Simon Norbert - zenész, IV. éves gyógyszerészhallgató

Fiatal művész gyógyszerészhallgatók Debrecenben
A gyógyszerész karok tanáraival a továbbképzéseken találkozva kértem, adják meg azon hallgatóik elérhetőségét, akik a gyógyszerészeti tanulmányaik mellett még elkötelezetten foglalkoznak valami mással, ami nem szükségeltetik a mi hivatásunk gyakorlásához, de ez a tevékenység értékesebbé, szélesebb látókörű emberekké formálja őket. Dr. Bácskay Ildikó egyetemi tanár komolyan vette a kérésemet, és megadott három nevet a hallgatói közül.

Simon Norbert
Az utolsó beszélgetőtársam egy barna, mokány, zárt arcú fiatalember. Akkor még nem tudtam, rövid időn belül megismerem másik egyéniségét, az átszellemült, a hallgatóságot megnyerni tudó diákot.

Norbert Ön IV. éves, mint Dóra. Honnan volt az indíttatása, hogy gyógyszerész legyen?
Családunkban senki nem volt gyógyszerész, de zenész annál inkább. Édesapám Simon László bolti eladó, hentes és zenész (szaxofonos, de játszik még klarinéton is). Édesanyám Koszta Valéria, szintén bolti eladó, ő az, akinek szép hangja van és szeretem, amikor énekel. Hajdúnánáson születtem, Hajdúdorogon élünk a szüleinkkel, mert van még egy fiútestvérem, László, aki nagybőgő tanszakot végezte el a Zeneművészetin és jelenleg a mesterképzés mellett Nyíregyházán játszik a színházban.

Hol járt általános iskolába?
Hajdúdorogon az akkori Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskolába. Második osztálytól furulyázom, amit ott kezdtem el, de csak két évig tanultam, a kedvenc hangszerem a zongora, 9 éves koromban kezdtem rajta játszani és azóta a részemmé vált.

Most történik a csoda, előveszi a tarsolyából, egy bőrtokból a szép, fekete furulyát, úgy tartja a két tenyerén - mint egy bemutatandó áldozati tárgyat – a furulyáját, melyen édesapja is tanult. Észreveszi kérdező tekintetem és már mondja is: 
Mindig nálam van, mert így van mibe „kapaszkodnom”.

Gondoltam, ha elhozta, legalább halljam játszani. Megkérdeztem a recepción és az ebédre várakozó szállodai vendégeket, nem zavarja-e őket egy kis furulyaszó. Egyöntetű volt a válasz: nem. 

Megkezdődött a rögtönzött hangverseny, a hallgatóság már a „Debrecenbe kéne menni” c. népdalnál tánclépéssel ment ebédelni és volt olyan, aki hangosan énekelt. Szóval a jövendő gyógyszerész úr tudott hangulatot varázsolni.

Simon Norbert zenekar   Simon Norbert csalad

Családi zenekar                                                 Családi körben

Akkor nyomatékosan hangsúlyozva jegyezte meg, amit még többször megerősített:
A családommal zenéltünk, lakodalomban, mulatságokban és kocsmában tanultam meg igazán zenélni. Bár a stílusom azóta sokat változott, mégis a zeném alapjait ez az időszak határozza meg.

Azért árulja el Norbert, hol érettségizett?
Miután nem csak a zene, a furulya, a zongora érdekelt, hanem jó tanuló is voltam, így a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskolába írattak, és hadd ne felejtsem el még eközben 1 évet dzsessz zongora szakon is jártam. Közben a kémia és biológia is jól ment. Kézenfekvő volt, hogy ha az emberek érdekelnek, akkor a gondoskodás kell, hogy meghatározza választásomat. Így lettem gyógyszerészhallgató!

2012-ben elsőre felvették a gyógyszerész karra? Az egyetemen volt lehetősége a zenével is foglalkozni?
Igen, elsőre felvettek. 2012 karácsony előtt egy gyakorlatról jöttem ki és egy meghallgatásra siettem, a fehér köpenyt levéve az ott várakozók betuszkoltak egy terembe, hogy ott van a meghallgatás, ahol prominens személyek ültek. Kisült ez verseny volt, amelyet megnyertem. A zsűri tagjai voltak prof. dr. Oláh Éva, a Gyermekklinika igazgatója és a Professzori Klub vezetője és Kósáné Kertai Daisy Szonja, az Ars Medica pro Humanitate Hungarica Egyesület elnöke is. Ez a győzelem ismertté tett az egyesület előtt és hamarosan én is tagja lettem. Még meg kell jegyeznem dr. Kapusi Kálmán nevét, aki a dzsessz zenét még jobban megszeretette velem, mert a dzsessz mindig feltűnik az életemben.

Kik a kedvenc tanárai?
Tósaki Árpád professzor úr, rendszerezett előadása leköti a figyelmem, és még órán majdnem megtanulom az anyagot.

Simon Norbert

Mik a tervei zenei területen?
Az örömért játszom, szeretek improvizálni, a könnyűzenét ezerféleképpen játszhatom, ahogy éppen a hangulatomnak és a hallgatóságnak legjobban megfelel. Szeretek a saját stílusomban játszani, melyet leginkább Richard Clayderman előadásmódjához hasonlítanám. Két dolgot szeretnék egész életemben csinálni, a gyógyszerészetet vagy patikában, vagy vállalatnál, mivel szeretnék sokat utazni, a másik a zene, mert mind a kettő az életem része.

Most akkor mire készül?
2016. április 22-24-ig Szombathelyen lesz egy koncertsorozat az Ars Medica pro Humanitate Hungarica Egyesület szervezésében. Különleges alkalom lesz, ugyanis az egyesület idén ünnepli 25. születésnapját, és a helyi televízió is megörökíti a koncertsorozatot. Idén a Nagyerdei Patikában töltöm a nyári szakmai gyakorlatomat és már izgatottan várom, mert mindig új tapasztalatokat szerezhetek, és sokat tanulhatok ez idő alatt.

A jövőbeli kollégának mit kívánhatnék, ne csillapodjon kíváncsisága és tudásvágya sem a hivatása, sem a zene iránt.

Köszönöm a beszélgetést! 

G.M.A.