Alzheimer-kór - A memória zavarai
„Ötödik éve élek, lélegzem anyámmal együtt ebben a lakótelepi lakásban. Mára személyes kapcsolataim tökéletesen megszakadtak rokonság barátság… házasság (mint lehetőség) megfeneklettek. Nem panaszkodom, ezek a tények. Nem állítom, hogy ezért egyedül anyám betegsége a felelős, de meghatározó szerephez jutott.”

Eddig az idézet a "Süllyedő emlékezet" című blogból, amelynek írója kettesben él Alzheimer-kórban szenvedő édesanyjával. Az agyműködés zavarai közül az egyik rettegett betegség az Alzheimer-kór. Az ember először attól fél, hogy édes szülőit nehogy ez a betegség sújtsa, majd ha már a 60 felé közeledik, kezdhet aggódni saját magáért, vajh szerencsés lesz-e, elkerüli-e a memória-zavarnak ez a személyiséget szétroncsoló típusa.

Kérdéseinkkel Dr.Tariska Péter főorvoshoz, az OPNI Memória Klinika osztályvezetőjéhez, a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága Alzheimer-kór Szekciója vezetőségi tagjához fordultunk.

1.  Hogyan tudná az átlagember számára röviden meghatározni, mi az Alzheimer-kór?

Az agy elsődleges megbetegedésén alapuló, súlyos emlékezetzavarral és egyéb magasabb idegrendszeri működések (nyelvi kifejezés, mozgásügyesség, cselekvés előretervezés stb.) hanyatlásával járó kórkép.


Az emlékezés

2. Hány embert érinthet ma Magyarországon ez a betegség? Csökkenő, vagy növekvő tendenciáról beszélhetünk és vajon mire vezethető ez vissza?

Széleskörű európai felmérések alapján legszerényebb becslés szerint legalább 100 000 Alzheimer-kórban szenvedő él nálunk. Előfordulása 65 éves kor felett 5 évente megkétszereződik, így 90 éves korra kb. 25%-ot ér el az átlaglakosság körében. Mivel az elmúlt században az idősek száma jelentősen nőtt, ezért a betegséget is egyre gyakrabban észleljük.

3. Örökletes, vagy szerzett betegség az Alzheimer-kór?

Örökletes tényezőknek bizonyosan van szerepe, ám a családi halmozódású esetek száma 5% alatti. Többféle, az élet során elszenvedett ártalom is bizonnyal hozzájárul a kialakulásához, ezek pontos részletei és azok súlya ma még nem ismert.

4.  Lehet-e tudni, milyen tényezők váltják ki a betegséget?

Ehhez az előző kérdésre adott válaszon túl azt kell még hozzátenni, hogy kétféle kóros fehérje képződése mutatható ki az agyban, melyek a betegség kórszövettani alapját képezik. Ezek az idegsejtek működését és egymással való kommunikációját rontják; a folyamat igen lassan, akár hosszú évtizedek alatt fejlődik ki.

5.  Kapcsolódhat-e más demencia-betegséghez?

Leggyakrabban az agyi éreredetű megbetegedésekkel társul, melyek az időskori szellemi hanyatlás másik gyakori okai. Az időskori demenciák 40-60%-a Alzheimer- kór, 20-30%-a éreredetű kórforma, de sok egyéb ok is lehetséges, önállóan vagy az Alzheimer-kórhoz társultan, a gyakorlott szakorvos vizsgálata ezért legalább egyszer nagyon fontos a betegség-megállapítás során.

6.  Mikor kell gyanakodni, melyek lehetnek a figyelmeztető jelek arra, hogy esetleg Alzheimer-kór fenyegeti valamelyik családtagunkat?

A tartósan fennálló emlékezetromlásnak az a mértéke, melyet a környezet (is) észlel, és amely a mindennapi működésekben zavarforrásként jelentkezik a leggyakoribb jel. A páciens rövid időn belül többször, újdonságként mondja el ugyanazt, nem tud egyszerű, főleg közelmúltban történt dolgokat megjegyezni, megszokott napi tevékenységében (például főzés) zavar támadhat. Van, akiknél a térbeli tájékozódás megromlása tűnik fel, ismét másoknál passzívvá válás, visszahúzódás, érdektelennek látszó magatartás észlelhető, változásként. Utóbbi természetesen tünetszegény depresszió jele is lehet.

7.  Mikor, milyen tüntetek esetén válik ez bizonyossággá??

Mindezen tünet fokozódása és újabbakkal bővülése esetén. Ilyenek a beszédértés, vagy –kifejezés zavara, öltözködésnél, személyi higiéne terén drasztikus változás, a pénzzel bánásban jelentős zavar stb.

8. Mire kell számítani, milyen stádiumai vannak az Alzheimer- kórnak?

Többféle stádiumbeosztás létezik, legegyszerűbben 3 szakaszra osztják a betegséglefolyást.
Első szakaszban a fokozódó emlékezetzavar jelei uralkodnak, ilyenkor még akár jelentősebb külső segítség nélkül is lehetséges az önellátást.
A második szakaszban az emlékezethanyatlás mélyül, egyéb tünetek társulnak, egyre inkább csak külső segítséggel biztonságosak a mindennapok.
A harmadik stádiumban az elemi napi működések (étkezés, tisztálkodás, toalett-használat) is már zavart szenvednek, folyamatos gondozás, felügyelet szükséges.

