Egyre több a gyermektelen pár

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám, 2017.

DrLazarErika Párok tömegei próbálkoznak eredménytelenül, és bele sem gondolnak: annak, hogy nem jön a baba, a biológiai mellett civilizációs okai is vannak. Dr. Lázár Erika szülész-nőgyógyász segítségével tekintettük át a kérdés hátterét.

Mivel ezt a szót eléggé elkoptatta a közbeszéd, érdemes lenne tisztázni: mikor beszélünk meddőségről?
Valamikor, évtizedekkel ezelőtt meddő nőkről beszéltek, és szégyen volt a meddőség. Ma már tudjuk, hogy nem meddő nők vannak, nem is csak meddő házasságok, hanem meddő párok. Meddőségről akkor beszélünk, ha rendszeres, tehát hetenként két-három alkalomnyi, védekezés nélküli nemi élet esetén egy év alatt nem jön létre terhesség. Ennek egyik fajtája az infertilitás: infertilis a pár, ha a terhesség ugyan létrejön, de rövidebb – hosszabb idő után spontán megszakad.

Mennyire gyakori a meddőség?
Magyarországon egy időpontban 200-300 ezer meddő pár található. Ma már minden negyedik párkapcsolat meddő. Negyven-ötven évvel ezelőtt csak minden hatodik párkapcsolatról mondtuk ezt.

Ez elég meredek emelkedés. Mi az oka?
A szomorú változás oka egyrészt a sokkal szabadabb nemi élet, az utód elhatározásáig eltelt idő alatti több partnerváltás, a strandok, a vizek fertőzöttsége, másrészt a számítógép, mobiltelefon, televízió, gépkocsi egyre nagyobb mértékű használata. A meddőségnek számos oka van. Az esetek 30-40 százalékában a nő szervezetében találjuk meg az okot, 30-40 százalékban a férfiében, de 40-60 százalékban mindkettőjük szervezetében van egy vagy több hiba. Ezért a probléma keresése elégtelen, ha csak az egyik felet vizsgálják. Mindkettejüket egy időben ki kell vizsgálni és szükség esetén gyógykezelni.

Mik a leggyakoribb testi-szervi meddőség okok?
Az egyik leggyakoribb ok a nemi szervek krónikus gyulladása. Ezt bizonyította a Prágai Női Klinika egyik vizsgálata, ahol százhúsz olyan nő méhének belső felszínéről vettek kaparékot, akik két vagy több alkalommal sikertelen lombik-beavatkozáson estek át. A kaparék 70 százalékában kimutatták szövettani vizsgálattal a méhnyálkahártya krónikus gyulladását. A krónikus gyulladás kiváltó oka főként a megelőző szexuális élet, illetve ritkább esetben a strandok, uszodák, satöbbi fertőzött vize. A krónikus gyulladás nemcsak a nőkben, hanem a férfiakban is sokszor kimutatható: gyakoriak a prosztata-panaszok, prosztatagyulladások, vizelési problémák. Ezért is szükséges mindkét partner kezelése: ha csak egyikben szüntetik meg ezt az okot, „ping-pong” fertőzéssel visszaadja a kórokozót a másik félnek.

Miként lehet gyógyítani ezeket a problémákat?
A krónikus gyulladást legsikeresebben laktobaciullus vakcinációval lehet meggyógyítani. Én például korábban a magyar gyártmányúval olyan sikeresen tudtam gyógyítani, hogy utána rövid idő után a kezelt betegeim több mint 50 százaléka terhes lett! Ma ez nem kapható, helyette a német „ikertestvérét” használom, amely ugyan sokkal drágább, de – megfelelő mennyiségben adva mindkét félnek – hasonló eredményre jutunk. Másfél évig nem lehetett azt sem kapni, de örömmel közlöm: már újra kapható! Vigyázat: az adagolás más, mint ami a használati utasításában található! A másik szintén gyakori ok a hormonok elégtelen mennyisége. Ezek közül leggyakoribb és legnagyobb probléma a nők progeszteron-szintjének elégtelensége. Itt ki kell emelnem, hogy a legtöbb orvos sem tudja, hogy ennek mekkorának szükséges lennie már a megtermékenyülés előtt (!) a sikeres megtermékenyüléshez, és a magzat sikeres kihordásához, mert a laboratóriumok „normál értékhatárai” nem ezt az adatot mutatják. Ez is hozzájárul például a „szép embrió” elpusztulásához – úgy is mondhatom, hogy szegényke éhen hal a méhben!

De azért, gondolom, nem a progeszteronon múlik minden…
A többi hormon megfelelő szintjének beállítása is nagyon fontos. A pajzsmirigy alulműködése és túlműködése is meddőséget vagy vetélést okoz. Magyarországon a vizek jódhiányosak, ez a pajzsmirigy alulműködéséhez vezet. A laboratóriumok normál értékhatára ebben sem a termékenység igényét mutatja! Ez vonatkozik a tejelválasztó hormon, a prolaktin mennyiségére is. Ha sok a prolaktin, nem tud létrejönni a terhesség, de emiatt gyakori a vetélés is azoknál, akik még szoptatják az előző babát, közben viszont szeretnének már ism ét teherbe esni. Az agyalapi mirigy megfelelő működése is fontos, ez a többi hormontermelő mirigy „karmestere”. Ha rosszul működik, a többi hormon mennyisége sem jó.

Milyen egyéb okokat említene még?
A túl gyakori és a túl ritka szeretkezés is okozhat meddőséget. Ilyenkor egyszerre nincs elegendő spermium, illetve nem találják el a megfelelő időt a megtermékenyülésre. És előfordul egészen egyszerű ok is: szeretkezés után a hölgy rövid idővel felkel és kimegy a fürdőszobába, a sperma pedig kifolyik a hüvelyből és nem jut el a megtermékenyítés helyére, a méhbe, illetve a petevezetékbe. Ezért ilyen esetekben azt kell tenni, hogy ovuláció, azaz peteérés idején szeretkezés előtt kispárnát tenni a hölgy popsija alá, és reggelig azon maradni. Pacienseim közül néhány év alatt öt hölgy terhes lett, amikor a PCT teszt elvégzéséhez előzetesen ezt az utasítást adtam. Érdemes megpróbálni azoknak, akiknél nem talál az orvos kiváltó okot! Megjegyzem: a többektől hallott „gyertyaállásnak” nincs semmi értelme, mert amikor felkel és a falhoz megy a gyertya álláshoz, a sperma közben kifolyik. Gyakori oka lehet még a meddőségnek a cukor-anyagcsere zavara, az inzulinrezisztencia is. Ez a cukorbetegség „előszobája”, csak gyógyszeres kezeléssel lehet megelőzni, hogy később ne alakuljon ki belőle a cukorbetegség. Ezért egész életre szóló kezelést, orvosi ellenőrzést igényel. Csak magánlaboratóriumban lehet eredményesen megvizsgáltatni, mert az állami intézményekben a vizsgálat egyharmadát kispórolják: a másodikat nem végzik el! Pedig sok esetben csak a hárompontos inzulinrezisztencia-vizsgálat mutatja ki a problémákat: az éhgyomri vércukor- és inzulin-, a cukorterhelés után 60 perccel vett vércukor- és inzulin-, és a 120 perccel a terhelés után vett vércukor- és inzulinszint meghatározása. Sok esetben az életmód megváltoztatása is fontos tényező.

És mi a helyzet az életkorral?
Utóbbi szintén nem elhanyagolható tényező a meddőség szempontjából. A nőgyógyászok tudják, hogy a szülésre a legkedvezőbb időszak a nők 20-30 év közötti életkora. 20 év alatt gyakoribb a koraszülés, 30-35 év fölött a koraszülés és a vetélés, és 35 év fölött a petesejtek elöregedése, terméketlenné válása is. Ezt az AMH (anti-müllerián hormon) mutatja ki, amelynek értéke 12.0-1.0 között jó, 1,0 alatt azonban egyre gyorsabban csökken a termékenység. Az európai lakosság – így a magyar is – ezt a tényt figyelmen kívül hagyja, és egyre későbbi életkorra tolódik el az elhatározás a gyermek szülésére, emiatt pedig a mesterséges úton való szülésre. 35 év fölött fokozatosan, 40 év fölött rohamosan csökken, 45 év fölött pedig gyakorlatilag nulla a fertilitás, azaz a megtermékenyülési képesség akkor is, ha még rendszeres a menstruáció. 45 év fölött már a mesterséges út is akadályoztatott: legtöbbször lombikbébit is csak idegen petesejttel, ritka helyen vállalnak, és Magyarországon csak közeli vérrokon, azaz testvér vagy unokatestvér petesejtjével, ha a rokon 30-35 év közötti, és van már saját gyermeke. De a legtöbbször még ez is eredménytelen.