dr. Zonda Igor - Az Asthma bronchiale gyermekkorban
dr. Zonda Igor

 

Az Asthma bronchiale gyermekkorban

Az Asthma Bronchiale korunk egyik népbetegsége, mely egyaránt érinthet gyermeket és felnőttet. Gyermekkori jelentkezésének a fejlett európai országokban mért prevalenciája legalább 2%, de az UK-ban ennek tizszeresére is találunk adatokat. Magyarországon a legutóbbi adatok szerint: 2-2.5%.
Mortalitása az utóbbi években - elsősorban a korán bevezetett intiinflammatoricus terapiának köszönhetően - fokozatosan csökkent. Mivel ezen betegség hosszú éveken át, esetleg élethosszig végigkíséri betegeinket, jelentősen befolyásolhatja az életminőséget, módosithatja a tervezett életpályát (iskolai, munkahelyi hiányzások, munkaalkalmasságot korlátozhatja, stb).

Az asthma pathológiai alapja: a légutak eosinophil desquamativ gyulladása, mely különféle gyulladásban szerepet játszó sejtek (eosinophilek, mastocyták, neutrophilek, macrophagok, lymphociták) által kibocsátott mediátorok hatására jön létre, de neurogen mechanizmusok is szerepet játszanak.
Pathophysiológiai lényege: a légutak fokozott érzékenysége bizonyos exogén vagy endogén stimulusokra az ún. hyperresponsibilitás, és az ennek talaján kialakuló acut légúti obstructióval járó rosszullétek, melyek dyspnoe (exspiratoricus), köhögés, fulladás tüneteiben nyilvánulnak meg.

A gyermekkori asthma döntő többségében atopiás tipusú, melynek lényege az emelkedett serum össz IgE szint, valamint gyakran mutatható ki allergiás reakció pozitiv allergénspecificus IgE, vagy pozitiv Prick bőrpróba vizsgálattal. A ritkább, nem atopiás formában az előző eltéréseket nem tudjuk kimutatni. Az atopiás formára jellemző egyéb atopiás betegségek egyidejű vagy egymást követő társulása, mint enteralis allergia syndroma, ekzema/atopiás dermatitis, rhinitis allergica.Az évek során - bár a senzitizáltság megmarad, sőt legtöbbször bővül - a gyermekek tünetei ritkulnak, csökkennek ('kinövik az asthmát'), gyakran serdülőkorra rhinitis allergicába mennek át. Mindazonáltal ezen sok gyógyultnak tartott adolencensnél is kimutatható a bronchialis hyperreaktivitás, és több-kevesebb obstructiv episod is éri őket.

Az allergia nagy kérdései

Mi az allergia?

Az allergia immunrendszerünk sajátos rendellenessége, amelynek során bizonyos anyagokkal szemben ellenanyagok képződnek és ez a reakció okozza kellemetlen tüneteinket. Az allergia tehát az immunrendszer egyfajta túlműködése és nem immunhiány, ahogy ezt sokan gondolják, ezért az immunrendszer sokat emlegetett erősítése éppen nem célunk az allergia esetében.

Miért vagyunk allergiásak?

Az allergia kialakulásához kell egy születési / genetikai fogékonyság, amit már a megszületett csecsemő is hordoz a génjeiben. Ezek a gének felelősek az immunrendszer allergiás jellegű működéséért. Ezen genetikai fogékonyság talaján alakulnak ki az allergiás kórképek, melyek függenek a kortól és a környezettől. Csecsemőkorban leggyakrabban az ekcéma jelentkezik, majd kisded korban emellet vagy ezt felváltva alakul ki a gyermekkori asztma, ami a felnőtté válás folyamán fokozatosan a szénanáthának adja át a helyét. Természetesen mindez nagymértékben függ az egyéntől.

Mik az allergének?

Allergén elvileg bármilyen fehérje természetű anyag lehet, de gyakorlatban mégis leggyakrabban a tipikus, környezetben megtalálható anyagok az allergiás betegség kiváltói. Vannak belégzési allergének, amelyek a légutakon keresztül hatolnak be és elsősorban légúti panaszokat okoznak. Vannak táplálék allergének, amelyek a tápcsatornán át kerülnek a szervezetbe és elsősorban gyomor-bélhuzami, illetve bőrpanaszokat okozhatnak, de ritkán akár légúti panaszokat is. Az ún. kontakt vagy érintkezési allergének a bőr vagy pl. a szájnyálkahártyával érintkezve váltanak ki helyi allergiás reakciót. Azt, hogy mindez mennyire függ az adott környezettől, jól mutatja az a jelenség, hogy a különféle olajos magvakat nagy mennyiségben fogyasztó amerikaiak körében az egyik leggyakoribb táplálék allergia éppen a mogyoró és mandula, míg Magyarországon ezek ritkán fordulnak elő. A skandináv országokban gyakori hal illetve nyírfa allergia szintén a környezetben található anyagokra utal. Ugyanígy Angliában nagyon gyakori a fű és a csótány allergia, a mediterrán országokban pedig a citrusfélék okoznak sok megbetegedést, míg Magyarországon nagy jelentősége van a nagyon elterjedt parlagfűnek.

Mik az allergiás betegségek?

A leggyakoribb allergiás népbetegségek: a szénanátha, az asztma, az ekcéma és a táplálékallergia. Ezek előfordulása függ az életkortól, a környezettől és egyéb hajlamosító tényezőktől is. Más szempontok alapján vannak ún. szezonális betegségek, ahol az allergén valamely szezonhoz, éghajlathoz kötött, mint a különféle növényi fehérjék, virágporok. Az egész évben jelenlevő allergének okozzák a nem szezonális allergiákat, melyek az egész év során kinozzák a beteget (házipor atka, állatszőrök, egyes penészgombák).

Miért van egyre több allergiás

Tény az, hogy a száz évvel ezelött ritkaságként számontartott allergiás betegségek ma a legtöbb országban népbetegséggé váltak. Az is igaz, hogy ma is az ún. fejlődő, rossz szociális helyzetű országokban sokkal kisebb a probléma, mint a fejlett nyugati országokban. Ennek magyarázata bonyolult és összetett. Egyrészt, nagyon sok új anyaggal találkozunk az életünk során (kemikáliák, vegyszerek, tartósítók, szintetikus anyagok), így érthető, hogy az immunrendszer tulajdonképpen megzavarodik és felcseréli a saját és idegen fehérjékre adott válaszát. Ugyanakkor a különféle környezetszennyező anyagok sokszor megkötik és koncentrálják felületükön az olyan allergéneket is, amelyek normál esetben percek alatt lebomlanának. Jó példa erre az ólom szemcsék felületén megkötött parlagfű pollen, amelyet a víz nem tud bemosni a földbe, ezért a szél szárnyán messzi területekre vándorolhat fokozva ezzel az allergiás panaszok számát. Másrészt a túlzott higéné, környezetünk folyamatos fertőtlenítése (a gyerekek „steril” környezetben történő nevelése) az immunrendszer egy bizonyos részét megfosztja munkájától. Ez a „tétlenül várakozó” rendszer egyszer csak elveszti a türelmét és a szervezet számára teljesen ártalmatlan anyagokra  (parlagfű, házipor atka, macskaszőr) támad. Hasonló ez a békeidőben gyakorlatozó hadseregre.

Allergiás lesz-e a gyermekünk?

Az allergiás betegségek folyamatos szaporodását tekintve egészen biztosan mondható, hogy a következő generációban több allergiás lesz mint a miénkben, mint ahogy a mi korosztályunkban is gyakoribb az allergiás, mint szüleink vagy nagyszüleink esetében. Jelenleg egy olyan családban, ahol senki nem allergiás,a megszületett gyereknek kb. 10% az esélye arra, hogy allergiás legyen. Ha az anya allergiás akkor ez a szám 40%, ha az apa, akkor 20%, ha mindkét szülő, akkor 50%.

Mit tehetünk, hogy elkerüljük az allergiás betegséget?

Nagyon fontos az ún. elsődleges megelőzés, ami abból áll, hogy a csecsemők kb. egy éves korukig kapjanak anyatejet. Az erősen allergizáló ételeket (tej, tojás, olajos magvak, eper) legalább egy éves korukig ne kapjanak. A családban előforduló allergiás betegség esetén ezt a diétát akár 4-5 éves korukig folytathatjuk. Kialakult táplálék allergia esetén szigorú diéta javasolt, mert ezen betegségek nagy része kinőhető helyes diéta segítségével.
Nagyon fontos az is, hogy amikor valamely allergiás betegség gyanuja felmerül, minél korábban ki kell vizsgálni, mert időben felismerve és kezelve megelőzhető a betegség vagy súlyossága mérsékelhető.

Kezelhető-e az allergia?

Gyakorlatilag minden allergiás betegség jó időben felismerve és helyesen kezelve meggyógyítható illetve tünetmentessé tehető. A terápiának személyre szabottnak kell lennie, amely tartalmazhat diétás, környezeti, életmód és gyógyszeres elemeket. A legfontosabb, hogy allergiás betegség gyanuja esetén minél gyorsabban allergológus szakemberhez kell fordulni.

dr. Zonda Igor


dr. Zonda Igor weboldala
www.allergia-orvos.hu