Mindig csak tünet

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám, 2016.

Az újszülöttkori sárgaság gyakori jelenség, de felnőttkorban szintén jelentkezhetnek hasonló elváltozások. Dr. László Tamás háziorvossal beszélgettünk róla, mi okozhatja ezeket.

sargasag

Mit nevezünk sárgaságnak, és mi okozhat felnőtt korban ilyen elváltozásokat?
Mint ahogy a névből is sejthető, akkor beszélünk sárgaságról, ha a beteg bőre, nyálkahártyái, szeme sárgássá válik, elszíneződik. Fontos megjegyezni, hogy ezek az elváltozások nem önmagukban tekintendők betegségnek, hanem mindig valamilyen másik betegség tüneteként jelentkeznek. Mégpedig akár komoly betegségek is lehetnek, így ha ilyen elváltozásokat tapasztalunk, mindenképpen orvoshoz kell fordulni egy alapos kivizsgálás céljából.

De mégis mi okoz sárga elszíneződést?
Alapesetben a bilirubin, azaz az epefesték mennyiségének megnövekedése okoz sárgaságot. Ez az anyag elsősorban a vörösvérsejtek, konkrétan a hemoglobin lebomlása során keletkezik a lépben, amely aztán a májon keresztül jut az epébe és ezáltal a bélrendszerbe. Amennyiben felszaporodást tapasztalunk, annak többféle oka lehet: bizonyos betegségek okozhatnak a bilirubin kiválasztásával kapcsolatos nehézségeket, de a máj diszfunkciói, illetve a vörösvérsejtek fokozott lebomlása is ide vezethet. Itt szintén különböző betegségek állhatnak a háttérben, méghozzá meglehetősen sokféle és különböző. A B12 vitamin felszívódási zavarai és ebből fakadó hiánya is vezethet sárgasághoz. Ezért fontos az alapos orvosi kivizsgálás. Itt jegyezném még meg, hogy a sárgaság esetében a szemfehérje is mindig besárgul.

Vagyis ha valakinek csak a bőre sárga, az nem tartozik ide?
Pontosan, ezt ugyanis más okok is eredményezhetik: például az is lehet, hogy csak túl sok sárgarépát, sütőtököt, narancsot ettünk. Ezek okozhatnak bőrelszíneződést, ami aztán magától elmúlik, és egyáltalán nem okoz semmiféle problémát, és legfeljebb furcsa, de semmiképpen nem veszélyes. Az ilyesmi persze leggyakrabban gyerekeknél jellemző, felnőtteknél elég ritka.

Milyen egyéb tünetek jelentkezhetnek a látványos sárgaság mellett?
Ez mindig az alapbetegségtől függ. Viszketés, láz, étvágy- és gyomorpanaszok, hasmenés, hányás, a széklet és a vizelet színének megváltozása például több esetben is jellemző velejáró, illetve az adott betegség egyéb tünetei is jelentkeznek, a sárgaság ilyenkor egy ezek közül. Viszont a fenti tünetek pontos jellege is egészen más lehet: például egyes betegségektől pont sötétebb lesz a széklet, máskor meg világosabb.

Mik a leggyakoribb betegségek, amelyek tényleges sárgasághoz vezetnek?
A májproblémák a legjellemzőbbek: a máj nem tudja lebontani megfelelően a festékanyagot, így az nem a megfelelő ütemben választódik ki az epébe, és a felesleges bilirubin felhalmozódik a bőrben. Ez a működési zavar többféle okra vezethető vissza, a hepatitisz ugyanúgy okozhatja, mint a túlzott alkoholfogyasztás és az azzal összefüggő májcirrózis, netán daganatos megbetegedések. De akár gyógyszerek is károsíthatják a májat úgy, hogy károsodik ez a funkciója, és bizonyos veleszületett problémák is okozhatnak problémákat benne.

Miután megtörtént a kivizsgálás, mi a teendő?
Háziorvosi, majd szakorvosi vizsgálatnak kell következnie, és itt is az alapbetegség jellegétől függ, hogy mennyi procedúrán kell átesnie a betegnek ahhoz, hogy kiderüljön, mi baja. Már egy egyszerű laborleletből, vérképből is viszonylag sok minden kiderülhet, de a hasi ultrahangvizsgálat is roppant fontos. A kezelés pedig természetesen mindig attól függ, mi a konkrét probléma, a májbetegség gyógyításától kezdve az epekövek eltávolításán át egészen a vitaminhiány kezeléséig, a hiányzó vitamin pótlásáig. Amennyiben nincs szó a máj visszafordíhatatlan károsodásáról például alkoholizmussal összefüggő problémák miatt, a sárgaságot is okozó betegségek többsége általában azért kezelhető, kordában tartható – még a vér lebontásával kapcsolatos zavarokat okozó betegségek is. De mint említettem, ezek is lehetnek ettől még súlyos kórképek, vagyis minden esetben fontos az orvosi vizsgálat.