Nemcsak viszket – bárányhimlő és rubeola

Habár az emberek nagyrésze gyermekkorában átesik a bárányhimlőn, tévedés azt gondolni, hogy gyermekbetegségről van szó: éppen ellenkezőleg, felnőtteknél sokkal komolyabb problémákat okozhat a vírus, mint a kicsiknél. Ugyanígy a másik híres és általános himlős megbetegedés, a rubeola is speciális veszélyekkel jár. Dr. Kiss Gábor gyermekorvossal beszélgettünk.

Mi a bárányhimlő?

Egy cseppfertőzéssel terjedő vírus, ami rendkívül fertőző. Nem véletlen, hogy ha valaki bárányhimlős lesz, és beviszi a vírust mondjuk az óvodai csoportba, azt utána a többiek is szinte mindannyian elkapják. Száz emberből kilencvenkilenc átesik a bárányhimlőn.

Igaz, hogy minél előbb, annál jobb?

Igen. Gyermekkorban sem veszélytelen a vírus, később azonban sokkal komolyabb károkat okozhat a szervezetben. Különösen a terhesség alatt jelentkező bárányhimlő rejt óriási kockázatokat. A megbetegedések közel háromnegyede egyébként kisgyermekkorban, nagyjából az óvodai évek befejeztéig lezajlik. Azt ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy ha például a szövődményeket tekintjük, akkor a gyermekkorban lezajló bárányhimlőt sem tekinthetjük ártalmatlannak, és a betegség lefolyása egyébként is rendkívül kellemetlen lehet. Tehát semmiképpen sem jó ötlet a bárányhimlős gyereket közösségbe engedni azzal a felkiáltással, hogy a többieknek is csak jobb, ha minél előbb elkapják a fertőzést.

Mit kell tudni a betegség lefolyásáról?

A vírus viszonylag sokáig lappang, akár három hét is eltelhet a megfertőződés és az első komolyabb tünetek jelentkezése között, bár átlagosan inkább 12-14 napról beszélhetünk. Az első tünetek kialakulása után körülbelül egy nappal tűnnek fel az első foltok, hólyagok: ezek kicsi, piros, viszkető pörsenések, amik aztán nőni és levesedni kezdenek, és nagyon-nagyon viszketnek. Egy napig sem „él” egy hasonló hólyag, mire elkezd begyógyulni, de az első néhány napban rengeteg hasonló keletkezik a testen, és akár három hétig is folyamatosan jelentkezhetnek. A beteg már az első hólyagok megjelenése előtt pár nappal is fertőz.

Van bármi jelentősége a hólyagok elhelyezkedésének?

Általában a fejtetőn, illetve a törzs felső részén jelennek meg legnagyobb számban, de kellemetlenebb helyeken is előfordulhatnak. A legfájdalmasabb talán a szájüregben belül kialakuló pörsenés, ami nehezíti az evést, az ivást, a nyelést, de extrém esetekben akár a gégék sem maradnak érintetlenül. Ez szerencsére ritka, mint ahogyan az is, hogy az egész testfelületet elborítják a kiütések. Emellett a betegség nyirokcsomó-duzzanatokkal, fájdalmas levertséggel és rossz közérzettel jár. Átlagosan minden harmadik esetben van szó súlyosabb lefolyásról erőteljesebb tünetekkel.

Milyen szövődmények alakulhatnak ki?

Elsősorban különböző veszélyes gyulladások, például tüdő- vagy májgyulladás, de ugyanígy az ízületek is begyulladhatnak a bárányhimlő szövődményeként. Gyakoriak a mozgás-koordinációs zavarok, a remegés, az egyensúlyérzék problémái. A legveszélyesebb szövődmény ugyanakkor talán az agyvelőgyulladás, ami maradandó károsodást is okozhat. Ez fejfájással, hányással, fájdalmas görcsökkel, levertséggel jár, de szerencsére csak nagyon ritkán lép fel, ezerből nagyjából egy esetben. És természetesen nem feledkezhetünk meg azokról a következményekről sem, amik a hólyagos bőr felülfertőződéséből származnak, hiszen ezek gyakran maradandó hegeket is okoznak.

Hogy kell ápolni a bárányhimlős beteget?

Attól függ, mennyire súlyos a betegség lefolyása, ugyanis enyhébb esetekben gyógyszerre sincs szükség, a szervezet magától legyűri a kórokozókat. Ilyenkor leginkább a viszketés enyhítésével érdemes foglalkozni például nedves borogatással. Nagyon fontos – és ezt a gyerekekkel bizony nem könnyű megértetni –, hogy akármennyire is viszketnek, a hólyagokat nem szabad vakarni, mert felülfertőződnek, elgennyesednek, és ez a gennyes gyulladás akár tovább is terjedhet. Célszerű ilyenkor rövidre vágni a körmeinket, és ugyanezért roppant fontos a megfelelő higiénia a betegség alatt viselt ruhák tekintetében is.

Vagyis nem igaz az a tévhit, hogy a bárányhimlős beteget nem érheti víz, sokkal inkább krémezni kell a kiütéseket?

Ez egy roppant ostoba tévhit, mert éppen az ellenkezője igaz: nemhogy nem szabad, hanem kimondottan fontos a napi többszöri tisztálkodás, krémeket pedig szigorúan tilos a hólyagokra kenni. Legfeljebb hintőporral tanácsos enyhíteni a kellemetlen viszketést, de ezt is csak mértékkel. A mosakodás, zuhanyzás utáni törölközésnél is érdemes odafigyelni a kíméletességre. Vagyis a dörgölést felejtsük el, és inkább csak óvatosan itassuk fel a vizet. Célszerű kerülni a réteges, vastag öltözködést is, mert az izzadás csak tovább fokozza a viszketést.

Mi köze a bárányhimlőnek az övsömörhöz?

Az, hogy azonos a kórokozójuk. Ha valaki gyermekkorban átéli a bárányhimlőt, a védettség az évek, évtizedek múltával fokozatosan csökken, és ezzel párhuzamosan aktivizálódik a szervezetben, a gerincoszlop menti idegdúcokban ottmaradt vírus. Ez okozza a fájdalmas övsömörös kiütéseket, amik általában az első szúró, égető bőrfájdalmakat követően 2-3 nappal jelentkeznek rendszerint csak a test egyik oldalán, a törzsön vagy az arcon. A betegség lefolyása nagyjából két-három hét, a hólyagok ezután pörkösödnek, majd eltűnnek.

Fertőző az övsömör?

Ha valaki vakarja, dörzsöli a hólyagokat, majd ezután megfog mást, elméletileg átviheti rá a fertőzést, de ennek a gyakorlati esélye minimális. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ép immunrendszerű emberekre nézve a környezetükben jelentkező övsömör veszélytelen. Daganatos betegségekben szenvedők vagy terhes, bárányhimlő ellen védettséggel nem rendelkező kismamák azonban jobban teszik, ha kerülik az övsömörös betegeket.

És az elképzelhető, hogy valaki egy bárányhimlős betegtől övsömört kapjon?

Nem. Övsömör esetében egyszerűen a bárányhimlőt okozó vírus újraéledéséről van szó, ami ismét megbetegíti az embert, de ezúttal már övsömör formájában.

Mennyire gyakori ez?

A bárányhimlőn átesettek 10-20 százalékánál jelentkezik utólag övsömör. Nagyon ritka esetben többször is előfordulhat valakinél, de ez szinte egyáltalán nem jellemző.

Érdemes-e beadatni a bárányhimlő elleni védőoltást?

A bárányhimlő elleni védőoltás Magyarországon nem kötelező, és csak az utóbbi években vált egyre elterjedtebbé. Akik gyermekkorban nem estek át a betegségen, azok felnőttkorban még fogékonyak rá, és mint mondtam, a felnőttkori bárányhimlő sokkal súlyosabb és veszélyesebb a gyerekkorinál. Úgy gondolom, ha nem voltunk annak idején bárányhimlősek, és gyermekünk beteg, érdemes beadatnunk a védőoltást, mert rengeteg kellemetlenségtől és kockázattól kíméljük meg magunkat.

Az oltás garanciát jelent arra nézve, hogy nem kapjuk meg a betegséget?

A beoltottak elenyésző hányada így is megfertőződhet, de ez az arány tényleg alacsony, 10 százalék alatti. Ezen emberek körében a betegség lefolyása vélhetően egyébként is jóval hevesebb lett volna oltás nélkül. A megfelelő védettség eléréséhez egyébként 12 éves korig egy oltás, 13 éves kor felett már két oltás szükséges.

Ki nem kaphat védőoltást?

Kisbabáknál várni kell vele: 9 hónapos kor alatt egyáltalán nincs védőoltás, de tanácsos elhalasztani 15-16 hónapos korig, vagyis egy- és kétéves kor között a legoptimálisabb beadatni. Súlyos, lázas megbetegedések vagy bizonyos immunrendszeri problémák kizáró okot jelentenek, és ugyanígy terhesség vagy szoptatás ideje alatt sem javasolt a védőoltás.

Nem okoz gondot, ha valaki nem emlékszik arra, átesett-e a betegségen, és annak ellenére kap védőoltást, hogy már volt bárányhimlős?

Egyáltalán nem. A védőoltás legfeljebb fokozza az ellenálló képességet azzal, hogy „felfrissíti” a szervezet emlékeit a vírusról.

Térjünk át a másik közismert hólyagos tünetekkel járó megbetegedésre. Mit kell tudni a rubeoláról?

A rubeola, vagyis köznapi nevén rózsahimlő szintén vírusos megbetegedés, ami ugyanígy igen erősen fertőző, és elsődlegesen cseppfertőzés útján terjed. Lappangási ideje viszonylag hosszú, akár 2-3 hetes is lehet, és már ez alatt is fertőz. A kiütések mellett enyhe ízületi fájdalommal, rosszulléttel, lázzal, nyirokcsomó-duzzanatokkal jár, az első napokban gyakran a beteg torka is bevörösödik. A hólyagok az egész testen megjelenhetnek, és 3-4 nap után tűnnek el. Jellemzően a bőr is kipirosodik ilyenkor egy kicsit. Összességében a betegség lefolyása enyhének mondható, és ha valaki egyszer átesett rajta, az egész életében védett marad vele szemben.

Akkor miért hangoztatják olyan gyakran, hogy mennyire veszélyes?

Azért, mert a rózsahimlő kórokozója egyike azon kevés vírusnak, amelyek a méhlepényen is képesek átjuni, és rendkívül komoly károsodásokat okozhatnak a magzatban a terhesség első 16 hetében.

Milyen károsodásokat?

Süketséghez, vaksághoz, szellemi fogyatékossághoz, szívhibákhoz vezethet a magzatnál, ha az édesanya megfertőződik, de akár vetélést, halva születést is eredményezhet a megbetegedés. Éppen ezért minden terhes nőnek, aki korábban nem esett át a rózsahimlőn, vagy nem oltották be ellene, nagyon oda kell figyelnie arra, hogy kerülje az érintkezést a rubeolás betegekkel, sőt, még azokkal is, akik nemrég estek át a rózsahimlős megbetegedésen.

A 16. hét után már nem veszélyes a fertőzés?

Akkor már nem, előtte viszont igen. És ezt tényleg nagyon komolyan kell venni. A ’80-as évek vége óta egyébként Magyarországon is minden kisgyerek kombinált védőoltást kap a rózsahimlő ellen 15 hónapos korában, így a mai tinédzserek, fiatal felnőttek többnyire védettek a betegséggel szemben, és ennek köszönhetően ma már viszonylag ritka is a fertőzés, hiszen nem jellemző, hogy a gyerekek közösségbe viszik a vírust. Ellentétben az azt megelőző időkkel, amikor néhány évente komoly járványok alakultak ki. Az a generáció viszont, amelyik még nem kapott rubeola elleni oltást, és nem is esett át a betegségen, természetesen megfertőződhet. Ilyen esetekben ha valaki babát szeretne, a tervezett terhesség előtt három hónappal mindenképpen oltassuk be magunkat!


Az interjút készítette: Dr. Draveczki Ádám

2009.05.18.


További interjúk