Antibiotikum – a múlt század csodaszere…
dr_tamassy_klara dr. Tamássy Klára

A múlt század egyik nagy felfedezése az antibiotikum volt. Az első antibiotikumot, a penicillint, 1928-ban Fleming a Penicillium notatum nevű penészgombából állította elő.
Az antibiotikumokról, azok használatáról általában megoszlanak a vélemények. Egyes szülők, ameddig csak lehet, próbálják elkerülni azt, hogy gyermekük antibiotikumot szedjen. Ugyanakkor azt is lehet hallani, hogy maguk az orvosok sem mindig értenek egyet egyes, konkrét esetekben az antibiotikum használatával.
Mi egyszerű betegek azonban általában megkapjuk a recepteket, kiváltjuk a gyógyszereket és azokat be is szedjük. A fenti dilemma miatt sok tehát a nyitott kérdés, amelyet tisztázni kellene. Kérdéseinket dr.Tamássy Klára belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosnak tettük fel, aki tagja többek között a Magyar Gastroenterológiai Társaságnak, a Magyar Táplálkozástudományi Társaságnak, és a Magyar Törzskönyvezők Országos Társaságának.

1. Mi az antibiotikum?

Waksman 1945-ben definiálta és nevezte el azokat a kémiai anyagokat antibiotikumnak, melyeket mikroorganizmusok termelnek és más mikroorganizmusok növekedését gátolják vagy azokat elpusztitják. Természetesen azóta a kör bővült és félszintetikus antibiotikumok mellett szintetikus úton előállított szerek is a különböző kórokozók által kiváltott fertőzések kezelésének részét képezik.

2. Alapvetően mire használható? Milyen terápiás céllal írhatja fel az orvos?
Ezek a készítmények az emberi szervezetben zajló, különböző kórokozók által okozott fertőzések kezelésében játszanak fontos szerepet. Az orvosok empirikusan, vagy tenyésztés során nyert rezisztencia vizsgálat eredménye alapján célzottan kezelik ezeket a fertőzéseket.

3. Mire nem alkalmas?

Az antibiotikumok nem tüneti szerek! Mindig megfelelő diagnózist követően az alapbetegség kezelésére u.n. oki kezelésre kell alkalmazni őket!

4.  Milyen típusú antibiotikumok léteznek?

Különböző felosztások alkalmazhatók az antibiotikumok osztályozására: az előállitási mód, a hatásmechanizmus, a fizikai ill. kémiai tulajdonságuk, valamint a leggyakrabban használt a kémiai szerkezetük szerinti a meghatározás.

5. Vannak-e az antibiotikumok alkalmazásával kapcsolatban tévhitek a gyakorlatban és melyek ezek?

Egyik tévhit, hogy a tünetek megszünésekor az antibiotikum szedését már abba lehet hagyni.
Másik nem igazán ismert tény, hogy az antibiotikumok hatáspontja miatt különböző tipusú fertőzésekre, különböző tipusú antibiotikumot kell alkalmazni. Például húgyuti fertőzés esetén esetleg az otthoni patikában „talált” és előzőleg mandulagyulladásra használt penicillin készitmény nem lesz megfelelő hatású szer.

6. Milyen előírásokat kell betartani az antibiotikum használata kapcsán? Mi történik, ha ezeket nem tartja be a beteg?

Fontos szempont a megfelelő antibiotikum, megfelelő mennyiségének szervezetbe történő bevitele mellett a megfelelő terápiás vérszint biztositása a kezelés optimális időtartamának betartásával.
Az antibiotikumot alkalmazó orvos választását az antibiotikum célszervben történő koncentrációjának az ismerete is befolyásolja. Pld. tűdőgyulladás, orrmelléküreggyulladás vagy húgyúti infekciók esetén más gyógyszertipus választandó. Bizonyos kórokozók a sejtekben élnek (Chlamydia, Mycoplasma...) ilyen esetekben csak olyan antibotikumok adásának van terápiás értéke, melyek a makrophagokban megfelelő koncentrációt érnek el.

7.  Sokszor előfordulhat, hogy egy előző betegség kapcsán a házi patikában otthon még található valamilyen antibiotikum, ilyen volt pl. anno pár évvel ezelőtt a Vegacillin, vagy a Maripen. (Nyilván van mai megfelelőjük.) Mi történik akkor, ha a család valamelyik tagja – korábban is ezt kaptuk alapon – öngyógyszerezéshez folyamodik és az otthon lévő antibiotikumot, elkezdi szedni, de esetleg „alul-adagolja”, netán túladagolja?

A házi-patikában levő, véletlenszerűen talált régi szerek biztosan a lejárati időn túl maradtak a fiók mélyén, így nem alkalmasak kezelésre, de orvosi vizsgálat nélkül egyébként sem javasolt szedésük. A megfelelő gyógykezelés tudást és tapasztalatot igényel – minden esetben bizzuk az orvosunkra!

8. Milyen vizsgálatoknak, teszteknek kell, kellene megelőznie az antibiotikumok alkalmazását?

Az empirikus kezelés helyett a tenyésztés során végzett rezisztencia teszt alapján végzett kezelés ereményesebb lehet, ha a beteg állapota a kezelés későbbi elkezdését lehetővé teszi. Bizonyos esetekben a rezisztencia vizsgálat az antibiotikum szervezetben képződő aktiv metabolitja miatt nem azonos az in vitro kapott rezisztencia teszttel.

9.  Minden antibiotikum használata előtt szükséges valamilyen teszt vagy speciális vizsgálat?

Elsősorban a beteg vizsgálatára, a megfelelő anamnaesis felvételére van szükség, valamint a laboratóriumi vizsgálatok eredményei is iránymutatóak (CRP, süllyedés, quantitativ és qualitativ vérkép).

10.  Mikor elkerülhetetlen – orvosi értelemben - az antibiotikum használata?

Lázzal, akut klinikai és laboratóriumi tünetekkel járó fertőzések eseteiben.

11. Vannak-e az antibiotikumokra jellemző mellékhatások?

Penicillin származékok gyakrabban váltanak ki gombás folyamatokat a kis csíraszámban jelenlevő gombák szaporodásának elősegítésével. Ez elsősorban a szájüregben valamint a nemiszerveken jelentkezhet kellemetlen tünetekkel kísérten. Gyakran panaszolnak a betegek kellemetlen szájizt, szájszagot a kezelés során. Fontos szempont az antibiotikumok bélflórát befolyásoló hatása, ami a bél permeabilitásának a fokozásával gyakran hasmenést is okoz. Betegeimnek az antibiotikumok szedése mellé minden esetben javasolok pro- és prebiotikum alkalmazását.

12. Mi történik akkor, ha egy antibiotikumhoz hozzászokik a szervezet?

A szervezet nem szokik hozzá az antibiotikumhoz – erre a kórokozó képes! Ezt a képességét nevezzük antibiotikum rezisztenciának!

13.  Mi az antibiotikum rezisztencia, hogyan alakul ki?

A kórokozók antibiotikum rezisztenciájának alapvetően két típusát ismertjük. A természetes és a szerzett rezisztenciát. A természetes rezisztencia azt jelenti, hogy a baktréium szerkezeti tulajdonsága miatt ellenálló az adott antibiotikummal szemben – pld. a Pseudomonas aeruginosa törzsekre nem hat a panicillin G.
A szerzett rezisztencia a baktérium által termelt enzim (béta-laktamáz) miatt nem hat az antimikróbás szer, másik kialakulási mechanizmus a baktérium mutációja, pld. a membrán átjárhatóságának csökkenése.

14. Ha végiggondoljuk a bevezetőben vázolt dilemmát, akkor felmerül a kérdés: van-e az antibiotikumoknak alternatívája?

Azokban az esetekben, amikor valóban szükséges a folyamat megállítása és a szövődmények megelőzése, az antibiotikum alkalmazásán kívül más lehetőség jelenleg nem áll rendelkezésünkre. Bizonyos fertőző betegségek esetében a vakcináció jelenti az alternatívát. Aktív vakcináció természetesen megelőzést és nem a már zajló fertőzés kezelését jelenti.

15. Mire kell az átlagosnál jobban odafigyelni táplálkozásunk során az antibiotikumos kezelések alatt?

Az antibiotikumok szedése különböző mértékben hatással van a béltraktusban levő normál bélflórára. A kezelés hatására a szükséges egyensúly felborul, ami különböző tünetek kialakulásához vezethet. Egyik gyakori tünet a hasmenés, ami a bél permeabilitásának a fokozódása következtében alakul ki. Ezekben az esetekben pro- ás prebiotikumok, valamint megfelelő rostok bevitelére, diétára van szükség. A csak kisebb csiraszámú élőflórát tartalmazó tejtermékek helyett javasolt speciális készitmények alkalmazása az antibiotikus kúra során és azt követően is.

16. Az antibiotikumok teljes köre vényköteles?

Igen – indokoltan.

17. Körülbelül mekkora hányada az antibiotikumoknak TB támogatott?

A teljes kör támogatott.

Tisztelt Főorvos Asszony! Köszönjük az interjút.

OSYNA

2007.05.14.

Kapcsolódó oldalak: