Nem csak idős dohányosokat veszélyeztet

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám, 2015. január 1.

Fiatal korban, egyébként egészséges embereknél is kialakulhat úgynevezett légmell – hívja fel a figyelmet dr. Lantos Ákos pulmonológus, a Budai Egészségközpont munkatársa. A szakemberrel arról beszélgettünk, mit is jelent pontosan ez a kellemetlen és veszélyes elváltozás. Dr. Lantos Ákos

Mit jelent a légmell kifejezés?
A légmell levegőt jelent a tüdő és a mellkasfal között. Mondok egy leegyszerűsített példát: normális állapotban a tüdőt úgy kell elképzelni, mintha egy felfújt állapotban lévő luftballon lenne egy palackban, a palack belső fala és a léggömb mindenhol egymáshoz ér. Amennyiben a luftballon és a palack fala – azaz a mellkas – közé levegő kerül, a luftballon „összenyomódik”, vagyis a tüdő részlegesen vagy teljesen összeesik. Ezt a szindrómát nevezzük pneumothoraxnak, azaz PTX-nek, köznapi szóhasználattal légmellnek.

Mi váltja ki ezt az állapotot?
Létezik egy fiatalkori, ismeretlen eredetű primer, vagyis  betegség nélküli, spontán, tehát magától kialakuló változat is, amikor nincs sérülés vagy baleset a háttérben. Ez tipikusan húsz év körüli, magas és vékony férfiak betegsége, gyakorisága éves szinten öt-tíz eset 100 ezer lakosra vetítve, a férfi-nő arány pedig négy az egyhez. Emellett létezik szekunder, spontán, inkább időskori légmell is, amelyet leggyakrabban a dohányzás, illetve az annak következtében fellépő krónikus obstruktív légúti betegség vált ki. Ez is férfiaknál gyakoribb. Szintén szekunder ok valamilyen mellkasi trauma vagy baleset, de akár késszúrás is. Ez már nem spontán PTX, hiszen a trauma a kiváltó ok. Orvosi beavatkozás,  tűszúrás a mellkason, intenzív terápia, ritkán akupunktúra is okozhatja az elváltozást.

Eltér-e a kezelés módjában a spontán változat és a valamilyen betegségre, sérülésre visszavezethető légmell?
A primer spontán fiatalkori PTX jellemzően sokkal jóindulatúbb a többi fajtánál, ráadásul olyanoknál jelentkezik, akik ezt leszámítva többnyire egészségesek is. Így esetükben általában nincs szükség agresszív beavatkozásokra, a probléma magától is megszűnhet, vagy egy egyszerű mellkasdrenázs is megoldást jelent. Idős korban lényegesen több problémát szokott okozni a PTX, mivel az alapbetegség miatt nincsenek légzési tartalékok, így kialakulhat légzési elégtelenség, nehézlégzés, a tüdő nehezebben gyógyul. A traumás légmell elelátása traumatológiai, mellkas-sebészeti feladat. A légmellet kísérheti mellkasi vérzés is, ami műtétet igényel. Ha a primer spontán PTX többször is kiújul, operációt javasolunk. Ez endoszkópos mellkas-sebészeti beavatkozás, amelynek következtében elhárul a kiújulás veszélye. Idősebb légzési beteg embereknél többnyire nem végezhető a rossz általános állapott miatt műtét. Ilyenkor tartós „csövezésre”, a csövön át beadott gyógyszerrel a tüdőfelszín és a mellkasfal összetapasztására van szükség, amely az esetek egy részében sikerül is.

Ez a bizonyos „csövezés” mit jelent?
Helyi érzéstelenítésben, két borda között bevezetünk egy vagy több, 16-24 milliméter vastag, szövetbarát műanyag csövet a tüdő és a mellkas fala közé, és ennek segítségével kiszívjuk onnan a tüdőből beáramló a levegőt.

Említette az imént a kiújulás esélyét. Ez eszerint gyakori jelenség?
Igen, akinek már egyszer volt légmelle, annak nagyobb esélye van rá, hogy ismét jelentkezzen a probléma. Kiújulás a betegek harmadánál, többnyire egy éven belül következik be  A légmell kiújulása után tovább nő az esély az újabb légmellre. Ez a fiatalkori spontán változat esetében is jellemző. A műtét után viszont az operált oldalon gyakorlatilag nem lesz többé légmell.

A primer, ismertlen eredetű spontán változatnak mi lehet a hátterében?
Éppen azért nevezzük spontánnak, mert nincs különösebb oka: a dohányzás itt is közrejátszhat, de egyébként nem jellemző, hogy bármiféle betegség húzódna meg a háttérben. Az öregkori, szekunder, tehát betegség által okozott légmell elsődleges oka a már említett COPD, de gyakori ok a tüdőtágulás is, illetve szintén jellemző háttér minden egyéb tüdőt károsító betegség: tüdőtályog, tüdőtumor, és így tovább. Intenzív osztályon gépi lélegeztetés során is gyakoribb a PTX , hiszen a tüdőfelszínen ilyenkor is keletkezhetnek kisebb sérülések.

Genetikai háttere lehet esetleg a betegségnek?
Léteznek bizonyos kötőszövet-, csont- és porcfejlődési rendellenességek – ilyen például a  nagyon rtika Marfan-szindróma, amelyek esetén gyakoribb a légmell kialakulása, de a genetikai hajlam nem bizonyított.

http://bhc.hu/