Veszélyben a kötőhártya

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám, 2015.

Itt a tavaszi-nyári allergiaszezon, közeleg a strandidőszak is, ám mindössze egy-két nap után nem tudjuk élvezni tovább a pihenést, mert a szemünk fáj, ég és viszket. Ismerős érzés? Bizonyára az, hiszen a kötőhártya-gyulladáson gyakorlatilag mindenki átesik legalább egyszer az életben. Dr. Szigeti András szemészorvossal, nemzetközi szakmai tanácsadóval beszélgettünk. Szigeti András

Mit nevezünk kötőhártyának, mi a funkciója ennek a rétegnek a szemünkben?

A kötőhártya a szem egy rostos burka, ami egyfelől beszegi az ínhártyát, a szem fehér részét, belülről pedig a szemhéjakat. Tehát gyakorlatilag elzárja a szemüreget a külvilágtól: egyszerre lát el egy védelmi, úgynevezett barrier-funkciót és egy elválasztó funkciót. Anyaga átlátszó, erekkel átszelt kötőszövet, a szem erezetének egy része is itt fut, a másik része pedig az ínhártya felett. A kötőhártya vastagsága nagyjából fél és egy milliméter közötti, és a szem teljesen áttetsző részét, a szaruhártyát – amelyen keresztül a fény bejut – leszámítva az egész szemet befedi. Összességében úgy is fogalmazhatok, hogy úgy kell elképzelni a kötőhártyát, mint egy zsákot, amelynek az egyik szája a szaruhártyán illeszkedik, a másik pedig a szemhéjban, vagyis mint mondtam, ez a réteg a szemhéj belső felét is beborítja.

Mikor sérülhet meg a kötőhártya?

Sérülés viszonylag gyakran előfordulhat bármilyen külső hatásra. Por, bármilyen egyéb kicsi szemcsékből álló anyag okozhat sérülést, tehát jellemzően idegentestekről beszélünk, de az ilyesmi nem szokott tartós lenni, nem is feltétlenül érezzük, vagy legfeljebb átmeneti kellemetlenségről beszélhetünk. Csak akkor fordulhat súlyosabbra a helyzet, ha a porártalom tartós, és van a porban valami egyéb anyag is, amely allergiás reakciókat vált ki. Viszont ehhez eleve egy érzékenységre is szükség van. Tudni kell, hogy maga a kötőhártya tele van erekkel, és rengeteg immunsejt is található benne: fehérvérsejtek, fehérje-természetű anyagok, antitestek, és mivel elsősorban védelmi funkciója van, ez az első, ami egy szemet érintő fertőzés vagy allergia következtében elsőre begyulladhat.

Úgy tudom, ezek a gyulladások elsősorban szezonális jellegűek.

A vírusos megbetegedések leggyakrabban valójában szezonális jellegű gyulladás formájában jelentkeznek, elsősorban jellemzően tavasztól őszig. Ezeket a problémákat felső légúti vírusok okozzák, és rendkívül fertőzőek, vagyis általában végig szoktak menni az egész családon, ha valaki elkapja őket. Ez különösen akkor igaz, amennyiben nem tartják be a higiéniai szabályokat, és például közös törülközőt használnak, de egyébként erre sincs feltétlenül szükség ahhoz, hogy valaki beteg legyen, mivel ezek a vírusok cseppfertőzéssel terjednek, és a levegőben is ott vannak. Tehát nem feltétlenül szükséges fizikai érintkezés ahhoz, hogy valaki elkapja őket. Nagyon gyakran uszodában, nyilvános fürdőhelyeken történik meg a fertőzés esetleges átadása, illetve tömegközlekedési járműveken, iskolákban, óvodákban, és sajnos kórházi fertőzésre is van példa, bár utóbbi szerencsére ritka.

Mik a vírusos kötőhártya-gyulladás tünetei?

Az első és legjellemzőbb tünet, hogy víztiszta váladék jön a szemből. Tehát ez nem az az eset, amikor arra ébred az ember, hogy összeragadt a szeme – a sűrű, sárgás-zöldes váladékozás általában inkább a bakteriális szemfertőzések kísérője. Itt orrfolyásról, tüsszögésről, lazább szemváladékozásról beszélünk: egészen olyanok a tünetek, mint egy megfázásnál, és közben a kötőhártyák is vörössé válnak. Emellett fényérzékennyebbé válunk, kevésbé fogunk tudni természetesen közelre nézni, mert nem lesz kényelmes, hiszen ehhez többet kellene pislognunk. Fájó, égő érzés is jelentkezhet.

Hogyan lehet kivédeni ezeket a fertőzéseket?

Megfelelő higiénével, rendszeres kézmosással. A kötőhártya-gyulladás ellen általában nem lehet védekezni, és nem létezik például védőoltás sem ellene. A legfontosabb a tünetek megjelnésekor az, hogy szemorvoshoz kell menni, aki első körben mindig – a bakteriális felülfertződést megelőzendő – antibakteriális szemcseppet ír fel a betegnek. Ez azonban nem fogja gyorsan elmulasztani a tüneteket, hanem általában ahhoz nyújt segítséget, hogy ne történjen bakteriális felülfertőződés. C-vitamin szedése, bő folyadék bevitel mindenképpen javasolt ikiegészítő terápia. A szemet érdemes pihentetni kell, és ha lehetséges, inkább ne menjünk iskolába, munkába a tünetek elmúlásáig. Ez már csak az említett rendkívüli fertőző jelleg miatt is kívánatos. Maga a gyulladás általában 7-14 nap alatt magától is meggyógyul, viszont kezelés nélkül akár komolyabb szövődmény is kialakulhat, ezért is fontos szakorvoshoz fordulni.

Mik ezek a komolyabb szövődmények?

Kialakulhat például szaruhártya-gyulladás, szaruhártya-fekély, a szem belsejében keletkezhet gyulladás. A lényeg, hogy a fertőzés általában a szem mélyebb szöveteinek irányába terjed tovább, és a szaruhártyán akár tartósan is hegedesés alakulhat ki ilyenkor: ez pedig már magát a látásélességet is ronthatja.

Meg lehet-e esetleg vakulni kötőhártya-gyulladás szövődményének következtében?

Elméletileg igen, de ez az extremitások kategóriája, ami legfeljebb a harmadik világ országaiban fordul elő napjainkban, Magyarországon nagyon ritkán.

Milyen egyéb kötőhártya-megbetegedésekről érdemes még szót ejteni?

Az eallergiás/szezonális kötőhártya-gyulladás a leggyakoribb változat, így első körben erre szoktunk gondolni, ráadásula tavaszi-nyári virágzási időszakban nagyon gyakori. A legszembetűnőbb különbség ia kötőhártya gyulladáshoz képest az, hogy nem fájdalom, hanem inkább erős viszketés jelentkezik, illetve ez maga a tünet is. Javasolt ezekben a helyzetekben antiallergiás szemcseppekkel javítani a helyzeten, amelyek között egyaránt találhatók vénykötelesek és vény nélküliek is. De én azt mondom, mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni, mert magától senki sem fogja tudni megállapítani, pontosan melyik betegségről is van szó. Ha pedig látásvesztést érzékelünk, azonnal forduljunk orvoshoz!

De ha jól értem, ilyesmi már csak kezeletlen megbetegedésnél jellemző…

Igen, az említett szövődményes jellegű szaruhártya-megbetegedések esetében. Ezek okozhatják a látásvesztést, de egyes esetekben maga a gyulladás miatt is kialakulhat csökkent látóélesség.

Kontaktlencsét szabad hordani, ha kötőhártya-gyulladásunk van?

Nem, szigorúan tilos. Ilyenkor kell előszedni a minden kontaktlencsésnél kötelező tartalékszemüveget… És ha már szóba került a kontaktlencse, és az uszodáról is beszéltünk, fontos megemlíteni egy roppant veszedelmes, egysejtű kórokozót, az acanthamőbát, amely természetese és uszoda vizekben tenyészik, és a kontaktlencséseket érinti a leggyakrabban. Az acanthamoeba fertőzés nagyon komoly szövődményeket okoz, a szaruhártya-fekély kialakulása szinte biztos, de akár teljes látásvesztés is bekövetkezhet. Többek között éppen ezért javasolt úszás közben inkább az egynapos lencse használata a tartós helyett. Jellemzőnek szerencsére azért nem nevezném az ilyen megbetegedéseket. Aki kontaktlencsét visel, az azért általában betartja a higiénés követelményeket, de a túlhordott, nem megfelelően cserélt folyadékban tartott, egy átbulizott hétvége során nem tisztán tartott kontaktlencse komoly kockázatot hordoz magában. Aki lencsét visel, az a kicsi mikrosérülések miatt eleve jobban hajlamos arra, hogy szemfelszíni gyulladás alakuljon ki nála.


www.opticpro.hu