Tévhit, hogy a gyakori hajmosás fokozza a korpásodást

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám, 2014. december 1.

Mint a régi reklámból tudjuk, van az a pénz, amiért korpásodik az ember haja, de ha lehet, azért mégis elkerülnénk ezt a nemcsak esztétikai kellemetlenséget, hanem kínzó viszketést, néha egyenesen fájdalmas problémát. Dr. Veres Gábor bőr- és nemigyógyásszal, kozmetológussal beszélgettünk róla, mi okozza ezeket a gondokat. Veres Gábor

Mi okozza a korpásodást?
A fejbőr gyulladásos megbetegedéseinek többféle oka lehet, de leggyakoribb probléma a szeborrea. Ez fokozott zsírtermelődést jelent (sebum = faggyú, orrhoea = folyás), és leegyszerűsítve a haj erős zsírosodását értjük alatta. Ez ugyanakkor nem feltétlenül tűnik fel, főleg hosszú haj, tehát például nők esetében, mivel elsősorban a fejbőr zsíros, nem maga a haj. Utóbbi lehet úgy is száraz, hogy maga a fejbőr nagyon zsíros. A szeborreának egy előrehaladottabb állapota az úgynevezett szeborreás dermatitisz, ami már konkrétan látható tüneteket és problémákat okoz: aki ezzel küzd, annál először enyhe viszketés, súlyosabb esetben égető fájdalom és korpásodás jelentkezik. Ilyenkor általában azt tapasztaljuk, hogy ha hajat mosunk, másnap még jó a helyzet, de minél több idő telik el, annál inkább romlik.

A köztudatban mégis úgy él, hogy ha gyakran mosunk hajat, csak rosszabb lesz a helyzet.

Ebben az esetben tévhitről beszélünk: nem igaz, hogy a ritka hajmosás javít az állapoton, mert pont fordítva van, vagyis minél gyakrabban mosunk hajat, annál kevésbé lesznek ilyen jellegű korpásodási problémáink. Tény, hogy a sokszor mosott haj jobban zsírosodik, viszont egyrészt nem hullik, másrészt kevésbé gyullad be a fejbőr is.

Mi okozza a szeborreás dermatitiszt? Életmódbeli okokra mennyire vezethető vissza? Az is eléggé elterjedt vélekedés, hogy a sok alkohol vagy a dohányzás jelentősen ront a helyzeten.
A szeborreás problémák alkatiak, vagyis véglegesen nem gyógyíthatók, csak javíthatók, többféle provokáló tényező ronthatja azonban, vezető helyen is a stressz, és ez alatt a fizikai megterheléseket és a klasszikus, pszichikai stresszt egyaránt értem. A túlságosan szénhidrát-gazdag táplálkozás, az elhízás szintén fokozza a kellemetlenségeket, és bizonyos hormonzavarok is ráerősítenek ezekre. A pajzsmirigyhormon túltengése is a faggyútermelés erősödésének irányába hathat, akárcsak bizonyos anyagcsere-betegségek, például a diabétesz vagy a nők esetében a policisztás petefészek-szindróma. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az emberek minimum fele szeborreás, ez tehát szinte normális állapotnak tekinthető. A zsíros korpa pedig nagyságrendekkel gyakoribb a száraz korpánál. Itt egyébként visszakanyarodnék az előző kérdéséhez: száraz korpa esetében valóban rosszabb lesz a helyzet a gyakoribb hajmosásoktól, viszont mint említettem, ez az elváltozás jóval ritkább a zsíros korpásodásnál. A száraz korpától szenvedők esetében jellemzően a test bőre is száraz, nem csak a fejbőr.

Korpán tehát ezt a bizonyos szeborreás dermatitiszt értjük?
Igen, az ezzel járó finom, korpádzó hámlást, amikor az elszarusodott fejbőr mállani kezd a fejbőrön elszaporodott gombákkal együtt, hiszen az emberi fejbőrön mintegy 200 ezer éve élnek bizonyos gombák is, melyek áttételes okai a gyulladásnak.

De akkor ha jól értelmezem, az esetek többségében nem is igazán betegségről, hanem egy kellemetlen állapotról beszélünk, amivel meg kell tanulni együtt élni…
Így van. A problémák megfelelő kezeléssel szinten tarthatók, és nagyjából 50 éves kor után maguktól is csökkenni szoktak. A legrosszabb pedig jellemzően a fiatal felnőttkor.

Mit lehet ilyenkor tenni?
A szeborreás elváltozásokat általában már a háziorvos is elég jól tudja kezelni. Gyakori hajmosás mellett a tünetek javulni fognak – ez a férfiaknál általában nem jelent problémát, a nőknek a hosszú hajjal kissé kellemetlenebb lehet. De enyhe szteroidos, gombaellenes készítmények felírására is sor kerülhet.

Mi okozza a kellemetlen sebeket, levedzést?
Baktériumok, hiszen ha valaki koszos kézzel vakarózik a viszketés miatt, és közben felsérti a fejbőrét, kiváló táptalajt nyújt a baktériumok számára. Sokan lekaparják a fejükön lévő „pikkelyeket”, pattanásokat, szőrtüsző-gyulladás következtében kialakult elváltozásokat, ezek pedig emiatt gyakran elfertőződnek.

Mennyire nehéz elhatárolni a szeborreás dermatitiszt a pikkelysömörtől?
Nem túl éles az átmenet, gyakran még a bőrgyógyász számára is nehéz megállapítani, miről is van szó. A psoriasis esetében a hámlás sokkal vaskosabb, pikkelyes, gyakran magát a bőrt is alig látni a vastag korpafelrakódástól. Elsősorban a tarkótájékon és oldalt nagyon erősek a tünetek. A pikkelysömör esetében ráadásul legtöbbször körülírt, éles szélű foltokról beszélhetünk, a hajvonalat meghaladva a homlokra terjedve.

Okozhat-e hajhullást a fejbőrgyulladás?
Olyannyira, hogy az időleges, jellemzően tavaszi-őszi hajhullásokat is a szeborrea eredményezi. Nyáron az ilyesmi a napfény gyulladáscsökkentő hatása miatt eleve ritkább. A hajhullás esetében általában magát a gyulladást kell kezelni: éppen ezért keresik az okokat úgy belül – hiszen egy belobbant bölcsességfog vagy egy akut arcüreggyuladás is vezethet hajhulláshoz –, mint kívül, a fejbőrön.

Van-e különbség a különböző samponok között, tényleg hatásosabb-e a korpásodás elleni sampon, vagy ezek csak szlogenek?
Egyáltalán nem mindegy, mivel mosunk hajat, nem egyformák az egyes készítmények. Érdemes célirányosan a korpásodás elleni samponokat keresni, de annyit azért megjegyeznék: a kizárólag a gombákat irtó samponok nem jelentenek jó megoldást, ugyanis nem elég kizárólag a gombákat célozni, szárítani is kell a fejbőrt.

Szabad-e babaolajjal, egyéb krémekkel kenni a fejbőrt?
Ezt is gyakran javasolják, pedig abszolút rossz megoldásról van szó, ami hosszabb távon pont fokozza a problémákat. Vagyis se babaolajat, se teafa-olajat, se más hajápoló olajokat ne kenjünk a fejbőrünkre.


www.haj-doktor.hu