Íriszdiagnosztika - Mutasd a szemed és megmondom hogy vagy!


Dr. Horti Ilona

Napjainkban az alternatív gyógyászati és vizsgálati eljárások újfajta reneszánszát éljük. A legtöbb efféle, a hagyományos orvoslástól eltérő módszer amolyan megtűrt mostohagyermekként létezik a hagyományos eljárások mellett, az érdeklődés mégis óriási irántuk. Az íriszdiagnosztikáról beszélgettünk Dr. Horti Ilona homeopátiás orvossal.

Hogyan foglalható össze az íriszdiagnosztika lényege?


Az íriszdiagnosztika gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza. Ősi megfigyelések alapján azt tapasztalták meg a gyógyítók, hogy az érzékszerveken keresztül a szervezet nemcsak befelé szállítja az információkat, hanem kifelé is ad egy leolvasható kijelzést. Tehát a test állapota megfigyelhető az érzékszerveinken keresztül. Az íriszdiagnosztika ebből eredően a legfejlettebb emberi érzékszerv megfigyelésén alapul, hiszen a szem a legbonyolultabb, legösszetettebb módon közöl különféle információkat a belső közegről. Ezáltal a talpdiagnosztika, fül-akupunktúra és hasonló eljárások rendszerébe illeszkedik. Már az ősi egyiptomiak is alkalmazták az orvoslásban, Tutanhamon fáraó sírjában találtak is olyan papirusztekercseket, amik bizonyítják ezt. Speciális bevonattal kezelt ezüstlemezeket tartottak a szem elé, és egyfajta sajátos kezdetleges fényképezési eljárással készítettek nyomatokat a szemről, bár magáról a módszerről sajnos nem sokat tudunk. Az íriszdiagnosztika újkori újrafelfedezés a 19. század második felére tehető, és egy magyar orvos, Péczely Ignác nevéhez fűződik, habár párhuzamosan többen is foglalkoztak ezzel a témával egy időben, méghozzá főleg papok. Péczely a legenda szerint az erdőben sétált és ki akart rabolni egy bagolyfészket, ám amikor odaért, hazatért az anyamadár, akinek véletlenül eltörte a lábát. Felfedezte, hogy a madár szemén egy lüktető folt jelent meg azon a ponton, ami az óra számlapján nagyjából hat órának felelne meg. Ez indította arra, hogy elkezdje vizsgálni a szivárványhártyát. 1870-ben jelentette meg erről az első munkát Felfedezések a természettudományok terén. Éppen azért végezte el a Bécsi Orvosi Egyetemet, hogy orvosi szemszögből is igazolja az elképzelései hátterét, bár rengeteg támadás érte szakmai körökből. Ennek ellenére betegek ezreit vizsgálta meg.

Mit vizsgál egy íriszdiagnoszta?

A szivárványhártya színét, a rostok lefutását, a lerakódásokat, foltokat, mélyedéseket, magát a pupillát, annak formáját, árnyalatait, a szövetek állapotait. Körülbelül kétszáz jegyet szoktak átnézni egy vizsgálat alkalmával, ezeket mindet kombinálni kell. Vagyis nem egy teljesen egzakt dologról beszélünk: éppúgy, ahogyan azt is meg kell tanulni, hogy mit látunk egy röntgenképen vagy egy ultrahangos felvételen, ugyanígy a szivárványhártyában is meg kell tanulni olvasni, meg kell tanulni, hogy mit kell benne észrevenni. Ebből lehet következtetni az eltérésekre. Ez egy roppant hosszú idő alatt felhalmozódott ismeretanyag. Többféle, 8-10 különböző írisztérkép is létezik. A jobb szemen jelenik meg a jobb testfél, a balon pedig a bal testfél, bár balkezeseknél ez akár fel is cserélődhet.

Milyen pontosságú egy íriszdiagnosztikai vizsgálat?

Nyilván teljes precizitással nem működhet önállóan. Az íriszdiagnosztának is tudnia kell, ki ül ott vele szemben, mit mondhat neki és mit nem. Egy állapotfelmérő vizsgálatról beszélünk, ami gyorsan és átfogóan képet ad a szervezetről. Ha például valakinek van valami eltérése a homloklebenyében, az íriszdiagnosztika egymagában nem alkalmas arra, hogy egzakt és teljesen pontos diagnózist adjunk róla.

iriszdiag

Egy általános szűrővizsgálat legelején, esetleg egyes panaszok differenciálása terén viszont nagyon is helye lehet. A hagyományos vizsgálati módszerek kimutatják a strukturális eltéréseket, az esetleges hiányokat vagy többleteket, de van olyan, hogy ilyesmiről nem beszélhetünk, a páciens mégis rosszul érzi magát. Ilyen esetben is az íriszdiagnosztika segíthet a problémák felderítésében. A gyomornál, a vesénél, az ivarszerveknél 70-80 százalékosan mutatja ki az elváltozásokat egy íriszdiagnosztikai vizsgálat.

Hogyan kell elképzelni a gyakorlatban egy ilyen vizsgálatot?

Egy közönséges szemészeti réslámpával vizsgáljuk meg a szemet gyakorlatilag ugyanúgy, mint a szemorvosok, csak mást nézünk. Ha nem túl részletes a vizsgálat, ez általában 5 percet vesz igénybe, ezt követően kerülhet sor igény és szükség szerint további vizsgálatokra, például csináltatható íriszfotó, de léteznek olyan szoftverek is, amik segítséget nyújtanak a kiértékelésben. Az írisz képe természetesen változik az évekkel, az állapot jobbulása és rosszabbodása egyaránt érzékelhető benne.

Adódik a kérdés: mennyire „komoly” ez a tudományág, és mennyiben tartozik a kevésbé elismert ágak közé?

A Magyar Tudományos Akadémia hivatalos álláspontja szerint az íriszdiagnosztika nem elfogadott módszer. Ennek ellenére az emberek keresik. Voltak olyan szűrővizsgálatok, ahol 2-3 ezres populációkat fotóztak le, majd az eredményeket utána teamben kielemezték. Egy támogatott módszer nyilván jobban tud élni. Megvan a helye az íriszdiagnosztikának, de mint mondtam, nyilván nem váltható ki vele minden más módszer. Hogy példát mondjak, a vérképző szervek megbetegedéseiről például nem is igazán lehet képet alkotni a szivárványhártya vizsgálatából. Nagyon sokan jönnek kíváncsiságból, de nem ritka az sem, hogy konkrét panaszokkal érkeznek hozzánk, sőt, sokan félelemből fordulnak íriszdiagnosztához: félnek valamilyen betegségtől, és először így szeretnének tájékozódni az állapotukról. Nyilván a jogi hátteret is szem előtt tartjuk, hiszen a pontos diagnózisok kimondása szigorú szabályokhoz kötött. A korrekt eljárás és tájékoztatás nagyon fontos.


Az interjút készítette: Dr. Draveczki Ádám

2008.06.17.

Kapcsolódó oldal: