Az Internet története

Az Internet a hálózatok hálózata, avagy egy mindent és mindenkit összekötõ világméretű informatikai szuper sztráda. Szerepe ma, 2002- ben még csak sejthetõ, de ez a tény, hogy a világot sokkal kisebbé tette, mint volt valaha. Sokan azt mondják, hogy a világot négy találmány tette hirtelen egy-egy nagyságrenddel kisebbé: az elsõ a tengeri hajózás, a második a vasút, harmadik a telefon, negyedik pedig az Internet. Van benne valami… inet

Az Internet története az 1960-as évek elején kezdõdött. Az USA Védelmi Minisztériuma Által finanszírozott kutatás keretén belül egy elosztott mûködésû - vagyis központi számítógép nélkül mûködõ -, csomagkapcsolt számítógép-hálózatot fejlesztettek ki, amely az Egyesült Államokat ért esetleges atomcsapás után is mûködõképes maradhat. A projekt neve kezdetben ARPAnet volt, és kizárólag katonai célokat szolgált. A kutatók közti kommunikáció is a hálózat segítségével történt, s megszületett az e-mail. A hidegháború vége felé az USA katonai fenyegetettsége csökkent, s katonai és a civil hálózatok összeköttetése útjából félregördült az akadály. A számítógép-hálózaton használt hálózati protokoll a TCP/IP (Transnússion Control Protocol/Internet Protocol) nevet viseli. A legfontosabb tulajdonsága, hogy gyártó független. csomagkapcsolt és nyílt szabványú.

Az Internet terjedése nem állt meg az Egyesült Államok határainál; hamarosan bekapcsolódott a többi kontinens is, ezáltal egy valóban világméretû számítógép-hálózat jött létre. Az elsõ európai Internet-szolgáltató a 80-as évek elején kezdte meg mûködésétEleinte az Internet az oktatási-kutatási szféra fejlesztette, késõbb a kereskedelmi cégek láttak benne hatalmas reklámlehetõséget Jelenleg szinte minden nagyobb cégrõl, megtudhatunk valamit az Internet segítségével. Egyes felmérések szerint napjainkban körülbelül 60 millióra tehetõ az Internetet használó emberek száma, és ez a szám másfél évente megduplázódik. A magyar felsõoktatásban minden hallgatónak van Internet-hozzáférése. A Sulinet program által az összes magyar középiskola Internet-kapcsolattal fog rendelkezni.

Leegyszerûsítve, az Internet számítógépekbõl áll, melyeket egy TCP/IP nevû hálózati protokoll köt össze számítógép-hálózatba. A protokoll mûködési elve a következõ: az egyik számítógéprõl a másikra eljuttatandó információ halmazt csomagokra bontja, és elindítja a cél felé. Elõfordulhat, hogy az egyes csomagok eltérõ úton jutnak el a címzetthez, esetleg más sorrendben, hiányosan vagy megduplázódva érkeznek meg. Egy TCP/IP alapú számítógép-hálózatban minden egyes számítógépnek egyedi azonosítója van, melyet e címnek nevezünk. Ez négy számból áll, melyet meg kell megadni: aaa.bbb.ccc.ddd (például 152. 2.25-1.81). Ha egy számítógéprõl egy másikra információkat akarunk továbbítani, akkor ismerni kell a távoli számítógép címét.

A számokkal a számítógép jól elboldogul, de nekünk, embereknek nehezen megjegyezhetõk, és semmit sem mondanak, gondoljunk csak a telefonszámokra. Ezért az Interneten minden IP-címhez hozzárendelnek egy nevet (FQDN. Full Qualified Domain Name), amely sokat elárul a hozzá tartozó számítógéprõl. Ezek a nevek zónákból domain) épülnek fel.

A cégünknél a számítógépének neve: eva@pointer.hu

Ha a név egyes részeit jobbról balra sort vesszük, akkor juthatunk el az említett géphez. A „hu” azt jelenti, hogy a számítógép a magyarországi számítógépek csoportjába tartozik. Azon belül Magyarországon lévõ Internetes számítógépek közül ezt a csoportot jelzi a „pointer” zóna. Az összes számítógép, amelynek a neve „pointer.hu”-ra végzõdik az a pointeren belül mûködik. @ a megkülönböztetõ jel, mely a szervezet kódját zárja le. Az „eva" már én számítógépemnek a neve.

A kétbetûs végzõdések mindig valamely országra utalnak.
Magyarország hu
Ausztria at
Finnország fi
Kanada ca
Németország de
Hollandia nl
Olaszország it
Franciaország fr
Csehország cz

Több feltétel is kell ahhoz, hogy ma Magyarország valakinek internetes hozzáférése lehessen. Elsõsorban három dolog pénz, pénz, pénz. De kicsit pontosítva: kell egy megfelelõen felkészített PC és telefonmodem.

Az Internet egy világhálózatot kezelõ szoftver

(egy nagyon magas szintû "hálózati operációs rendszer").
Nézzük meg, hogy mire használhatjuk az Internetet, vagy ahogyan manapság nevezik, az "információs szuper sztrádát":

Elektronikus levelezés (e-mail)

Az elektronikus levelezés - e-mail, az utóbbi években világszerte elterjedt és a különbözõ vállalatok, illetve nagyon sok ember a hagyományos postai elérés mellett rendelkezik e-mail címmel is. Az e-mail gyorsasága és olcsósága miatt erõteljesen megváltoztatta a telefonálási, illetve levélküldési szokásokat, aki tudott áttért az elektronikus kommunikációra. A gyorsaságra példa: egy e-mail kb. 10 perc alatt jut el másik kontinensre; az olcsóságra: legfeljebb helyi telefondíjat kell fizetni és valamennyi havi elõfizetési díjat. A telefonvonalon egy oldalnyi szöveg kb. 1 másodperc alatt kerül továbbításra. Az e-mail lehetõségei:

  • szöveges levelet küldhetünk és fogadhatunk. A küldéshez a címzett e-mail címét ismernünk kell (a cím felépítése jellemzõen név@szervernév.domainnév), a levelek fogadásához saját e-mail címmel kell rendelkeznünk;
  • a levelekhez csatolva ("attachment') tetszõleges fájlokat is küldhetünk - nagyon fontos lehetõség! (egyes ingyenes levelezõprogramoknál nem tehetjük meg);
  • amennyiben "elõfizetünk" - lehet ingyenes is - valamely levelezési listára, naponta kaphatunk onnan levelet, amely a kiválasztott téma híreit tartalmazza.

Az e-mail használatának két fontos alapszabálya:

  • nem biztos, hogy az elküldött levél megérkezik (többnyire azért megérkezik),
  • nem biztos, hogy levelünket más nem olvassa el (az e-mail sok számítógépen halad keresztül, ha akarnak, bele tudnak tekinteni),
  • gondoljunk arra is, hogy a címzett tudja-e, akarja-e fogadni azt, amit küldünk neki,
  • a fentieken túli általános szabályokat az ún. Netiquette tartalmazza.

Az e-mail a világméretben egymással összekapcsolt számítógépek saját kábelhálózatán, illetve publikus vonalakon keresztül terjed.

World Wide Web (WWW, "világméretû pókháló")

Az e-mail melletti másik leggyakoribb felhasználás. Az ún. "szörfözés" segítségével rengeteg információt tudhatunk meg: újságokat olvashatunk, archívumokban különféle adatokat kereshetünk, menetrendeket és térképeket tanulmányozhatunk és még kb. ezer más dolgot.

A WWW használatához - az e-mailhez hasonlóan - is tartozik egy-egy cím, csak ezt nem e-mail címnek hívják, hanem weblap-, vagy honlap-címnek. Ezeken a címeken találhatók az egyes vállalatok, illetve magánszemélyek Internetre szánt közlendõi. A levelezési címhez hasonlóan, ha valamit meg akarunk keresni, e címet is pontosan tudnunk kell, különben nem találjuk meg. Ha nem ismerjük, szerencsére felhasználhatjuk a különféle keresõprogramokat, amelyek segítenek megtalálni. Internet böngészõbõl is több létezik. A két legelterjedtebb a Netscape Communicator, illetve a Microsoft Internet Explorer.

A Netscape segítségével tekintsük át a böngészõk legfontosabb lehetõségeit:

A "Location" mezõben található az aktuális, vagyis az éppen látható honlap címe, jelen esetben a GDF hivatalos honlapjának bejelentkezõ oldala. Alatta, a nagy ablakban maga a honlap tartalma. A honlap tulajdonképpen az ún. HTML nyelven készült szöveges fájl, amelyet a böngészõ értelmez és jelenít meg grafikusan.
A fenti honlap valójában így néz ki (részlet):
A honlapon olvashatók a különféle információk, illetve itt találhatók az ún. linkek (hivatkozások), melyek általában aláhúzott szövegek, vagy kis rajzok. Föléjük mozgatva az egeret, a kurzor alakja megváltozik, leggyakrabban egy mutató kézre. A linkre kattintva továbblépünk egy új honlapra, amely vagy egy "al-honlap", azaz valamelyik téma részletezve, vagy egy más vállalat bejelentkezõ képernyõje, honlapja - lehet akár teljesen más világtájon is! Egyes honlapokon a hivatkozásra kattintva fájlokat tölthetünk le távoli szerverrõl - az Interneten hatalmas fájlgyûjtemények találhatók.
Az ablak felsõ részén található gombok jelentése: ha már több weblapot néztünk meg, a Back-kal lépkedhetünk hátra, illetve elõre. A Reload újratölti az aktuális oldalt, a Home a böngészõ indításakor bejelentkezõ oldalra tér vissza, a Print-tel nyomtatni tudunk, a Stop-pal pedig félbeszakíthatjuk az éppen folyó letöltést. A böngészõk is rendelkeznek e-mail küldési és fogadási lehetõséggel.

Egyéb lehetõségek

A ReaIPlayer segítségével - a Windows 98 része - lehetõségünk nyílik rádióadásokat hallgatni, illetve televízió mûsorokat nézni élõben, illetve az utóbbinál letöltés után fájlból. A jelenlegi csekély sávszélesség miatt a TV adás sajnos csak néhány képkocka másodpercenként és a képminõség is gyenge, de e lehetõségek fõleg olyan földrajzi helyeken használhatók ki jól, ahol nem fogható az adás antennával. PI. az USA-ban kitûnõ minõségben hallgatható a Kossuth rádió - Interneten keresztül.


Bővebb információ: www.radio.hu, www.dunatv.hu .


Ezen cikk bármilyen további felhasználása csak írásbeli engedéllyel történhet.