9.  Milyen vizsgálatokra van szükség, és van-e, ill. milyen hatékonyságú a gyógyszeres terápia?

Első lépés a szellemi hanyatlás tényének és mértékének megállapítása. Ebben a pácienstől és hozzátartozójától nyert kórelőzmény, a betegvizsgálat és rövid emlékezeti, ill. egyéb működéseket vizsgáló tesztek nyújtanak segítséget.
A második lépés a kórok megállapítása. Itt az ún. képalkotó radiológiai vizsgálatoknak (koponya-CT és/vagy –MRI) van alapvető szerepe. A részletes okok feltárására laboratóriumi és egyéb szükség szerinti vizsgálatokat is el kell végezni. A gyógyszeres kezelés sokaknál legalábbis átmenetileg javítja az emlékezeti működéseket, a páciensek kb. 70%-ánál a betegséglefolyást lassítja.

10.  Van-e esély a gyógyulásra?

A betegség ma még nem gyógyítható. A kórlefolyás lassítása és a szinte mindig jelentkező egyéb tünetek (depresszió, szorongás, nyugtalanság, hallucinációk stb.) mérséklése, vagy megszűntetése alapvető ahhoz, hogy a páciens minél tovább megszokott otthoni környezetében tartható legyen.

11. Hogyan lehet segíteni az Alzheimer-kórban szenvedőnek?

A komplex, reális és állapotfüggően változó terápiás célkitűzéssel az életminőség az adott időszakban optimalizálható. Ebben a betegségről történő felvilágosításnak, a hozzátartozó ellátási ügyessége fokozásának, a mentális tréning lehetőségei megismertetésének, annak, hogy szociális szerepét a páciens őrizhesse, alapvető szerepe van.

12. Olvastam arról, hogy az ilyen betegeket otthon ápoló családtagok maguk is depresszióra hajlamossá válnak. Hogyan lehet őket segíteni? Van-e olyan szervezet, amely ezt a célt tűzte ki maga elé?

A komplex gondozás a hozzátartozó problémáira is kiterjed. Ha orvosi jellegű segítség szükséges, a gondozó orvos irányítása a siker záloga. Két hozzátartozói szervezet foglalkozik Budapesten – de országos igénybe vehetőséggel – a hozzátartozókkal, a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága és a Memória Alapítvány.

13.  A betegség stádiumának taglalásakor említette, hogy akár évekre elnyúló kórról van szó. Biztosított a betegek intézeti ellátása akkor, ha erre a család bármi okból fizikailag nem képes?

Átalakuló egészségügyünkben csak a mai válasz adható meg. Ma vannak, igaz még nem kellő számban, gondozó otthonok, akár átmeneti, akár bentlakásos jelleggel, melyek Alzheimer-kórban szenvedők ápolására is fel vannak készülve. Az igénybe vehetőség és területi lefedettség egyelőre sok esetlegességet és kiegyensúlyozatlanságot hordoz. A fellelhetőségről részben a helyi önkormányzatoknál, részben az említett civil szervezeteknél lehet egyelőre tájékozódni.

14. Kihez kell fordulni, a háziorvoshoz?

Első lépésben feltétlenül. A háziorvos kolléga igénybe veheti a szükségesnek ítélt szakorvosi konzultációt. Jelenleg országszerte 84 speciális demencia centrum van, bár ezek kapacitása és területi eloszlása elég egyenetlen. Listájukat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján lehet megismerni.

15. Otthonápolás esetén kérhető valamilyen TB támogatott segítőszolgálat? Mi ennek a módja?

Igen, ennek rendszere is bővülő. Részletes áttekintésre a Feledékeny Emberek Hozzátartozói honlapját ajánlom.

16. Vannak-e rizikótényezők? Ön Főorvos Úr mit ajánl, hogyan tudjuk csökkenteni a kockázatot?? 

Kockázatfokozó tényezők: életkor, bizonyos genetikai tényezők, azok a faktorok, melyek az érbetegségre is rizikótényezők (magas vérnyomás, dohányzás, vérzsírsavszint emelkedés, cukorbetegség, elhízás stb.). Ezek időben felismerése a szövődmény megelőzése végett is nagyon fontos. Ha agyi érkatasztrófa (ún. stroke) alakul ki, ez a szellemi hanyatlás kockázatát például kilencszeresére fokozza. De vannak kockázatcsökkentő (védő) tényezők is, ezek között legfontosabb a rendszeres testi és szellemi aktivitás végzése és a megfelelő, ún. antioxidánsokban gazdag étrend fogyasztása.

Tisztelt Főorvos Úr!
Nagyon köszönjük, hogy az olvasók számára segített megvilágítani ennek - az érintettek számára tragikus - kórnak a természetét..

OSYNA

2007.01.10.

Kapcsolódó oldalak: