A számítógép története

Az embereket mindig izgatta, hogy milyen lesz a jövő. A XIX század nagy álmodozói - a magyar Jókai Mór, a francia Jules Verne és sokan mások - izgalmas történeteket találtak ki, amelyek a jövőben játszódnak. Ha ezek a szerzők feltámadnának és körülnéznének a XX.sz. század utolsó negyedének világában , zavartan vonnák össze szemöldöküket. Lépten-nyomon beleütköznének valamibe, amiről még legmerészebb történeteikben sem álmodtak. Ezt a valamit a mai emberek számítógépnek nevezik. Ők azon csodálkoznának, hogy ezek az ember alkotta gépek mennyi mindent, tudnak, sok ember pedig azon csodálkozna, hogy ez számukra miért olyan elképzeletlen. sztgep

Kétségtelen, hogy századunk sok kiemelkedő műszaki alkotása között különös jelentősége van a számítógépnek.

Viszonylag korán felismerték, hogy a különböző matematikai műveletek gépek segítségével is elvégezhetők –a számolás gépesíthető.

A sort – a jelenlegi ismereteink szerint – az abacus (a golyós számvető) nyitotta meg még az ókorban. A XVII. században szerkesztett, majd a későbbiekben tökéletesített számológépek mechanikus elve működtek.

A XX. század második harmadában a technikai fejlődés megteremtette a lehetőséget, a felmerülő feladatok jellege pedig igényt arra, hogy a számolás területén is megvalósulhasson annak az automatizálása, ezzel minőségileg új utakat nyitva a számológépek történetében.

Az elektronikus számítógépek fejlődésének fontosabb mozzanatai

A számolás gépesítésének sok évszázados történetében fontos állomás volt 1941, amikor Konrad Zuse vezetésével elkészült az első programvezérlésű de még elektromechanikus elven működő számológép. A kutatásokat a II. világháború gyorsította fel, amikor is nagytömegű hadászati célú számítás gyors elvégzése lett a feladat. Az elektromechanikus gépek ilyen sebességre nem voltak képesek, ezért a figyelem az elektroncsövek (rádiócsövek) alkalmazási lehetőségére irányult. Az első elektronikus (rádiócsöves) működésű gép az 1946-ra elkészülő ENIAC (Electronic Numerical lntegrator and Calculator) volt, de ez a gép külső vezérléssel működött. Érdekességképpen: 18 000 elektroncső, több tízezer kondenzátor, ellenállás, tekercs alkotta, energia-felvétele 150 kW óránként. 30m hosszú és 3m széles és 1m magas 30 tonna.

Az ENIAC híre felkeltette Neumann János érdeklődését, és a következő gép az EDVAC már az ő közreműködésével született meg. Ez a gép már belső programozású és elektronikus volt. (Neve az Electronic Discrete Variable Automatic Computer elnevezés rövidítéséből ered.) Ebben a korai szakaszban a számítógépek egyedi darabként készültek és általában maguk az építők voltak a későbbi használók is. Programozásuk gépi kódban volt csak lehetséges.

1951-ben kezdődik meg a számítógépek sorozatgyártása, az első sorozatban gyártott gép az UNIVAC 1. Ennek a gépnek már mágnesszalagos perifériái is voltak, mintegy 1000 szám tárolására volt képes.

Az ötvenes évek elején elkészült az első szovjet számítógép a BESZM, amely 7000-8000 műveletet végzett másodpercenként. Még az ötvenes évek elején meg született a tranzisztor és néhány év múlva (az évtized közepén) az első tranzisztorbázisú számítógép.

1958-59-ben elkészül Magyarországon az M3, amelyet szovjet dokumentációk alapján építettek.

A hatvanas évek elején megjelennek az első magas szintű programozási nyelvek, az ALGOL, a FORTRAN és a COBOL.

Az IBM cég - a világ egyik legnagyobb számítógépgyártó cége - ekkortájt jelenti be a 360-as gépcsaládot az első harmadik generációs rendszert. (Az integrált áramkörök szilícium lapja ekkor mintegy öt áramköri elemet - tranzisztort, kondenzátort, ellenállást - tudott megvalósítani.)

Az IBM 360-as rendszerrel megjelentek az első korszerűnek számító operációs rendszerek és az első olyan magas szintű programozási nyelv (a PL/1), amelyet már az operációs rendszerhez fejlesztettek. A hatvanas évek közepére - végére megjelentek a számítógép hálózatok: több számítógép összekapcsolása. Kialakulnak a távadat-feldolgozási rendszerek.

A hatvanas évek végén a szocialista országok számítástechnikai fejlesztéseik koordinálása érdekében létrehozzák az Egységes Számítógép kendszert (ESZR).

A hetvenes évek az integrált áramköri elemek fejlődése jegyében kezdődtek. Megjelennek a nagy integráltságú áramkörök. 1971-ben elkészül az első mikroprocesszor, a számítógép központi egységének miniatürizált változata. A hetvenes évek elején jelennek meg a piacon az IBM 370-es gépcsaládjának tagjai. 1978 a nagysebességű és nagykapacitású miniatürizált tárak megszületésének éve. Megjelennek a lézerrel működő nyomtató berendezések.

A nyolcvanas évek kétségtelenül a mikroszámítógépeké.

Az integráltság fokának jellemzésére egy adat 1983-ból: 260 ezer jel tárolását és 120 - 10 2 s alatt történő elérését egy 68 mm2 területtű szilícium lapocskán megvalósították.

A következő években felgyorsul a számítástechnika fejlődése.

A számítógépek kitörtek arról a hagyományos területről, ahová mindenki elképzelte őket. Szétfeszítették a matematikai alkalmazások falait és elkezdték meghódítani az emberi gondolkodás legkülönbözőbb területeit. Hiszen számítógépek, vezérli az űrhajókat és a korszerű atomerőműveket. Működésük megoldhatatlan a számítógépek alkalmazása nélkül. De ne menjük ennyire messzire, csak nézzünk körül a mi szűk világunkba. A számítógép alkalmazása átszövi a hétköznapi élet gyakorlatát is. Ma már elképzelhetetlen lenne a gyógyszertárban a napi munka. Mindezek elismerést és csodálkozást váltanak ki belőlünk. A számítógépek elterjedése és a technika fejlődése új ablakot nyitott a világra: az Interneten keresztül határtalan az elérhető információk mennyisége.

És most nézzük röviden tekintsük át az Internet történetét is.


Ezen cikk bármilyen további felhasználása csak írásbeli engedéllyel történhet.