Gondolatok a hálapénzről - Egy kutatás margójára

Közös felelősség az orvos-beteg kapcsolat javítása és a bizalom helyreállítása


73,4 milliárd hálapénzt adtak a betegek tavaly az orvosoknak a Patika Egészségpénztár felmérése szerint – olvasható egy a napokban nyilvánosságra hozott tanulmányban. Más adatok szerint is magas ez az összeg, de közel nem ekkora mértékű.


A Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. 2006 óta vizsgálja a lakosság egészségügyi költéseit. A magyar háztartások ilyen jellegű kiadási kosarában a vényköteles vagy vény nélkül kapható készítmények mellett külön tételként szerepelt a paraszolvenciára költők aránya és annak átlagos összege is. A telefonos kutatások alapjául minden esetben 1000 fős minta szolgál, amelyek életkor, nem, régió és településtípus szerinti összetétele követi a KSH szerinti országos eloszlást.

Legutóbb 2008 novemberében készített felmérést a cég a lakosság egészségügyi kiadásainak tételeiről. Ez alapján a felnőtt lakosság 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb-nagyobb összegben szokott hálapénzt adni. Területi megoszlásban ez az arány a fővárosban a legmagasabb (27%), míg a legalacsonyabb Nyugat-Magyarországon, illetve a megyeszékhelyeken (19%). Életkort tekintve az idősebb, 65 év feletti korosztály fizet leggyakrabban (26%). A 2007-es adatokhoz hasonlítva megállapítható, hogy 2007 és 2008 között a paraszolvenciára költők aránya gyakorlatilag nem változott.

A hálapénz összege a felmérés szerint havonta átlagosan 4300 forint egy magyar háztartásra vonatkoztatva. Természetesen az orvosnak adott összegek nagyon széles határok között mozognak, és az is igaz, hogy átlagos összegük a krónikus betegek körében lényegesen magasabb. A vizsgált évek összehasonlításából kiderül, hogy a paraszolvencia átlagos havi összege 500 forinttal csökkent 2007-hez képest, akkor 4800 forint körül volt.

Amennyiben tehát a paraszolvencia lakosságon belüli 23 százalékos előfordulását tekintjük, és alapul vesszük, hogy a hazánkban jegyzett háztartások száma kb. 3,8 millió, megállapítható, hogy közel 875 ezer háztartás családi költségvetését csökkenti kisebb-nagyobb mértékben a paraszolvencia. Alapul véve a kutatásban egy háztartásra számított átlagosan 4300 forintot, kijelenthetjük, hogy a lakosság havonta átlagosan 3,8 milliárd forintot fordít hálapénzre, azaz a Szinapszis Kft. által becsült összeg 12 hónapra vetítve megközelítőleg 45 milliárd forint a tavalyi évre vonatkozóan. (A fenti gondolatmenet alapján ez az összeg 2007-ben valamivel több, mint 50 milliárd forint volt.)

Az adatok hátteréről

A megjelent kutatási adatok hitelességét nem vonjuk kétségbe, de számos ponton kérdéseket vet fel. Mindenekelőtt fontos lenne a közölt adatokat pontosítani, abban a tekintetben, hogy milyen a kutatásba bevont 2200 ember demográfiai összetétele, mennyiben reprezentálja a magyar lakosságot.

Lényeges szempont az is, hogy a felmérés készítői pontos útmutatást adjanak arról, milyen számítás alapján készítették el a becsült összeget. A közölt eredményekből nem derült ki, hogy a különböző felmérések közötti különbség a paraszolvenciára fordított összeg nagyságából vagy a hálapénzre költők számának eltéréséből adódott-e.

Fontos kérdés annak a tisztázása is, hogy a paraszolvencia fogalma nem mosódott-e össze az egészségügyi ellátásért más jogcímen (vizitdíj, magánorvosi rendelés) fizetett összegekkel. Hipotézisünk szerint nem tartható kizártnak azt sem, hogy a válaszadók egy megítélés alá vették a paraszolvenciát, illetve magánorvosi rendelésért kifizetett pénzeket, amely magyarázatot is adhat a kalkulált összeg nagyságára.

A Szinapszis Kft. felmérése szerint ugyanis Magyarországon 2008-ban a lakosság 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy magánorvosi rendelésre is költ, ez az arány pedig 5 százalékkal volt magasabb volt a 2007-ben mért eredményhez képest. (A nőgyógyászati magánrendelések tekintetében ennél magasabb arányokat tapasztalunk.) A tavalyi évben magánorvosi rendelésre fordított átlagos összeg havonta, egy háztartásra vetítve közel megegyezett a paraszolvencia összegével, 4700 forint volt.

A hálapénzről árnyaltabban

Tény, hogy a hálapénz problémája felett nem lehet szemet hunyni, ugyanakkor törekedni kell arra is, hogy az ok-okozati összefüggéseket minél objektívebben vizsgáljuk meg. A hálapénz adásának-elfogadásának oka van, és a probléma széleskörű vizsgálatához a fennálló intézményrendszert, annak működését is alaposan górcső alá kell(ene) venni.

A Szinapszis Kft. álláspontja szerint társadalmi szempontból kritikus tényező, hogy a magyar egészségügyet – különösen financiális szempontból – érintő adatok, információk közlésével kellő körültekintéssel bánjanak a kutatócégek és a sajtó munkatársai is. A lakosság felé csak objektív, tényekkel alátámasztható és az összefüggésekre is rávilágító elemzéseket szabad közölni, hiszen a megbotránkoztató adatok csak továbbrontják az orvos-beteg közti kapcsolatot, amelyen végeredményben a beteg gyógyulásának sikeressége is nagyban múlhat.

- Kiss Katalin, Szinapszis Kft. -

Cégünkről

A Szinapszis Kft. több mint 10 éve működik az egészségügyi piackutatások szolgálatában. Cégünk tagja a Piackutatók Magyarországi Szövetségének (PMSZ) és az ESOMAR-nak. Rendszeresen készítünk saját kutatásokat különböző, az egészséget, egészségügyet érintő témakörökben. Lakossági kutatásaink alapját minden esetben országosan reprezentatív minták képezik.