A bőr felépítése és funkciója - Lélegzik a bőr

 

A szép és egészséges bõr több mint csupán az arc és test vonzó köpenye.
A bõr maga mintegy 1,5-2 m2 felületével a legnagyobb szerve az emberi testnek.
Külleme rengeteget elárul az egyes ember testi és lelki állapotáról. Különösen vonatkozik ez az arc bõrére.
Felépítését tekintve nincs lényegesebb különbség a test más tájain található bõrtõl. Ámde erõsebben ki van téve a környezeti hatásoknak,ráadásul állandóan a figyelem középpontjában van. Ezért érdekel minden nõt az arcápolás.

Bõrünk 3 fõ rétegbõl épül fel. Legalul található a bõralja (latinul subcutis). Ami a zsírsejtek rétege, és amelyet átszõnek a kötõszöveti rostok, az idegek, a vér- és nyirokedények. Ez a bõr alatti zsíros kötõszöveti réteg a különbözõ nyomásingerek tompítására szolgál, hõszigetelõ rétegként funkcionál, valamint a kalóriák itt raktározódnak a szûkösebb idõkre.

A középsõ réteg az irha (latinul cutis v. corium). Ez kollagén és elasztikus rostokból áll. Itt találhatunk vér- és nyirokedényeket is. Ez a réteg szilárd kötõszövetbõl álló réteg, amelyben idegvégzõdések, tapintó és egyéb receptorok vannak.

Ugyanitt találhatjuk a faggyúmirigyeket és a verejtékmirigyeket is, valamint a szõrszálak gyökereit. Ez a réteg a bõr rugalmasságáért, nyújthatóságáért felelõs.
A bõr legfelsõ rétege a hámréteg (latinul epidermis), amely biológiailag a legaktívabb réteg, mert különbözõ feladatokat ellátó sejtekbõl épül fel pl. pigmentsejtek, keratinsejtek.Bõrünk képes megújulni. Ez úgy történik, hogy 28 naponként a bõr sejtjei a felszínre tolódnak, miközben elveszítik sejtmagjuka. Ezek az ún. szaruréteget alkotják.
A mindennapos arcápolással, mosdással, dörzsöléssel leválnak a bõrfelszínrõl. Helyüket állandóan új sejtek foglalják el. Ezt a folyamatot regenerációnak nevezzük. A bõrünk tehát kb. 3-4 hetenként kicserélõdik, megújul.
Ha ez a folyamat zavartalanul megy végbe, akkor bõrünk tökéletes védelmet nyújt a bennünket ért környezeti hatások kivédésében.

Lélegzik a bõr

A vér kb. ¼-e a bõrben kering, és tápanyagokat szállít a sejtekhez, ami az új sejtek képzõdéséhez szükséges. Oxigént szállít ill. az energiaforrásként szolgáló szénhidrátokat (pl. glikogént, peptidet), aminosavakat a fehérjék és zsírok felépítéséhez, és az elengedhetetlenül fontos vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket.

A hámréteget az irha réteg táplálja, amely a kapillárisrendszerével látja el. Fogaskerékszerû betüremkedésekkel kapcsolódik a hámréteghez.

A két réteg ilyen elrendezése a kor elõrehaladtával fellazul, és egyre jobban kisimul. Ezáltal a felhám alaprétegében elõfordulhatnak oxigén- és tápanyag-ellátási hiányok. Ezeknek a pótlása az egyik legfontosabb feladat. Habár a kozmetika fõ szempontja az arcbõr ápolása, fontos, hogy ismerjük a bõrt, mint a szervezet szereplõjét, mert az arcbõrön láthatóvá válik amint funkcióiban valamiféle zavar támad.

A bõrnek köszönhetõ pl., hogy az egészséges ember testhõmérséklete állandó, kb. 37 oC körüli.

Két mechanizmus végzi ezt a feladatot; a hajszálerek a hideg hatására összeszûkülnek, a keringés lassul, melegben az erek kitágulnak a fölösleges hõt leadják a környezetnek.
A hõszabályozás másik fontos eleme a verejtékmirigyek mûködése. Segítségükkel a termelõdõ folyadék elpárologtatásával a test lehûl. Különösen nyáron és erõs fizikai igénybevétel hatására mûködik ez a rendszer fokozottabban. Akár napi 10 liternyi „hûtõfolyadékot” is képesek a verejtékmirigyek a test felszínére juttatni, hogy megóvják szervezetünket a túlmelegedéstõl.


Molnárné Nemess Barbara


2005.01.28.


Kapcsolódó oldal: