Immunterápia - Intsen búcsút az allergiának!

dr. Balogh Katalin

Itt a tavasz, közeleg a nyár, így százezrek készítik kézközelbe zsebkendőiket, orrspray-jüket és egyéb eszközeiket, melyekkel védekezni szeretnének a kellemetlen allergiás rohamokkal szemben. Magyarországon ugyanakkor kevesen tudják, hogy létezik végleges módszer is a kellemetlen allergiák ellen. Ez nem más, mint az immunterápia, melyről a Budai Allegiaközpont munkatársával, Dr. Balogh Katalinnal beszélgettünk.

Mi az immunterápia lényege?

Először is azt kell tisztázni, mi az allergia lényege, ugyanis ezzel kapcsolatban is rengeteg téveszme kering a köztudatban. Mindjárt ilyen súlyos tévedés például, hogy az allergia az immunrendszer legyengüléséről tanúskodik. Nos, a helyzet ezzel szemben az, hogy az immunrendszer működése az allergiásoknál egyszerűen csak más, bizonyos tekintetben a normálishoz képest eltérő. Inkább egyfajta túlérzékenységről van itt szó, a szervezet „tévedéséről”, melynek következtében ártalmatlan ingerekre is reagál. És nyilván ha képes ártalmatlan ingerekre is reagálni, az nem tekinthető a legyengülés jelének… Ami magát az immunterápiás kezelést illeti, ennek hivatalos neve allergén-specifikus immunterápia, célja pedig az, hogy megfékezze az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkező kóros túlreakciót, méghozzá azáltal, hogy a beteg szervezetét az allergén kivonatának adagolásával hozzászoktatjuk ahhoz. Rövid távon csökkenti a tüneteket, hosszabb távon pedig megakadályozza azt, hogy újabb allergénekre váljon túlérzékennyé a beteg, valamint azt, hogy az allergiás betegsége súlyosabbá váljon, például súlyos asztmába menjen át.

Vagyis hasonló az elv, mint a védőoltás esetében, ahol szintén legyengített kórokozókat juttatnak a beteg szervezetébe?

Nem, teljesen más maga az alaphelyzet is, hiszen mint mondtam, az allergiás ember ártalmatlan ingerekre reagál, míg a védőoltás olyan kórokozók ellen véd, melyek mindenki szervezetére károsak. Ugyanakkor egy allergiás számára természetesen ezek az ártalmatlan ingerek is komoly következményekkel járhatnak, elég csak a rovarcsípés-allergiát említeni, hiszen az erre érzékeny beteg akár bele is halhat egy csípésbe.

Miként zajlik a terápia a gyakorlatban?

A beteg az adott allergénből készült kivonatot tabletta, cseppek vagy injekció formájában veszi magához. A beteg számára legkevesebb kellemetlenséggel járó módszer a hatóanyag nyelv alá helyezése, az úgynevezett szublinguális módszer. Így az allergén kivonata a szájüregben, illetve a gyomor-bél traktusban szívódik fel. Bizonyos allergiákra ugyanakkor csak az injekciós kezeléssel lehet hatni, ilyenek például a rovarcsípés-allergiák.

Pollenallergiák esetében is alkalmazható injekciós immunterápia, de hogy a kezelés mely formáját alkalmazzák, mindig egyénileg kell eldönteni. Az injekciós módszernek mindazonáltal léteznek mellékhatásai is, így ezt inkább csak fekvőbeteg-háttérrel rendelkező intézetekben szabad alkalmazni. Ami az adagot illeti, először csak egy kisebb dózissal kezdünk, majd – természetesen szigorú ellenőrzés mellett az előírt adagolás szerint – folyamatosan növeljük ezt, végül pedig elérjük azt a mennyiséget, amit aztán az allergiás páciens hónapokig szed.

Meddig tart a kezelés?

Legkevesebb három, legfeljebb öt évig. Ugyanakkor ha a második év után nem sikerült általa számottevő változást elérni – mert ilyen is előfordul –, át kell gondolni, hogy van-e értelme folytatni az immunterápiát. A többségnél az első hónapokban még nem szabad feltűnő eredményre számítani, de úgy átlagosan egy év elteltével már jelentősen javul a helyzet, enyhülnek az allergiás tünetek, reakciók. Vagyis ha mondjuk pollenallergiáról van szó, az első pollenszezonban még nem valószínű, hogy sokkal könnyebben viseljük majd a szokásos tüneteket, a következőben azonban már jó esélyünk van erre.

Bizonyára vannak emberek, akiknek nem szabad belekezdeniük egy ilyen kezelésbe.

Igen, léteznek olyan okok, melyek eleve kizárják az immunterápia megkezdését. Ilyen például a súlyos asztma. Ugyanígy bizonyos gyógyszerek szedése esetén sem fogunk bele a kezelésbe, rosszindulatú daganat, súlyos pszichés zavarok és autoimmun betegségekben szenvedőknél sem. A terhesség szintén kizáró ok, bár ha valaki a terápia ideje alatt esik teherbe, csak emiatt nem szoktuk abbahagyni a kezelést, mert kifejezett veszélyei nincsenek sem a kismamára, sem a magzatra nézve. De ha valaki gyermeket tervez, annak inkább azt szoktuk javasolni, hogy halassza el az immunterápia megkezdését későbbre. Ugyanígy ha valaki feledékeny, annak sem ajánljuk, hogy elkezdje, a készítményeket ugyanis rendszeresen kell szedni, egyébként nem hatnak megfelelően. Összességében elmondható, hogy mindenképpen körültekintő és alapos egyeztetésre van szükség a beteggel a kezelés megkezdése előtt, nehogy valamiféle kizáró ok álljon fent vele kapcsolatban, és a kezelés alatt végig fontos az együttműködés a beteg és az orvos között.

Mindenféle allergiára egyformán hatékony a kezelés?

Nem. Sokan és sokat kísérleteztek például különféle ételallergiák immunterápiás kezelésével, ezeknél azonban nem igazán hatásos. Elsősorban a rovarallergiát, az allergiás náthát, az enyhe asztmát és a nikkelallergiát lehet elmúlasztani ezen a módon különleges hatékonysággal. Utóbbi allergia egyébként elsősorban a nőkre jellemző, és elsősorban a bizsu ékszerek viselése miatt alakul ki. Igen gyakori, egy amerikai felmérés szerint az ottani lakosság 17 százaléka szenved tőle.

Gyakori, hogy bizonyos textilekre allergiás az ember, ami aztán bőrreakciókban, kiütésekben, ekcémákban jelentkezik. Ezeket az allergiákat el lehet mulasztani immunterápiával?

Nem. Sőt, a súlyos ekcéma is a fentebb említett kizáró okok közé tartozik.

A hatékonyságról már beszéltünk, de miért dönt sok allergiás beteg az immunterápia mellett a gyógyszeres kezelések helyett? Mitől jobb ez a megoldás a többinél, amennyiben jobb?

A betegek jelentős része eleve ellene van annak, hogy tartósan gyógyszert szedjen, ez azonban nem gyógyszer. Az antihisztamin-tablettáknál időnként fellépő mellékhatások, az orrspray-k esetében pedig a szteroidtartalmuk miatt idegenkednek a betegek, annak ellenére, hogy ezek korszerű, nem felszívódó szteroidokat tartalmaznak. Az immunterápia sem tekinthető egyedül üdvözítő kezelésnek. Megoldást jelenthet azoknak a betegeknek, akik nem akarnak tartósan gyógyszert szedni, és betegségükre hosszabb távú megoldást szeretnének. Hatékonysága klinikailag igazolt, csak Magyarországon nem terjedt el még.

Adja magát a kérdés, hogy milyen anyagi vonzatai vannak egy efféle kezelésnek…

Az immunterápiás készítményeket jelenleg nem támogatja az OEP. Nyugat-Európában, így például Németországban vagy Hollandiában magas, 100 százalékos támogatás jár ezekre a szerekre. Annak idején Magyarországon is 90 százalékos támogatást nyújtott az OEP a készítményekre, ezek többsége azonban nem volt törzskönyvezett. Vagyis akkoriban minden egyes doboz gyógyszerre egyedi behozatali engedélyt kellett kérni, egyszerű tehát akkor sem volt a helyzet. Mire végre Magyarországon is törzskönyvezésre kerültek a készítmények, az OEP megvonta tőlük a támogatást. Ez a magyarázata annak, hogy Magyarországon nem terjedt el ez a kezelési forma. Szezonális kezelés esetén, például pollenallergiákban a költség körülbelül 50.000 forint évente. Az egész éves kezelés nagyjából ennek a duplájából, tehát hozzávetőlegesen 100 ezer forintból hozható ki. Az egészségpénztárak tagjai ugyanakkor számíthatnak bizonyos térítésre.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki Ádám

2009.04.15.

Kapcsolódó oldal: