Szolárium: veszélyes vagy ártalmatlan?
Időről időre újabb pro és kontra tanulmányokat, kutatási eredményeket publikálnak azzal kapcsolatosan, veszélyes-e a szoláriumozás vagy sem: egyes kutatók szerint nagyon is, mások szerint egyáltalán nem kockázatosabb mesterségesen barnulni, mintha a napjainkra jellemző erős napsütésben egy kánikulai nap délutánján kifekszünk a strandra. Dr. Bertalan Flóra háziorvossal beszélgettünk a témáról.


Alapvetően a szolárium negatív hatásairól szoktunk hallani. Melyek ezek?

Nem kell ahhoz szoláriumba járni, hogy tudjuk: a sok napozás eleve veszélyes, különösen napjainkban, amikor vékonyabb az ózonréteg a kívánatosnál. Ugyebár ez a réteg nyeli el a napsugárzás veszélyes összetevőit. A sok napozás a bőrkárosodást okozó UV sugárzás miatt tehát eleve növeli a bőrbetegségek, közelebbről nézve a bőrrák kockázatát. A szoláriumnál nagyjából ugyanezek a kockázati tényezők, mint a normál napsugárzásnál, hozzátéve, hogy az ilyen szalonokban a gépek által előállított napfény nem ritkán több mint húszszor olyan erős, mint a napsugárzás. Az UV-sugárzásnak biológiai szempontból három összetevője van: ezek az UV-A, az UV-B és az UV-C sugárzás. Utóbbi kettő káros hatása alaposan dokumentált, éppen ezért a szoláriumok nagyrésze elsősorban UV-A tartományban sugároz. Azonban ez sem teljesen veszélytelen. Az A sugarak jótékonyan befolyásolják a pigmentképződést, tehát – nagyon leegyszerűsítve a folyamatokat – többek között ezek miatt barnulunk le. Mivel azonban ezek a sugarak a mélyebb bőrrétegekbe is behatolnak, ott károsodást okozhatnak. Ráncosítanak, szárítanak, csökkentik a feszességet, és bizonyos kísérleti eredmények között a bőrrákra is hajlamosítanak. Leginkább olyan ez, mint amikor egy gyümölcs megaszalódik.

Mi a helyzet az UV-B és UV-C sugárzással?

Az UV-B sugarak nagy energiatartalmúak, de a mélyebb bőrrétegekbe nem hatolnak be. Bizonyított, hogy segítik a D-vitamin képződését és csökkentik a magas vérnyomást, azonban leégést, adott esetben daganatos sejtképződést idézhetnek elő, vagy legalábbis fokozzák a bőrrák kialakulásának veszélyét. Az UV-C sugárzás a Napból nem is éri a Földet, mert az ózonréteg elnyeli. Mesterségesen azonban előállítható. Éppen ezért fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzék a szolárium megfelelő működését: nem megfelelő beállítások esetén ugyanis mindkét káros sugárzástípus mennyisége nagyobb lehet a kívánatosnál.

Milyen szabályokat tartsunk be a szolárium használata előtt, közben és után?

A legfontosabb, hogy ne vigyük túlzásba. Bárki bármit is állít, heti két alkalom bőven elegendő. Emellett egy napozás ne tartson túl sokáig. Célszerű fokozatosan növelni a szoláriumban eltöltött idő hosszát, így elkerülhető a leégés, a fájdalmas bőrirritáció. Kezdjük a napozást 5 perccel, és csak később, lépcsőzetesen emeljük ezt 10, majd 15 percre. Utóbbi pedig a felső határ kell, hogy legyen, ennél több időt egyhuzamban soha ne töltsünk a szoláriumban! A készülék erősségének beállításakor vegyük figyelembe azt, hogy milyen típusú a bőrünk. Fontos az is, hogy meztelenül menjünk a szoláriumba, tehát vegyük le az ékszereinket – ezek ugyanis átmelegedés esetén égést okozhatnak –, távolítsuk el a sminkünket, és lehetőleg használjuk rendszeresen a külön e célra kifejlesztett kozmetikumokat is. Ezek nemcsak azért jók, mert általuk fontos tápanyagokat és védőanyagokat juttatunk a bőrbe, de a barnaságot is „konzerválják”, magyarán szólva tartósabb marad az eredmény. Nem árt a bőrradírozás sem, hogy eltűnjenek az elhalt hámsejtek, és így egyenletesebb legyen a barnulás. A napozás után pedig jót tesznek a bőrnyugtató, hidratáló hatású krémek, zselék. Ezek általában természetes növénykivonatokból készülnek, például kamillás, körömvirággal gyártott termékek, melyek jótékonyan hatnak a bőrre, ami ilyenkor akár enyhén be is gyulladhat.

Szabad-e betegen szoláriumozni?

Ha lázasak vagyunk, semmiképpen sem. Amennyiben nem érezzük magunkat rosszul, de orvosi rendelvényre valamilyen gyógyszert szedünk, konzultáljunk az illetékes szakemberekkel, hogy ajánlatos-e mellette szoláriumba menni, ugyanis léteznek szerek, amik fokozzák a szervezet, közelebbről a bőr érzékenységét a fényre, így ilyen direkt terhelésnek nem ajánlott kitenni mellettük a testünket. Ilyenek például egyes antibiotikumok vagy vízhajtó szerek.

Eddig elsősorban a bőrről beszéltünk, a szemről azonban nem. Károsítja-e a szemet a szolárium?

Ha nem csukjuk be közben, akkor nagyon is, hiszen roppant erős fénysugárról van szó. Sőt, amellett, hogy becsukjuk a szemünket, akár még védőszemüveg használata is javasolt. Pontos adatot nem tudok mondani, de a rendszeresen szoláriumozók körében gyakoribbak a kötőhártya megbetegedései, mint azoknál, akik sosem járnak ilyen helyekre, sőt, egyes kutatások szerint a szürkehályog-képződés veszélyét is fokozza a szoláriumozás.

Ki az, akinek semmiképpen sem szabad szoláriumoznia?

Érzékeny, túlságosan fehér, szeplős bőrűeknek egyáltalán nem ajánlott a mesterséges barnulás. Ugyanígy annak sem, aki terhes, vagy még túl fiatal, tehát serdülőknek sem. Ha nagyon pattanásos a bőrünk, szintén legyünk óvatosak, a meleg és a napfény ugyanis alapvetően jót tesz az aknénak, de ha nem vigyázunk, akár hegesedés is lehet a dolog vége, amennyiben a pattanások „belesülnek” a bőrbe.

Eddig a negatív hatásokat jártuk körbe, de nyilván nemcsak veszélyeket rejt a szoláriumozás…

Bizony nem. A sugarak jótékony hatással vannak a hangulatunkra, így aztán jó szolgálatot tehetnek a kevés napsugárzás miatt oly borongós téli hónapok alatt. Emellett a szoláriumozás bizonyítottan jót tesz bizonyos bőrbetegségek esetén: csökkentheti a bőr zsírosságát, használhat az ekcémának vagy a pikkelysömörnek is, bár utóbbi betegség okairól igazából a mai napig keveset tudunk, így teljes biztonsággal semmit sem állíthatunk ennek kapcsán sem. A sugarak emellett ösztönző hatást fejtenek ki az immunrendszerre is, és serkentik a szervezet D-vitamin termelését is. Ez jót tesz a csontozatnak. A legkézzelfoghatóbb, leglátványosabb hatás persze maga a szép, egyenletes barnaság, ami viszonylag rövid idő alatt elérhető az év bármely szakában, hiszen a szolárium az erősebb sugárzás következtében sokkal gyorsabban barnít, mintha kifeküdnénk a strandra vagy a kertbe.

Ez a barnaság azonban kevésbé tartós a természetesnél, ha jól tudom…

Igen, ennek oka pedig nem más, amit már az imént is érintettünk: a szoláriumokban alkalmazott gépek csökkentett UV-B sugárzása.

Összességében most akkor mit mondhatunk, veszélyes a szolárium vagy sem?

Megfelelő odafigyelés mellett, a fentieket betartva nem nevezném veszélyesnek, de tényleg fontos, hogy csak az használja, akinek megengedett, és nekik sem szabad túlzásba vinni.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám

2010.01.26.