Ciklikusan is kiújulhat az afta

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám, 2017.

dr. Fülöp Papp Márta Mindenkivel megesik, hogy elharapja a szája szélét, belső oldalát, így tisztában is vagyunk vele, mennyire kellemetlen tud lenni az ilyesmi. Létezik azonban a szájsebeknek egy egészen hasonló, mégis más eredetű fajtája: ez az afta. Szerencsére azonban tenni is lehet ellene. Dr. Fülöp Papp Mártával, a Naturadent vezető fogorvosával beszélgettünk arról, miként.

Mit értünk afta alatt?
Az afta elnevezés egy hámhiányos, fekélyes állapotra utal: olyan sárgásfehér, szürkésfehér képződményt értünk alatta, amely a száj nyálkahártyáján alakul ki, és gyakran piros, gyulladásos udvar veszi körül. Méretét tekintve pár milliméteres és akár 2-3 centiméteres is lehet, utóbbiakat óriásaftának nevezzük. Elhelyezkedésileg egyaránt jelentkezhetnek apróbb, egymáshoz közeli afták, illetve egy-egy afta a másiktól nagyobb távolságban. Ezeket az elváltozásokat meg kell különböztetni a nyálkahártyát felsértő tényezők okozta nyálkahártya-sebektől, tehát a fogsor, éles fogszél okozta mechanikai sérülések eredményeitől. Ezek a hasonló kórkép ellenére sem afták, és ugyanígy a herpesz is más lapra tartozik. Utóbbi is érint lágyrészeket, de bőrterületre is ráterjedhet, és inkább a hólyagosodás a jellegzetessége. Emellett a herpesszel ellentétben az afta nem fertőző.

És mitől alakul ki?
Régebben felvetették, hogy vírusos, netán bakteriális fertőzés okozza az aftát, de az igazság az, hogy az orvostudomány konkrétan a mai napig nem tudja a pontos okokat. Viszont a kutatások szerint bizonyos tényezők kiválthatják a kialakulását. Az afta általában olyan időszakban jön ki vagy jelenik meg, amikor stresszesebbek, kialvatlanok, fáradtak vagyunk, és a hölgyeknél a menstruációval is összefüggésben állhat – vagyis olyan állapotokban jelenik meg, amikor az immunrendszer kicsit gyengébb. Szintén jellemző olyan pácienseknél, akik nem táplálkoznak megfelelően, kiegyensúlyozottan, és emiatt vitamin-, illetve nyomelemhiány lép fel náluk. Ez elsősorban a B12 vitamin, illetve a vas, a folsav, a cink hiányát jelenti. Emellett pedig egyes csípős, savanyú ételek is okozhatnak kémiai irritációt a nyálkahártyán, amely afta kialakulását eredményezi. Egyetlen konkrét ok tehát nincs, tényezők vannak, amik befolyásolják a kialakulást. Bizonyos vélekedések szerint az afta allergiás rekació is lehet, amit a szervezet bizonyos behatások ellen kialakít.

Genetikai hajlamosságról beszélhetünk?
Genetikai vonzat helyett inkább egyéni hajlamról beszélünk. Sok beteg számol be róla, hogy hajlamos rá, vagyis egyvalakinél jellemzően visszatérő problémáról beszélünk. A dolog ráadásul ciklikus, általában egy-két havonta jelentkezik a gond.

Van-e bármi további veszélye az aftának a kellemetlen érzés és az esztétikai gondok mellet?
Mivel hámhiányról, fekélyről beszélünk a nyálkahártyán, olyan esetben, amikor nagy a kiterjedése, vannak további veszélyek is. Ilyenkor már nagyon nagy szövethiányról, szövetpusztulásról van szó, így súlyosabb esetekben, amikor az immunrendszer is gyenge, vagy még inkább gyerekek esetében lázzal, nyirokcsomó-duzzanattal is párosulhat a nyálkahártya kisebesedése. Emellett lecsökkent szájhigiénia esetén felülfertőződés is előfordulhat, ami szintén társulhat lázzal. Általában viszont inkább csak az említett kellemetlenségekkel jár a probléma nyelés, beszéd, evés, fogmosás idején. Persze ezek sem lebecsülendők, de az esetek többségében az afta általában magától meggyógyul.

Mennyi időre van ehhez szükség általában? Vagy inkább úgy kérdezem: mennyi idő tekinthető normálisnak?
Öt-tíz nap, tehát szűk két hét. Ha valakinek két hét után még nem gyógyult meg az aftája, netán a piros gyulladásos udvar nagyobb, vagy több helyen megjelent a szájban hasonló elváltozás, az már felkiáltójel, ilyenkor mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni. Már csak azért is, mert a lassú sebgyógyulás akár nagyon komoly immunológiai betegségekre is utalhat a HIV-fertőzéstől kezdve a hepatitiszen át egészen a daganatos megbetegedésekig. Kemoterápia alatt álló vagy transzplantáció miatti immuno-szupresszáns kezelésen átesett betegeknél pedig nagyon ki kell vizsgálni a hátteret ilyenkor. Persze ez most nem azt jelenti, hogy mindenkinek automatikusan a legrosszabbra kell gondolni, hiszen a fentiek extrém esetek, de ha nem múlt el az afta, miközben nincs olyan fogászati irritációs tényező, aminek a korrekciójával megszüntethető a probléma, általános kivizsgálásra van szükség vérképpel, laborvizsgálattal és a többi, ilyenkor szokásos eljárással.

Mit tehet az orvos, amennyiben hagyományos aftáról van szó?
A lézeres biostimulációsegíti a fájdalom enyhítését, és a sebgyógyulási folyamat is nagyon felgyorsul tőle. Egy nagyon gyors, két-három percet igénybe vevő, teljesen fájdalommentes eljárásról beszélünk, amely nem károsítja a szervezetet, tehát például kismamáknál is sikeresen alkalmazható. Ilyenkor a fájdalom nagyon hamar megszűnik, a betegek sokszor már másnap jelzik, hogy alig fáj a szájsebük: az afta azonnal elkezd összehúzódni, hegesedni, gyógyulni, és tényleg rövid idő alatt sokkal kisebb lesz, vagyis a beavatkozás szemlátomást is javít a helyzeten. A gyógyulási idő átlagosan a felére csökken ilyenkor, ami nem elhanyagolható, hiszen akinek már volt aftája, tisztában van vele, mennyire kellemetlen tud lenni. Emellett pedig ajánlott a kiegészítő vitaminkezelés, a vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag étrend, és ha valaki megfigyelni, hogy a csípős, erősen fűszeres ételek, netán a citrusfélék aftát okoznak nála, annak logikusan kerülnie kell a hasonló táplálékokat. A stresszcsökkentés már nehezebben kivitelezhető, de ugyanilyen fontos lenne: próbáljon meg mindenki lazítani!

www.naturadent.hu