Szürke- és zöldhályog - Akár egy nap alatt is megvakulhatunk
Ha azt halljuk, valakinek hályog van a szemén, rendszerint valami rétegződésre gondolunk, mely látószervünkre rakódva részleges vagy teljes vakságot okoz. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ráadásul a szürkehályog és a zöldhályog jelentősen eltérnek egymástól. Szerencsére ma már viszonylag könnyen gyógyítható mindkettő, különösen, ha időben felismerjük, hogy baj van. Dr. Gellért Imre szemészorvossal beszélgettünk.
Mi a szürkehályog?

Az emberi szem lencséje normális állapotában átlátszó és tiszta. Azt nevezzük szürkehályognak vagy kataraktának, amikor megváltozik, és emiatt „elszürkül” a szemlencse anyaga, az úgynevezett krisztallin. Az elszürkülést a szemlencse kívül található részében, azaz burkában beálló anyagcsere-zavar okozza. Ez természetesen jelentősen rontja a látást, hiszen ahogy fokozódik a homályosság, úgy jut egyre kevesebb fény a szembe, a retinára.

Vagyis nem valamiféle ránőtt rétegről van szó?

Nem, a katarakta esetében a lencse anyaga változik meg, de köznapi szóhasználatban egyébként a szürkehályogot szokták hályognak nevezni. Ez azonban tulajdonképpen a lencsében kialakuló homályosságot jelenti, nem pedig azt, hogy valami rendellenes réteg takarja el a lencsét.

Mi okozza ezt az elváltozást? A korral jár?

Teljes bizonyossággal nem tudjuk megmondani, az azonban biztosan tévhit, hogy az évek múltával gyakorlatilag törvényszerű a szürkehályog valamilyen szintű kialakulása. Ez egyáltalán nem így van.

De azért az időskor magával hozza a hajlamot a szürkehályogra, nem?

De igen, az életkor előrehaladtával tényleg nagyobb valószínűséggel alakul ki ez az elváltozás, mivel a szemlencse egyre kevésbé rugalmas, egyre kevésbé alkalmazkodik megfelelően a változásokhoz. Így aztán a „tisztaságát” biztosító egyensúly is könnyebben felborul. A legtöbb esetben azonban nem tudjuk, mi a betegség létrejöttét okozó anyagcserezavar konkrét oka. Hogy a legnyilvánvalóbb ellenpéldát hozzam a korfüggőségre, adott esetben újszülötteknél is előfordulhat katarakta, aminek genetikai oka éppúgy lehet, mint például az, ha az édesanya rubeolás lett a terhessége alatt. Bizonyos tényezők egyébként ugyanúgy jobban hajlamosítanak a szürkehályogra, mint az élemedett kor, ilyen például a cukorbetegség, netán egyes szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás.

Hogy alakul ki a szürkehályog?

Először is tudni kell, hogy általában kétoldali rendellenességről beszélünk, tehát a probléma többnyire mindkét szemen jelentkezik. A károsodás mértéke ugyanakkor többnyire nem egyforma mértékű. Az első szakaszban a páciens homályfoltokat lát, kevésbé élesen érzékeli a színeket és a formákat, nehezebben tudja olvasni az újságokat, könyveket. Szürkületkor különösen rosszá válik a látása. A helyzet aztán fokozatosan romlik tovább. A fokozatosság itt szó szerint értendő, hiszen a szemlencse teljes elhomályosodása hosszú évekbe is telhet. A tünetek ugyanakkor egyénileg eltérőek, hiszen a látásromlás mértéke és formája attól is nagyban függ, hol helyezkedik el maga a hályog. Sőt, eleinte lehet, hogy a beteg – kissé ellentmondásos módon – javulásnak érzékeli a tapasztalt változásokat, mivel a katarakta fókuszálja a szembe jutó fényt, így a közeli tárgyak, tehát például az újság betűi is jobban látszanak, mint azelőtt. Ez az oka annak, hogy számos idős ember kezd el ismét szemüveg nélkül olvasni.

Fájdalmat érez-e a beteg?

Az esetek túlnyomó többségében egyáltalán nem, bár a folyamatot néha kíséri némi feszítő érzés a szem megnövekedett belső nyomása miatt.

Megelőzhető-e a szürkehályog kialakulása?

Jelenlegi ismereteink szerint nem. Sem gyógyszerekkel, gyógyhatású készítményekkel, sem életmódbeli előírások betartásával nem lehet elejét venni vagy utólag kezelni. Éppen ezért a fejlődő országokban, ahol nem kellően kiépített az egészségügyi infrakstruktúra, a szürkehályog a tartós vakság elsődleges oka. Viszont a katarakta a fejlett világban – így nálunk is – gyakorlatilag minden különösebb probléma nélkül műthető. A beavatkozás lényege, hogy az elszürkült lencsét eltávolítják, és műlencsével helyettesítik. Ezekkel a szövetbarát, rugalmas anyagú műlencsékkel gyakran jobban látnak a betegek, mint a szürkehályog kialakulását megelőzően, noha a szemüveg vagy a kontaktlencse viselése általában a beavatkozás után is indokolt marad. Maga a műtét egyébként nem számít különösebben bonyolultnak, a beteg általában néhány óra pihenést követően a saját lábán távozhat a kórházból utána, bár egy ideig még tartózkodnia kell a fizikai megterheléstől.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Minden esetben, ha azt érezzük, hogy valami nincs rendben a látásunkkal. Ezt nem csak úgy a levegőbe mondom, ugyanis a látászavarok, látáskiesések rengeteg különféle problémára utalhatnak, nemcsak szemproblémákra, hanem agyi vagy idegrendszeri bajokra is. Amennyiben szürkehályogról van szó, maga a műtét akkortól javasolt, ha a látászavar már megnehezíti a mindennapi tevékenységet. Egyébként idősebb korban, tehát nagyjából 60 év felett a szürkehályog kezdeti tüneteire hasonlító problémák nélkül is különösen indokolt a rendszeres szemvizsgálat.

Miben különbözik a szürkehályog a zöldhályogtól?

A zöldhályog, azaz glaukóma a szem túlságosan magas belnyomásával összefüggő betegségek, elváltozások gyűjtőneve. A szemnyomás azért nő meg, mert bizonyos zavarok megnehezítik a szemtestet kitöltő csarnokvíz megfelelő áramlását, mozgását. A látóidegekre nehezedő nyomás ilyenkor akár teljes vaksághoz is vezethet. Rendszeres vizsgálattal szerencsére a megnövekedett szemnyomást is észre lehet venni kellő időben, és a megfelelő gyógyszerekkel helyreállítható a nyomás.

És ha az ember nem megy orvoshoz, miből gyanakodhat erre a betegségre?

Heveny lefolyás esetén szó sincs gyanakvásról, ez ugyanis roppant kellemetlen, néha elviselhetetlen szenvedéssel jár: kellemetlen szemégés, szemfájdalom, feszülés, nyomásérzés, bevörösödés a fő kísérő tünetek, miközben a látás akár rövid idő alatt is jelentősen romlik, sőt, akár teljesen is elmehet. Az ilyen gyors kialakulás a betegek többségénél iszonyatos fejfájással, hányással járhat. Ilyenkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, ha ugyanis egy napnál tovább tart ez az állapot, a glaukóma akár visszafordíthatatlan következményekhez vezethet – így akár végleges vaksághoz is. Tényleg azonnal menjünk orvoshoz, mert ilyenkor minden perc számít! A tünetek azonban nem mindig ilyen intenzívek: gyakran csak fokozatosan alakul ki a zöldhályog, fájdalommentesen, alattomosan, eleinte csak kisebb mértékű látásromlással. Tipikusan szürkületkor, alkonyatkor veszi észre a beteg, hogy nem lát olyan jól, mint amennyire szokott: homályfoltok zavarják a képet, ha pedig lámpába néz, színes karikák táncolnak a szeme előtt. Néha enyhe fejfájás vagy hányinger is jelentkezhet.

Ez a betegség is bárkinél kialakulhat?

Igen, habár idősebb korban ez is gyakoribb, és akárcsak a szürkehályognál, itt is hajlamosító tényezőnek számítanak a diabétesz, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás. Egyes szteroidos gyulladásgátlók szedése is hozzájárulhat a zöldhályog kialakulásához. Az is fokozott kockázatot jelent, ha valakinek a családjában már előfordult glaukómás megbetegedés.

Említette, hogy a szemnyomás visszaállítható a normális szintre…

Igen, ez valóban így van, méghozzá minél előbb, annál jobb. Gyógyszeres, szemcseppes kezelés éppúgy szóba jöhet, mint lézeres beavatkozás, ez mindig beteg- és esetfüggő. Az persze, hogy ma már gyógyítható a betegség, nem jelenti azt, hogy egyszeri beavatkozással megoldódik a helyzet: nem ritkán élethosszig kell használnunk a felírt szemcseppeket, hogy szinten tartsuk szemünk belső nyomását, méghozzá szigorúan betartva az orvosi előírásokat. A lényeg, hogy járjunk rendszeres kontrollra, középkortól különösen, ugyanis így lehet teljes biztonsággal, már jóelőre kiszűrni a bajt. Az alattomosan, észrevétlenül kialakuló zöldhályog könnyen okozhat maradandó károsodásokat, mire a tüneteket egyáltalán észreveszi a beteg, így az időről időre megtörténő orvosi ellenőrzéssel nagyon sokat tehetünk egészségünkért.

Milyen gyakran menjünk szemészetre?

Úgy gondolom, 40 éves kor fölött évente egy vizsgálat mindenkinek bele kell, hogy férjen az idejébe, különösen annak fényében, hogy semmi kellemetlen nem történik velünk a szemorvosnál: néhány gyors és szimpla vizsgálatot végeznek el, amik teljes biztonsággal mutatják ki a zöldhályogot már annak előtte, hogy mi magunk bármit is észrevennénk belőle.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám

2009.12.17.