100 éves patika és a TENAX*

Szerző: dr. Gombos Margit Anna, 2014. március 5.

1913. július 25. nagy nap volt Kaufmann Ernő gyógyszerész életében, megkapta az engedélyt, hogy Veresegyházon megnyissa a „Megváltó” patikáját. Felesége Gasparics Jolán szintén gyógyszerész. Veresegyházon a Szent Erzsébet gyógyszertárban (a volt Megváltó, majd 1/107-es) megtalált eredeti 1913-s méregkönyv (1934-es gyógyszerész zsebnaptára) tanúsítja az alapító nevét és az alapítás tényét. A gyógyszertár 1913. december 4-én nyitotta meg ajtaját a rászorulók előtt. Amikor ez a cikk megjelenik már lassan 101. évfordulóját ünnepelheti a gyógyszertár népes gárdája. 
100 éves patika - Veresegyház

A legutolsó látogatásom óta az épületet szépen rendbe hozatta a jelenlegi tulajdonos dr. Pozsonyi Erzsébet gyógyszerész. Az hogy a felújítás éppen a 100. évfordulóra esett, csak a munkák végén derült ki, mivel akkor került elő az idősebb gyógyszerésznő, dr. Pozsonyi Istvánné által emlegetett méregkönyv. Amikor leülünk beszélgetni a két Erzsébettel még nem sejtem, hogy milyen dokumentumfilm összeállítást és napló részleteket fogok nézni és hallgatni és hogy nincs talán még egy patika Magyarországon, de lehet tágabb földrészeken sem, ahol írott és képi dokumentum örökítené meg egy gyógyszertár történetének és az ország történelmének háborús heteit 1944. december 6-tól 1945. április 17-ig.

Erzsébetek, legyetek szívesek beavatni a kronológiai sorrendbe!
Kaufmann Ernő volt az alapító, ő később magyarosított Csomayra. Feleségének Jolánkának volt egy leány testvére, akinek született egy fia, Hámori Vilmos és mi ennek az unokaöcsnek köszönhetünk sok értékes információt. Ő az, aki 2012-ben meglátogatott bennünket és átadott nekünk egy naplót és egy filmet, aminek tárgya az általa készített számtalan fénykép és részben ő a narrátora is.

Hogyan került ide Hámori Vilmos 1944. február 6-án, az akkor diploma előtt álló mérnök és az ominózus TENAX gépe?
2012-ben, látogatásakor mesélte el, hogy 1938. Karácsonyára kapott szüleitől egy Kodak gépet, majd később a kis Tenax boldog tulajdonosa lett. Egyébként itt Veresegyházon, a gyógyszerész nagybátyjánál 1940-ben vendég volt.

- Édesanyja, Erzsike veszi át a szót –

Mint a gyógyszerészeknél, úgy a Műszaki Egyetemen is próbálták menekíteni a fiatal embereket Németország felé 1944-ben. Vilmos bácsi nem akart menni, így amikor még nem robbantották fel a vasúti síneket, 1944. december elején ide menekült a nagynénjéékhez. Elbeszélése szerint, az utolsó vonattal tudott még ide eljutni. Amikor 2012-ben az officinába belépett, kereste a fakkot, amire az volt írva Flores Chamomillae, mert abban rejtette el 1944-ben a kis Tenax-ot, hogy szükség esetén elővegye, tenyerébe rejtve hódoljon szenvedélyének.
Közben elkezdődik a vetítés és a naplója szövegét halljuk, részben tőle. A fotelhez szögezve nézem a főváros romba dőlt épületeit, a vízbe omlott Margit-hidat, majd a fiók fényképét, ahol a kamilla virág alatt rejtőzött a kisgép. Hámori Vilmos mondja: úgy gondolta, minden nap feljön a pincéből, hogy a nap legfontosabb eseményét rejtve, gyertyafénynél lejegyezze (mivel tőle tudjuk, december 9-én kialudt a villany). 1944. december 11-én a sötét éjben orosz beszédet hallott. Az orosz katonák meglátogatták a patikát, nappal emberi sírástól volt hangos az utca, az oroszokat várók csalódása mérhetetlen volt. A pincékben a legbelső zugot megtöltötték a riadt lányok. Hatvantól Budapestig egyetlen gyógyszertárban sem volt már gyógyszer, elfogyott a háború alatt. Csomay Ernő gyógyszerésznek nagy rejtett készletei voltak, messziről is odamentek hozzá sulfonamid porért meg penicillinért. A rejtett készletekből még 1974-ben is került elő egy széntároló alatti pincéből. A penicillin injekció 12 és 40 NE- es hatáserősségű volt.
December 24-én vasárnap templomba mentek, akkor látták, hogy minden harmadik ház bombatalálatot kapott. A patikából vasvillával hányták ki a törmeléket és a koszt. Február 7-én elvonultak az oroszok, 13-án értesültek, hogy Buda elesett. Lassan gondolhatott arra, hogy megpróbál a maradék Budapestre eljutni. Megkezdődött a tanítás az egyetemen, Vilmos bácsi megkapta a diplomáját. Az UVATERV-nél kapott állást, majd Líbiában a vasút korszerűsítésén dolgozott. Fényképezőgépe ezt is dokumentálta. A vetítés végén még láthatjuk azokat a képeket, melyeket 1956-ban készített az utcákon, melyeket a halandó nem láthatott egyetlen emlékező műsorban sem. (Többek között évfolyamtársának - aki Gyurkovics Mária csodálatos énekesnőnk öccse volt - sebesülését a Kossuth téren és későbbi temetését.)
Döbbent csendben meredünk a befejező képsorokra, bár bennünket ha szigorúan vesszük csak a romhalmaz patika érdekelhetne a cikk miatt, mégis röviden kellett írni az alapító Kaufmann – Csomay Ernő unokaöccse megrázó dokumentum összeállításáról!

Gondolom a Csomay gyógyszerész úrék is átélték az államosítást?
Igen, Ernő bácsit Váchartyánba helyezték, Jolán néni a máriabesnyői kisegítő patikába került, a fiuk Ernő, a Chinoinban dolgozott. Ernő bácsi visszajött, majd Jolán néni is a volt lakásukba.

Mikor kerültél Te ide? – kérdezem az Édesanya Erzsébetet.
1958-ban gyakornokként. 1958-ban meghalt szegény Ernő bácsi. 1959-ben férjhez mentem Pozsonyi István gyógyszerészhez. 1963-tól ő lett az akkor már 1/107-es patika vezetője.

Jolán néni meddig dolgozott?
1963-ban ment nyugdíjba. Nagyon szerettük őket, mindenki, a település is szeretettel gondol rájuk. Teltek az évek, a férjem is elment nyugdíjba 1995-ben, nagyon szeretett dolgozni, maradt a patikában, főleg magizni. Igyekezett mindenben a maximumot nyújtani és segíteni a hozzá fordulókon. 2003-ban ő nyerte meg Veresegyházon az új patika alapítására kiírt pályázatot, és ő lett a személyi jogosa az István király gyógyszertárnak, Veresegyház Csonkás nevű újabb városrészén.

Most a fiatal Erzsébetet kérdezem: Mikor végeztél és hol?
1983-ban végeztem Szegeden. 1995. december 21-től vagyok itt főnök, mivel privatizáltam a patikát, édesapám, Pozsonyi István segítségével. Itt dolgozott 2001-től a számodra ismerős kollégád Békés megyéből, Fekete Mária.

Jánoska Erzsébet (leánykori nevén) marad velem, mert leányának Pozsonyi Erzsébetnek dolga van az officinában. Kérlek, Erzsike meséljél a családodról.
Két gyermekem van és 6 unokám. Erzsi lányomnak két leánya: Eszter, gyógyszerész és ő vette át férjem halála után az István király gyógyszertár személyi jogát. Enikő egyetemista, gyógyszerész lesz, Szegeden tanul. És egy fia van, Zsolt, aki szakács. László fiamnak, aki szakasszisztens Erdőkertesen, három gyermeke van; a két fia: László István szakács, Balázs tanuló, a leánya Réka, aki szintén tanuló. 

Erzsike látom a fényképeken a népes családodat, gratulálunk Nektek! A Szent Erzsébet patika dolgozóinak kívánunk egészséget, szeretetet, megbecsülést, gondoskodást oda-vissza, mert egy 100 éves patikában még mindig a beteg az első és a legfontosabb!

Köszönjük a beszélgetést!

G.M.A.