Hatékony szájápolással a rossz lehelet ellen

Millióknak okoz a mindennapokban kellemetlen pillanatokat a rossz szájszag akár annak tulajdonosaként, akár elszenvedőjeként. A friss lehelet elengedhetetlen a jó közérzethez, és a kutatások szerint tudat alatt alapvetően befolyásolja azt is, miként viszonyulunk a másikhoz a társadalmi érintkezések során. Dr. Vass László szájsebésszel beszélgettünk a kellemetlen szájszagról és arról, hogyan védekezhetünk ellene.

Kezdjük az elején: mi okozza a rossz leheletet?

Számos dolog okozhatja, és ahhoz, hogy meg tudjuk előzni vagy el tudjuk mulasztani, azt kell kideríteni, hogy az adott esetben miért alakult ki. Összességében elmondható, hogy az esetek túlnyomó többségében a szájüregben található a probléma elsődleges oka, de ugyanígy számos krónikus betegség velejárója is a kellemetlen lehelet. Bizonyos betegségeknek kifejezetten jellegzetes szájszag a velejárója, így például ammónia- vagy acetonszag. A felső légúti és emésztőrendszeri megbetegedések szintén rossz lehelethez vezethetnek, így például az orrüregek, a garat vagy a mandula gyulladása vagy egyéb elváltozásai. A gyomorszáj zárfunkciójának problémáit is említhetném, de a végtelenségig sorolhatnám még a konkrét példákat.

Ami a szájeredetű okokat illeti, melyek a leggyakoribbak?

Minden ilyen esetben a szájban lévő baktériumok termelte kénvegyületek a felelősek. Ezek alapesetben is megtalálhatóak a szájüregben, bizonyos tényezők hatására azonban fokozott mértékben jelennek meg. Az egyik legfontosabb tényező a rossz szájhigiénia, a nem kielégítő fog- és szájápolás, de fontos tudni, hogy olyanoknál is kialakulhat kellemetlen lehelet, akik rendszeresen és jól mosnak fogat. Mindennapos ok emellett a szájszárazság. Ez éjszaka magától is előfordul, hiszen alvás közben lelassul a nyáltermelés, éppen ezért természetes, hogy ébredés után, reggel nem túl kellemes az ember lehelete. Az alkoholfogyasztás is szájszárazsághoz vezet, hiszen az alkohol is szárít – nemcsak a szeszes italok, de az alkoholos szájöblítők, szájvizek is. Ezeket jobb kerülni. Bizonyos betegségek mellékhatása is szájszárazság.

És az ínyproblémákkal mi a helyzet?

Természetesen az ínyproblémák, ínybetegségek is külön csoportot alkotnak a rossz leheletet okozó problémák körében. Magyarországon ezek sajnos népbetegségnek is tekinthetőek, annyira gyakoriak és elterjedtek. Az ínygyulladás a kellemetlen szájszag egyik legfontosabb kiváltója, ráadásul ha nem kezelik megfelelően, a fogak elvesztéséhez is vezethet.

Mi okozza az ínygyulladást?

Legtöbbször a fogakra lerakódott lepedék, ezt viszont elsősorban baktériumok alkotják. Az ínytasakok ideális létezési feltételeket teremtenek e kórokozóknak, melyek anyagcseréjük által különböző méreganyagokat juttatnak a szervezetbe. Az immunrendszer ekkor elkezd küzdeni velük, aminek következtében gyulladás, vérbőség, kellemetlen érzékenység alakul ki. Az íny ilyenkor evés vagy fogmosás közben rendszerint vérezni kezd. Ezt nevezzük a köznapi szóhasználatban ínygyulladásnak. Ebben az állapotban még kezelhető a probléma, de ha hosszabb ideig tart, akár a fogak tartószerkezete is károsodhat. Vagyis ha tartósan gyulladt az ínyünk, és nem múlik el ez az állapot, ajánlatos fogorvoshoz menni.

Úgy tudom, a nyelv elváltozásai is vezethetnek kellemetlen lehelethez.


Nem is feltétlenül van szükség elváltozásokra ahhoz, hogy a nyelv miatt rossz legyen az ember lehelete. A nyelv felülete nem egyenletes, az úgynevezett papillák között pedig szintén igen nagy mennyiségű baktérium telepedhet meg. Ha az adott ember nyelvén barázdák, repedések is vannak, ennek esélye csak fokozódik. Ezek a baktériumok és az elhalt hámsejtek együttesen szintén elősegítik a kénvegyületek fokozott termelődését. Normál esetben a nyelvet egyébként nem kell külön tisztogatni, de ha szemmel is látható rajta a lepedék, akkor ajánlatos azt róla eltávolítani.

Mi a megoldás a fenti esetekben?

Amennyiben csak higiéniai problémák okozzák a rossz szájszagot, fokozott figyelmet kell fordítani a fogak és a szájüreg ápolására. A fogak a nyálnak, az ajkaknak és a nyelvnek köszönhetően rendelkeznek egyfajta öntisztulási mechanizmussal, ez azonban semmiképpen sem elegendő a kívánatos higiéniai állapot eléréséhez. Különösen a nehezen tisztítható részeknél kell odafigyelnünk és alaposan mosnunk őket.

Melyek ezek a nehezen tisztítható részek?

Mindenekelőtt a fogközök, amelyek mérete egyéntől függ, így az egyes fogak irányától, fekvésétől, elhelyezkedésétől. Ezek a rések fogkefével nem tisztíthatóak, vagy ha igen, csak nagyon korlátozottan, így ápolásukhoz ajánlatos fogselymet használni. A fogak és az íny találkozása szintén kritikus hely, itt is könnyen megtapad a lepedék, akárcsak az őrlőfogak rágófelületein található barázdák, mélyedések. Aki fogpótlást visel, szintén fokozott alapossággal végezze a tisztítást. Mindenképp ajánlott a szájzuhany használata, amivel nemcsak könnyebben tudjuk elérni az eldugott helyeket, de az íny vérellátását is javítja a masszírozó hatás révén. A rendszeres – hangsúlyozom: rendszeres! – fogorvosi vizsgálatok során a fogorvos megvizsgálja azokat a területeket, ahol a fogak között fogkő lehet, és ki tudja tisztítani azokat a helyeket is, amelyeket az ember otthon, házi körülmények között csak nehezen vagy egyáltalán nem tud elérni. Igyekezzünk minden étkezés után szájat öblíteni és fogat mosni. Utóbbinak legalább 3-4 percig kell tartania. Ha ennél kevesebb időt fordítunk egy alkalommal a fogmosásra, az egészen biztosan nem elegendő.

És a rendszeres, körültekintő tisztításon kívül mit tehetünk még a rossz szájszag elkerülése végett?

A szájszárazság megelőzése végett igyunk sok folyadékot, lehetőleg cukormenteset. A legjobb, ha ásványvizet fogyasztunk. A koffein szintén szárítja a szájat, így aztán ne igyunk túl sok kávét, teát, kólát. A rágógumizás fokozza a szájban a nyáltermelést, ráadásul a száj pH-értékét is visszaállítja. Ha nem tudunk étkezés után fogat mosni, mindenképpen ajánlatos legalább egy rágóval segíteni a helyzeten, de ha ez nincs kéznél, cukormentes drazsé is megteszi. A dohányzást, a nagyon sós, túlfűszerezett ételeket lehetőleg kerüljük. Bizonyos gyógyszerek is hatással vannak a nyálmirigyek működésére, egyes vérnyomáscsökkentők, vizelethajtók, fájdalomcsillapítók, depresszió elleni szerek szintén szájszárazságot okoznak. Ezzel sem árt tisztában lenni.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki Ádám

2009.02.04.

Kapcsolódó oldal: