Elhúzódó, kínzó fájdalom - Csonthártya-gyulladás

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám, 2018. április 

Csonthártya-gyulladás bárkinél jelentkezhet, és amilyen kicsi sérülésnek tűnhet elsőre, annyira meglepően kellemetlen és fájdalmas lehet. Dr. Egedi György ideggyógyásszal beszélgettünk, mi ilyenkor a teendő.   dr. Egedi György

Hogyan alakulhat ki csonthártya-gyulladás?

Számos banális módon létrejöhet, komolyabb betegségek nélkül is, bármelyikünknél, napokon, heteken vagy hónapokon át fájdalmakat okozva. Ennek forrása a csonthártyában lévő fájdalomérző idegvégződések magas száma, a legegyszerűbb eset pedig, amikor végtagjainkat vagy a fejünket valamivel megütjük. Ez lehet élesebb, hegyesebb tárgy, mint konyhaszekrény ajtajának sarka, az asztal sarka, de sportolás közben is megütheti magát az ember elesve, vagy rosszat mozdulhat egy ízület. Banális módon az izomzat kellő bemelegítés nélküli hirtelen terhelése szintén járhat átmeneti csonthártya-izgalommal, sajgással például idősebb embereknél. Tipikus példa erre, amikor el akarják érni a buszt vagy más járművet, és emiatt szokatlanul gyorsan próbálnak mozogni.

Hogyan okoz fájdalmat a csonthártya-bántalom?

A csonthártya-gyulladás a helyi bőr- és lágyrész-zúzódásokon túl megduzzadva okoz elhúzódó fájdalmakat. A megütött rész fölötti erek, izmok, szalagok, bőr károsodásai a csonthártya keringését is befolyásolják, s amíg a helyi duzzanatok nem múlnak el, a környező egyéb részek mozgatása is fájdalmat okoz a nyugalmi sajgás, lüktetés mellett. A csontvégeken lévő ízületek kopásai, gyulladásai is ráterjedhetnek a porccal már nem fedett vagy lekopott porcbevonatú részekre, fokozva azok tartós duzzanatát, fájdalmát, enyhébb keringészavarát. Nagyon tipikus még a gerinc kisízületei, a derék és a nyak vagy a hát fájdalma: gyakori figyelemfelhívó tünet a tarkó sajgása, amely fejfájás forrása is. A nyaki kisízületek kopása, a rossz fejtartás okozta izomerőltetés révén az izmok tapadásainál keletkezik csonthártya-fájdalom, illetve koponyán végigsugárzó változatos, szúró-vágó-szorító-nyilalló fejfájás. A fájdalmak a nyakba vagy a felső hátba, a vállba is kisugározhatnak. Az izomzat erőteljes átmozgatása kerülendő, inkább vegyünk szivacsgallért a fej megtámasztására, mozgásának csökkentésére, a nyaki izmok és a kopott kisízületek pihentetésére. A fájdalom ugyanis befeszülő nyaki izomzatot, a nyak porckorongjainak fokozott összenyomódását, kidomborodását, idegszálakhoz hozzáérését is segítheti. A gyakori derékfájásoknál hasonló mechanizmus érvényesül, amelyet naponta megtapasztalunk a medence mentén szétsugározva, vagy akár a lábakba lesugárzást kiváltva, szintén a saját izomzatunk által összepréselődött, kinyomódó porckorongok miatt. Az erőltetések csonthártya-fájdalmának speciális esete a lumbágós görcs, amelyet orvosi segítséggel illik elkülöníteni a vesehomok okozta féloldalas derékfájdalomtól, a vesemedence-gyulladástól vagy a nőknél jelentkező, nőgyógyászati, derékba visszasugárzó bajoktól. Ilyenkor főleg idős emberek esetében fontos odafigyelni arra, hogy 37-38 fokosnál nem melegebb vízben mozgassák át magukat – ezzel szemben 28 fok alatti vízben az unokákkal együtt töltött idő a náthán túl derék- és más fájdalmakkal is járhat.

Vezethet-e a csonthártya-gyulladás maradandóbb következményekhez is?

A csonthártya károsodása inkább átmeneti, de tartós következményekkel is járhat. A csonthártya alatti speciális sejtréteg a csont külső átmérőjének normál növekedéséhez szükséges szaporodó, csontfelépítő sejteket tartalmazza, ezért a gyulladások vagy külső sérülések tartós csonthártya-keringészavarral járnak, a csont felszínének károsodását, ritkulását, rendellenes csontkinövést válthatnak ki. Ez nem tévesztendő össze a fokozatos izomerősítés okozta taréj- és dudornagyobbodásokkal, utóbbi ugyanis természetes folyamat. Egyes izmaink terheléstől függően, fokozatosan meg is növelhetik a csonton a tapadó részük kiterjedését. Ennek jó példája a sípcsont elülső élére rákúszó izomzat a lábszáron, amely védeni is tudja a csont élét a zúzódásoktól. Életkorunkkal és addigi megterheléseinkkel összefüggően, részben veleszületett csontméret-különbségeink okán féloldalas ízületi túlkopások jöhetnek létre: ezek látványos megjelenése a térdízületnél a mindkét oldalra való kiszélesedés, az eredeti ízületi forma elvesztése, vagy a térdkalács-ín alatti csontkiemelkedés megnagyobbodása, netán a sarokcsonti kinövés több változata. Utóbbit sajnos összekeverik a sarokcsonti tüske-kinövéssel, az Achilles-ínba belenövő meszes felrakódással vagy a talpvédő ín lemezének a sarokcsonti gumóktól induló meszesedésével. Az orrnyereg fiatal kori megütése a rajta tapadó porc steril gyulladásával az egyenes orrnyereg elvesztését, bütykössé változását is eredményezheti. Ezek mind csonthártya-duzzanatok, amik steril gyulladások – ugyanakkor olyan esetek is léteznek, amikor egy ízület gyulladását vérből származó vagy sérülésből bejutó baktérium, vagy vírusbetegség okozza. Egészen speciális eset az immunbetegségek okozta ízületi torzulásokkal együttjáró csontháryta-fájdalom, a dörzsölődő felszíneknél és szalagok eredéseinél, tapadásainál.

Mit lehet tenni csonthártya-fájdalom esetén, és mit nem ajánlott?

Csonthártya-izgalom esetén az óvatos, nem fagyasztásos hűtést ajánlom 10 foknál nem alacsonyabb hőmérsékletű, igen vékony sugarú vízzel, vagy hűtőből, fagyasztóból elővett élelmiszerrel. Három-négy óránként öt-tíz perc hűtés sietteti a duzzanatok csökkenését. Arra viszont oda kell figyelni, hogy a fagyasztóból kivett élelmiszert tekerjük be konyharuhába a bőr felhólyagosodásának elkerülésére. Nem ajánlott ilyen típusú tünettel gyógyvízbe menni, mert a gyulladás fokozódását, a lágyrész- és csonthártya-duzzanat növekedését, komolyabb, elhúzódó fájdalmakat okozhat.