Kik költenek étrend-kiegészítőkre?

Minden negyedik-ötödik család vásárol havi rendszerességgel valamilyen étrend-kiegészítő terméket

Az egészséges emberek gyakrabban alkalmaznak étrend-kiegészítőket, míg a krónikus betegek gyógyszerekre költenek inkább – derül ki a Szinapszis Kft. és a Magyar Gyógyszerészi Kamara közös kutatásából.

Széles kínálat, bővülő kereslet

Az étrend- és táplálék-kiegészítők az utóbbi években robbanásszerűen növekvő népszerűségre tettek szert.

Egyre több a vásárló, és a megvásárolható termékek palettája is évről évre folyamatosan bővül. A Magyarországon regisztrált étrend-kiegészítők száma meghaladja az ötezer készítményt is.

Étrend-kiegészítő:

A hagyományos étrend kiegészítését szolgáló minden olyan élelmiszer, vitamin, étrend-kiegészítőnek számít, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási és élettani hatású anyagokat, egyenként vagy kombináltan.

Bár hazánkban közel minden negyedik-ötödik család legalább havi rendszerességgel költ étrend-kiegészítőkre, mégis kevesen tudják, hogy ezen készítmények forgalomba hozatalához nem szükséges az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), vagy más hatóság engedélye. Mindössze néhány adat alapján, regisztrált termékké válhat a szer.

Jogi értelemben mindössze néhány évre tekint vissza az étrend-kiegészítők története. A készítmények hivatalos regisztrációja 2004 óta létező fogalom.

Étrend-kiegészítők – a fiatalabbak körében a legnépszerűbbek

Az egészségtudatos életmód, valamint az egészséggel kapcsolatos információkra való nyitottság leginkább a fiatal korosztályt jellemzi - fogyasztási szokásaik tekintetében is.

Leggyakrabban a 26-35 éves korosztály vásárol étrend-kiegészítőt, több mint 30 százalékuk rendszeresen költ ilyen termékekre. Ezzel szemben az 56-65 év közöttiek mindössze 19 százaléka áldoz étrend-kiegészítőkre.


A vásárlás intenzitását a válaszadók iskolai végzettsége és a jövedelmi viszonyai is befolyásolják. A magasabb végzettségűek és a relatív magasabb jövedelműek nagyobb arányban költenek ilyen típusú termékekre.
A települések méretével is egyre növekszik azok aránya, akik ezeket a termékeket rendszeresen használják: Budapesten minden harmadik válaszadó rendszeres fogyasztó.

Feltételezhetnénk, hogy a krónikus betegségekben szenvedők szívesebben fordulnak az étrend-kiegészítők felé, mint az egészséges emberek. A kutatás adatai ezt megcáfolni látszanak, hiszen ők jellemzően gyakrabban költenek étrend-kiegészítőkre, míg a krónikus betegek vényköteles gyógyszerekre és recept nélkül kapható készítményekre fordítják pénzüket.

Háttér

Magyarországon az Európai országokhoz képest szigorú és zárt gyógyszerellátási rendszer működik. Ez a tény pozitív bár, de nem ösztönöz arra, hogy az állampolgárok által megvásárolt gyógyszer és egyéb készítményekkel szemben háttérismereteket szerezzenek be, és körültekintőbbek legyenek a témában.

Az utóbbi évek ambivalens szabályozása egyrészt - helyénvaló döntésként - szigorította a növényi alapú gyógyszerek törzskönyvezését, ám ennek hatására az étrend- és táplálékkiegészítők csoportjában beindult a piaci felhígulás.

Azok a termékek, amelyek a szigorú törvényi szabályozás miatt nem kerülhettek be a növényi gyógyszerek, illetve készítmények csoportjába, a táplálékkiegészítők között kerültek forgalomba.

A másik, nem megfelelően kezelt probléma, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), csak azokat az étrend-kiegészítőket tartja nyilván, amelyek patikai forgalomba kerültek, s az egyéb értékesítőhelyeken árusított szerek sokszor kikerülnek a látószögükből.

A kutatásról

A kutatás során a piackutató cég 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdezett meg 2009 júniusában. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot.

További cikkek a témában