vissza kell menni a szakorvoshoz, aki dönt a szükséges kiegészítő vizsgálatokról és kezelésekről. A Crohn-betegek eleve nagyon sok, nem ritkán 15-20 műtéten is áteshetnek.

Milyen szövődmények kialakulásához vezethet a betegség?

A daganatos elváltozások kialakulásának aránya valamivel ritkább, mint a colitis ulcerosa esetében, de mindenképpen létező kockázatról beszélünk. Ez viszonylag késői szövődmény, de nagyjából tízéves Crohn-fennállás esetén évente, kétévente mindenképp indokolt egy vastagbéltükrözés elvégzése, hogy minél korábban ki lehessen szűrni az elváltozásokat. A kór emellett más szerveket is megbetegíthet, így az ízületeket – főleg a bokát, a térdet –, illetve a bőrt is.

Szóba került, hogy krónikus betegségről van szó, ami elsősorban fiatalabb korban jön elő. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valakinél mondjuk húszévesen Crohn-betegséget diagnosztizálnak, ő már soha többé nem is lehet egészséges?

Igen. A Crohn-betegség gyógyíthatatlan, a betegeknek együtt kell élniük vele. Az akár néhány évig is eltartó tünetmentes időszakokat rendszeres visszaesések váltják, néhány hónapos súlyosbodás és kezelés után pedig ismét visszaáll a tünetmentes állapot.

Olyan sem létezik, hogy valakinél „örökös tünetmentességet” sikerül elérni?

Két egyforma lefolyás ebben az esetben ugyanúgy nem létezik, mint más betegségeknél sem. A tünetek intenzitása, megjelenése is egyénenként változik. Emellett akad, aki a létező többféle gyógyszer közül csak az egyik mellett tud tartósan tünetmentes maradni, másoknak pedig többet is kell szednie egyszerre különféle kombinációkban, és így tovább. A különféle biológiai terápiák révén is elérhető hosszabb nyugalmi állapot, de egyelőre sajnos az orvostudomány még nem tart ott, hogy a teljes és végleges tünetmentesség lehetséges legyen.

Genetikai eredetű betegségről van szó?

A statisztika azt mutatja, hogy amennyiben a családon belül van Crohn-beteg, az utódok háromszor akkora eséllyel szenvednek majd ugyanettől a betegségtől, mint amikor nincs ilyen rokon. Elsősorban autoimmun betegségről van szó, de a stressz szerepe sem elhanyagolható. Az okokat teljes biztonsággal még nem sikerült felderíteni.

Hány ember szenved ma Magyarországon a Crohn-betegségtől?

A populáció mintegy 0,3 – 0,5 százaléka, vagyis szerencsére aránylag ritka betegségről beszélhetünk. A betegek száma azonban az utóbbi 10-15 évben növekszik, még ha ebben az is közrejátszik, hogy a diagnosztizálási eljárások fejlődése révén könnyebben kiszűrhető a betegség.

Jellemző, hogy a férfiak vagy a nők körében gyakori inkább?

Nincs különbség. Ebben a vonatkozásban annyit fontos megjegyezni, hogy bizonyos Crohnra szedett gyógyszerek szedésében szokás némi kihagyást javasolni a betegeknek, mind a nők, mind a férfiak esetében, amennyiben gyermeket szeretnének, illetve nők esetében a terhesség alatt is. Maga a betegség fellángolása magánál a szülésnél okozhat bizonyos nehézségeket.

Életmód tekintetében mire kell figyelniük a betegeknek?

Az első és legfontosabb, hogy a Crohn-betegeknek tanácsos kerülniük a tejet, ez ugyanis ront az állapotukon. Ugyanígy a rostos ételek is ellenjavalltak, de ezt leszámítva nagy megszorítások nincsenek. Fontos a fehérjedús étrend, hiszen a betegség táplálkozási-felszívódási zavarokkal jár együtt. Ajánlott tehát például sok halat enni. Ami az egyes fehérjedús táplálékkiegészítőket illeti, csak az ellenőrzött hátterű szereket fogyasszuk mindenféle proteinporok és készítmények helyett. Az alkohol nem javallott, hiszen például a bor fokozza a puffadást. Egy-egy üveg sör ugyanakkor nem feltétlenül árt. A dohányzás általában minden körülmények között ellenjavalt, így a Crohn-betegség esetén is. Érdekesség ugyanakkor, hogy például a colitis ulcerosa esetében már hallottam olyanról, hogy a páciensre a betegség aktív fázisában nikotin-tapaszt ragasztottak annak érszűkítő hatása miatt, mondván, hogy ez javíthat az állapotán.

Sportolni lehet Crohn-betegen?

A teljesítménysportok kiemelten stresszesek, így ezeket nem szokták javasolni. Ugyanígy a konditermi súlyzós edzéseket sem, itt ugyanis fokozott terhelés nehezedik a hasizmokra. Kerékpározni, úszni, korcsolyázni, túrázni viszont nyugodtan lehet.

Mi könnyítheti még a betegek mindennapjait a kezelések mellett?

1994 óta létezik Magyarországon a Crohn – Colitises Betegek Egyesülete , amit nagyon komoly szaktekintélyek alapítottak. Az egyesület által szervezett rendezvényeken havonta találkozhatnak a betegek új előadókkal, szakorvosokkal, szaknővérekkel, a Crohn-betegség gondozásában járatos szakemberekkel, illetve az interneten is folyamatos kapcsolatban lehetnek velük és egymással. De az összejövetelekre egyébként nemcsak betegek járnak, hanem például hozzátartozók is, akik ezáltal szintén könnyebbé tudják tenni a beteg mindennapjait.

 

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám

2010.03.30.

Kapcsolódó oldal: