Gyógyszerészi gondozás – Magas vérnyomás
dr. Dobson Szabolcs

Interjú dr. Dobson Szabolccsal, a Gyógyszerész Kamara gyógyszerészi gondozási projekt-koordinátorával

A gyógyszerészi gondozás témakörében már számos konferenciát szerveztek a szakmában. A gyógyszerész-szakmai szervezetek megosztották egymás között a feladatokat: a Magyar Gyógyszerész Kamara a hipertónia, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság az öngyógyítás, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége pedig a diabétesz témafelelőse. Tavaly a Diabetes Világnappal kezdődően történtek eredményes lépések a gyógyszertári vércukormérés témakörében, ez ma már rutinszerűen működik több patikában.
A 2005. novemberi Gyógyszerészi Hírlapban olvashattunk egy interjút Dr. Szabó Sándorral a Magyar Gyógyszerész Kamara tiszteletbeli elnökével a magas vérnyomás gyógyszerészi gondozás programról. A projekt pontos címe: „Magas Vérnyomás Gyógyszerészi Gondozás Pilot Vizsgálata Magyarországon”. Szeretnénk Önnek, dr Dobson, mint a projekt felelősének néhány olyan kérdést feltenni, amely mind a gyógyszerészek, mind a páciensek körében nagy érdeklődésre tarthat számot:

1.  Az első kérdés: számos népbetegség közül miért pont a magas vérnyomás ügyét választották?

Ennek több oka is van. Egyrészt a cukorbetegség mellett, és jelentős részben azzal átfedésben a hipertónia is népbetegség, továbbá más súlyos betegségek kóroki tényezője. Másrészt, ismét csak a cukorbetegséghez hasonlóan mintaként rendelkezésünkre állt az EuroPharm Forum nemzetközi gyógyszerészeti szervezet témába vágó gyógyszerészi gondozási irányelve. Harmadrészt, úgy gondoltuk, hogy a hipertónia esetében úgynevezett noninvazív eljárást (vérnyomásmérést) alkalmazva elegánsan lehet igazolni a gyógyszerészi gondozás koncepcionális jelentőségét.

2.  Milyen stádiumban van jelenleg a projekt?

A projekt elindult. Jelenleg a gyógyszertárakban a betegbeválogatás fázisa zajlik, illetve számos gyógyszertárban ez már le is zárult és elindultak a vizsgálat egy éven át tartó hétköznapjai.

3. Mondana néhány szót az előkészítő és szervező munkálatokról?

Amíg az előbb említett hétköznapokig eljutottunk, nagyon sokirányú tevékenységet kellett végeznünk a Magyar Gyógyszerész Kamarában. Elsőként megírtam a vizsgálati protokollt, amely lényegében a forgatókönyv szerepét tölti be, majd a Kamarán belül Szabó Sándor tiszteletbeli elnök úrral és Hávelné Szatmári Katalin elnök asszonnyal megtárgyaltuk és elvégeztük a szükséges változtatásokat. Ezt követően kapcsolatba léptünk a Magyar Hipertónia Társaság vezetőivel, akiknek véleményezésre átadtuk a protokollt. Ugyanezt tettük ezzel párhuzamosan a MOSZ és az MGYT irányába, valamint a hatósági vonatkozások ügyében konzultáltunk az Országos Tiszti-főgyógyszerész úrral. Emellett az Elnök asszony kezdeményezésére és az Egészségügyi Minisztérium vezetésének támogatásával a gyógyszertörvény 32.§ (5) o) pontjában megjelent az a stratégiailag rendkívül fontos kitétel, amely szerint az egészségügyi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy gyógyszerészi gondozást rendeletben szabályozza. A közelmúltban, - 2006 januárjában - a Gyógyszerellátási és Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium támogatását is megkaptuk, így talán elmondhatom, hogy gyakorlatilag minden szakmai fórummal konzultáltunk. Végül a Magyar Hipertónia Társaság és a társszervezetek véleményét is felhasználva, 2005 októberében összeállt a végleges protokoll, amit november 10-e körül a Gyógyszerészi Hírlap melléklete formájában Magyarország minden gyógyszertára kézhez kapott, egy jelentkezési lappal egyetemben. Voltaképpen ekkortól számíthatjuk a hipertónia vizsgálat gyakorlati elindulását. Ez lényegében egybeesik a - november 14-én, a MOSZ és az Egy Csepp Figyelem Alapítvány szervezésében útjára indult - diabétesz gyógyszerészi gondozási programmal. November 10-e után tehát érkezni kezdtek a jelentkezési lapok, összességében 48 gyógyszertárból. A Kamara részéről még a 2005. júniusi Patika Napok alkalmával ígéretet tettem arra, hogy a hipertónia programban résztvevő gyógyszertárak számára díjmentes, kredit pontos továbbképzést, díjmentesen rendelkezésre bocsátott vérnyomásmérőt, mérleget és tankönyvet biztosítunk. Ennek az ígéretnek a teljesítésével, a szponzorokkal való tárgyalásokkal, könyvszerkesztéssel és más szervezőmunkákkal telt el a 2005 decemberétől 2006. február 17-18-ig terjedő időszak, amikor is minden ígéretünket teljesítettük és a Magyar Hipertónia Társaság vezetőinek megtisztelő együttműködésével megtartottuk a projekt továbbképző tanfolyamát, ill. átadtuk a vizsgálat elindításához szükséges, fent említett anyagi és szellemi tartozékokat, továbbá a résztvevőkkel áttekintettük a teendőket.

4.  Ahhoz, hogy elindulhasson a gyógyszertárakban a vérnyomás mérése, milyen engedélyeztetési eljárások szükségesek?

A kérdés nagyon lényeges, és amint korábban érintettem, bennünket is élénken foglalkoztatott. Amint utánajártunk, jogi értelemben nem egyértelmű, hogy milyen szervnél és miként kell engedélyeztetni, illetve kell-e egyáltalán engedélyeztetni a hipertónia projektet. Mindenesetre mind az Egészségügyi Minisztériummal, mind az Országos Tiszti-főgyógyszerészi Hivatallal a projekt kezdetétől fogva kapcsolatban álltunk és állunk, illetve a vizsgálat minden lényeges lépéséről tájékoztatjuk az állami és államigazgatási vezetőket. Ez számunkra - és általában a gyógyszerészi gondozás ügye számára - egyéb szempontok mellett azért is nagyon fontos, mert a vizsgálat remélhetőleg sikeres elvégeztével nagyon számítunk a magyar állam támogató együttműködésére, amelynek kereteit a gyógyszertörvény kapcsán már említettem.

5.   Hogyan foglalná össze, miért jó a gyógyszerészi gondozásnak ez formája az átlagember számára?

Elképzeléseink szerint a gyógyszerészi gondozás keretében a gyógyszertárakban országos szinten szervezett, átgondolt egészségügyi megelőző és szűrőtevékenység zajlik majd. Ennek során a gyógyszertár a gyógyszerészi kompetenciakörön belül maradva mintegy minőségbiztosítási pontként funkcionál és visszajelzést ad a beteg és orvosa számára arról, ha a kezelés ellenére bizonyos egészségileg fontos mutatók nem érik el a kívánt célértéket, így a kezelés feltehetően nem optimális. A gyógyszerészek ideális helyzetben vannak a gyógyszerelési problémák felismerésére és jelzésére is. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy mindennek eredményeképpen javul a gyógyszerész által is gondozásba vett betegek terápiahűsége és egészségügyi ellátásának minősége. Ezúton is ki szeretném emelni az orvos-gyógyszerész munkakapcsolat, együttműködés kiemelkedő fontosságát, amely nélkülözhetetlen alapfeltétele erőfeszítéseink sikerének. Ezért kezdeményeztük már a kezdet kezdetén a Hipertónia Társasággal való kapcsolatfelvételt.

6.  Korösszetételt, vagy más szempontokat figyelembe véve hogyan határozná meg, kik alkotják a célcsoportot?

A célcsoportot jelenlegi vizsgálatunkban a már orvosi kezelés alatt álló hipertóniás betegek alkotják, akik jellemzően, de nem minden esetben az idősebb korosztályokhoz tartoznak. A magyar lakosság tudvalevőleg idősödik, így a krónikus betegségekben, - amelyek közé a hipertónia és a cukorbetegség is tartozik - a gyógyszerészi szerepvállalás jelentősége és az ez iránti társadalmi igény csak nőhet.

7.  Ma a média világát éljük, a célcsoport pedig némiképp befolyásolhat egyéb szempontokat is, mint pl., lesz-e valamilyen rövidebb, a lakosság által könnyebben fogyasztható neve a projektnek?

A projekt hivatalos neve „Magas Vérnyomás Gyógyszerészi Gondozási Pilot Vizsgálat Magyarországon”, ami nagyon hosszú. Így 2005 áprilisában a protokoll megírását azzal kezdtem, hogy törtem a fejemet a címen, tudva azt is, hogy elterjedt nemzetközi szokás valami frappáns jelentéssel bíró mozaikszóval jelölni a klinikai vizsgálatokat. Projektünk angol nyelvű nevéből (Pilot Pharmaceutical Care Study of Hypertension in Hungary) így találtam ki a PIPHACH - kevésbé arisztokratikus kiejtéssel PIPACS – nevet. A protokoll megírása ezt követően már gyerekjáték volt.

8. Az Önök becslése szerint mikor mehet az első páciens e projekt keretében vérnyomást méretni egy gyógyszertárba?

Amint korábban említettem, az első betegek már túl vannak az első vérnyomásmérésükön. De itt nagyon fontos hangsúlyozni azt, hogy ez zárt tudományos vizsgálat, amelynek nem célja a tömegmédia figyelmének felkeltése. A vizsgálat keretében gyógyszertáranként csak és kizárólag az a négy vagy több orvosi kezelés alatt álló és vérnyomáscsökkentő gyógyszert szedő beteg vehet részt, akit a gyógyszerész kollégák a háziorvosok tudtával és jóváhagyásával a protokoll alapján beválogattak.

9.    Válaszából adódik a kérdés, mi történik, ha valaki bemegy egy ilyen gyógyszertárba és meg szeretné méretni a vérnyomását? Az emberek olvasnak pl. a MyPIN interjúban a lehetőségről, de azt már nem biztos, hogy meg fogják (vagy akarják) hallani, hogy a gyógyszertári vérnyomásmérésnek olyan feltételei vannak, miszerint csak a „beválogatott” betegek vehetnek abban részt. Szóval mit tesz (tehet) ilyenkor a gyógyszerész?

A félreértéseket eloszlatandó ki kell hangsúlyozni, hogy ez a magas vérnyomás gyógyszerészi gondozási vizsgálat nem a nagyközönség számára szolgál, annak érdekében van rá szükség, hogy a vérnyomásmérések általános ajánlása előtt tudományos igényű tapasztalatokat szerezzünk.

10.  Terveznek-e valamilyen ismertető, bevezető, lakossági kampányt?
Most nem tervezünk, mert az előbb említetteknek megfelelően a PICHACH vizsgálat jellege a nyugodt adatgyűjtő munkát követeli meg. A vizsgálat remélhetően pozitív eredményeit azonban természetesen minél szélesebb körben ismertetnünk kell. Ebbe beletartozik a szaksajtón kívül a tömegmédia is, de ennek is szervezetten, - további céljaink által vezérelten - kell majd zajlania. Emellett személyes ígéretet tettem a résztvevő gyógyszertáraknak és gyógyszerész kollégáknak arra, hogy az ő társszerzőségükkel az eredményeket nemzetközi szaklapokban is publikáljuk. Nagyon fontosnak tartom, hogy eredményeinkkel a gyógyszerészi gondozás nemzetközi ügyét segítsük. Emellett persze a magyar gyógyszerészet jó hírnevét is öregbítjük, ami szintén nem utolsó szempont.

11.  Tervezik-e felhasználni a gyógyszertári vércukormérési projekt tapasztalatait?
A MOSZ diabétesz gondozási programjának tapasztalatait eddig is igyekeztünk figyelembe venni és a Kamara a diabétesz projekt indulását tevékenyen segítette. A két projektet egymás stratégiai szövetségesének tartom, hiszen ezek, - és esetleg más jövőbeli programok - tapasztalatait kell majd összegeznünk, ha már a korábban említett miniszteri rendelet tervezetének megfogalmazásánál tartunk. A két vizsgálat stratégiája teljesen más, ez azonban kimondottan előnyös, mert a különböző szempontok kiegészítik egymást. Egyébként, hogy mennyire összefonódik a két projekt sorsa azt az is mutatja, hogy a PIPHACH vizsgálatban résztvevő 48 gyógyszertár 40%-a, vagyis 19 patika párhuzamosan a diabétesz programot is végzi.

12.  Egyáltalán vannak-e abból a projektből származó, az Önök számára releváns tapasztalatok?
Számunkra fontos és nagyszerű volt látni a komoly lakossági érdeklődést a diabétesz program iránt, mert ez a gyógyszerészi gondozás általános ügye szempontjából alapvető és biztató. A tömegmédia szerepe kapcsán tudatosabban alakíthattuk ki a saját álláspontunkat a PIPHACH vizsgálat ilyen vonatkozásairól. Mindazonáltal a legrelevánsabb tapasztalatom eddig az, hogy stratégiai partnerekként kell egymás programját támogatnunk ahhoz, hogy sikerre vigyük ezt a közös ügyet, voltaképpen a gyógyszerészet szakmai megújítását.

13.  Mi volt szükséges ahhoz, (továbbképzések, egyéb feltételek, személyi feltételek, helyi adottságok) hogy egy gyógyszertár részt vegyen a projektben?
A protokollban rögzített feltételek teljesítése, vagyis:
o a helyi háziorvos(ok) támogatásának és együttműködésének elnyerése,
o továbbképző tanfolyam elvégzése,
o a központilag összeállított Magas Vérnyomás Gyógyszerészi Kézikönyv és betegtájékoztató anyagok megléte,
o egyetértés a vizsgálat dokumentációs követelményeinek teljesítésében,
o a gyógyszertárban való rendszeres személyes elérhetőség biztosítottsága,
o elkülönített konzultációs helység rendelkezésre állása a gyógyszertárban, végül pedig
o ellátottság vérnyomásmérővel és mérleggel (értve ez alatt minden résztvevő gyógyszertár számára egységesen azonos típusú vérnyomásmérők és mérlegek alkalmazását).

14.  Hol jelentkezhetnek azok a gyógyszertárak, amelyek rész kívánnak venni a projektben?

A PIPHACH vizsgálat jellegéből adódóan zárt, vagyis jelenleg már túl vagyunk a gyógyszertárak beválogatásán. Ugyanakkor hangsúlyt helyezünk arra, hogy minél több gyógyszertár kollektívájához eljuthassanak a hipertónia gyógyszerészi gondozásával kapcsolatos ismeretek, így rövidesen ingyenesen eljuttatjuk az összes gyógyszertárba a PIPHACH vizsgálat számára a Galenus Kiadó által megjelentetett magas vérnyomás gyógyszerészi kézikönyvet.

15.  Kaphat-e ezért a többletmunkáért a gyógyszertár valamilyen ellenszolgáltatást a TB-től? Vagy ha most még nem is, de később van-e erre remény?

Jelenleg még korai lenne konkrétumokról beszélnünk. Minden esetre jogos az a várakozás, hogy a gyógyszertárakban végzett kognitív szolgáltatásokat a TB a jövőben valamilyen módon honorálja. Jelenleg azonban még nekünk kell a gyakorlatban, adatokkal bizonyítanunk azt, hogy ezeket a szolgáltatásokat valóban érdemes támogatni.

16. Kell-e a pácienseknek valamilyen költségtérítést fizetni a PIPHACH vizsgálatban, azaz mennyibe kerül majd ez a pácienseknek?

A projekt kiemelt támogatója a Novartis Hungária Kft., amely a Magyar Hipertónia Társaság lakosság felé meghirdetett „Éljen 140/90 Hgmm alatt” programját is támogatja. A projektet támogatja továbbá a Hartmann-Rico Hungária Kft. (amelynek a díjmentesen rendelkezésünkre bocsátott vérnyomásmérőket is köszönhetjük), a Ratiopharm Hungária Kft. és a Phoenix Pharma Rt.

17.  Mennyibe fog kerülni mindez a gyógyszertáraknak?

Ha lebontjuk azt a pénzösszeget és a gyógyszertáraknak átadott eszközök értékét, amit a Magyar Gyógyszerész Kamara döntő részben szponzori támogatások révén a Pharmacia Alapítványon keresztül erre a programra fordított, akkor a 48 résztvevő gyógyszertárra egyenként közel 100.000 Ft jutna. Ténylegesen azonban a gyógyszertáraknak csak a február 17-18-i továbbképző rendezvényre történő utazás költségeit kellett állniuk, minden mást, beleértve a szállodai elhelyezést is, a Kamara fedezett.

18.  Az orvosok támogatják, vagy támadják a projektet? A Magyar Hypertonia Társaság támogató levelét mindenesetre olvashattuk a Gyógyszerészi Hírlapban. Egységesnek mondható ez a támogatás a háziorvosok részéről is?

A mintegy negyvenezer magyar orvos nyilván nem lenne egy véleményen, ha megkérdeznénk őket. Amellett, hogy tudunk negatív véleményekről is, az orvoskollégák túlnyomó része már eddig is tudva tudta, hogy a krónikus betegségek kezelése a szűken vett orvos-szakmai munkán kívül nagyon igényli mind az egészségügyi társszakmák, mind a betegek és környezetük együttműködését. Ezt az elvet azonban gyógyszerészi oldalról nekünk kell konkrét formába öntenünk és konkrét javaslatokkal aktualizálnunk. Eddigi tapasztalataink szerint megfelelő kommunikáció mellett az orvoskollégák megértették, hogy a gyógyszerészi gondozás lényege az ő szempontjukból az orvosi munka hatékonyságának növelése. Természetesen az is alapvetően fontos, hogy programjainkat a magyar egészségügy szerkezetének figyelembevételével alkossuk meg, és már a kezdet kezdetén, a koncepció tervezésének fázisában együttműködjünk az adott szakterület vezető orvosaival.

19.  Tervezi-e a Kamara, hogy a gyógyszerészi gondozás keretében újabb projektet szervez?

Igen. Már megkezdtük a dohányzásról való leszokást elősegítő gyógyszerészi gondozási program tervezését.

Tisztelt Gyógyszerész Úr! Köszönjük, hogy válaszaival segítette a kollégákat és a pácienseket is abban, hogy a gyógyszerészi gondozás következő lépései tekintetében képbe kerülhessenek.

OSYNA

Dr. Dobson Szabolcs: Én is köszönöm a figyelmet és szívesen állok rendelkezésükre, amint be tudunk számolni az első eredményekről.

2006.03.16.

Kapcsolódó oldalak: