Ha fáj, akkor nagyon fáj

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám, 2014. január 14.

Az inak szervezetünk azon alkotóelemei közé tartoznak, amelyekről jellemzően csak akkor beszélünk, ha valami baj van velük. Ezek a problémák azonban általában a leghétköznapibb cselekvéseinkben is akadályoznak minket, ami egyből mutatja: roppant fontos témáról van szó. Dr. Szabó László sportorvost kérdeztük. inhuvely

Mi az inak szerepe a szervezetben?
A legegyszerűbben úgy fogalmazható meg a lényeg, hogy az inak révén tapadnak a test izmai a csontokhoz. Az ínszalagok rögzítik az izmokat az ízületekhez, és egyben erősítik is utóbbiak stabilitását. A test legismertebb ínszalagja talán az Achilles-ín, amelynek révén a vádlink rögzül a sarokcsonthoz, de összességében olyan helyeken is futnak inak a testünkben, amelyek nem annyira közismertek. Így például szalagok kapcsolják össze a gerinccsigolyákat is. Mivel az inak nem igazán nyújthatóak, könnyen megsérülnek egy-egy rossz mozdulat következtében, tipikusan nagyon lassan gyógyulnak, és nem ritkán életre szólnak egy-egy ilyen rossz mozdulatból fakadó sérülés következményei.

Miért ilyen sérülékenyek?
Az ínszalagokat magas kollagéntartalmú tömöttrostos kötőszövet alkotja, amelyben nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz a sejtek, viszont gyengén erezettek, azaz csekély a vérellátottságuk. Vagyis ha megsérülnek, a regenerálódás időtartama is igen hosszúra nyúlik. Mint említettem, nem igazán nyújthatóak, vagyis a húzó- és szakító behatásokkal szemben nagyon rossz az ellenállásuk, maguk a csontok például általában tíz-hússzor rugalmasabbak náluk.

Ha ennyire rugalmatlanok, akkor hogyan képesek kiszolgálni és elősegíteni az izmok mozgását?
Az ín az ínhüvely révén tud könnyen mozogni. Ez alatt azt a védőburkot értjük, amely körülveszi az inakat az ízületek közelében, és a benne lévő nyákszerű anyag révén súrlódásmentessé, gördülékennyé teszi az inak mozgását. Szintén védik az inakat az úgynevezett nyálkatömlők, amelyek olyan részeken biztosítják az ín akadálytalan mozgását és védelmét, ahol az kiugró csontfelületen, kitüremkedésen halad át. Ezeket a tömlőket folyadék tölti ki. Mind az ínhüvely, mind egy nyálkatömlő képes csúnyán begyulladni, amit leginkább a túlterhelés szokott okozni, de fertőzés is állhat a háttérben.

Maguk az inak is elsősorban a túlerőltetés miatt adják meg magukat?
Tipikus ok a hosszabb távú túlerőltetés is, ami miatt megnyúlik a szalag, de a közvetlen ok általában az említett egy-egy rossz mozdulat, ami egyébként szintén összefüggésben állhat a túlterheléssel, netán a bemelegítés hiányával. Futás közben kibicsaklik a boka, netán foci közben a rúgásnál fordulás helyett ott marad a földön a tartóláb egy bizonyos rögzített pozícióban, ami miatt elcsavarodik a térd, és így tovább. Ezek roppant fájdalmas traumák, amelyek gyakran rándulással, sőt, töréssel is együtt járnak, de az éles fájdalom mellett szinte minden esetben kapcsolódik hozzájuk duzzanat, vérömleny, illetve a mozgás nehézsége, sőt, nem ritkán mozgásképtelenség is. És mivel szakadásnál az ín ugye „elengedi” az izmot, utóbbi akár látványosan ijesztő formát is ölthet, hiszen megváltozik a tartása. Amennyiben az ínszalag elszakadt, mindenképpen orvosi segítségre van szükség, ha csak „meghúzódott” a szalag, a pihentetés is eredményt hozhat, viszont sokszor még ilyenkor sem megy beavatkozás nélkül. Azt azért fontos kiemelni, hogy laikus fejjel ezek az egyes sérülések nehezen határolhatók el egymástól. Vagyis ha lemegyek focizni, és közben szétmegy a térdem, jó eséllyel csak annyit fogok tudni, hogy nagyon fáj, de azt már nem fogom tudni megállapítani, hogy a porc sérült meg vagy mondjuk a szalag. A leggyakrabban egyébként a belső oldalszalag és az elülső keresztszalag sérül, de a meniszkuszsérülések is rendszeresek. Idősebb korban pedig a porcok kopása okoz olyan elváltozásokat, amelyek az inak működésére is kihatással lehetnek, illetve közvetett módon is befolyásolják ezt a megváltozott tartás, terhelés miatt.

Hogyan lehet kezelni a sérüléseket?
Mindig másképpen, attól függ, pontosan mi sérült meg, és mennyire. Amint mondtam, ha a szalag meghúzódott, elég lehet a pihentetés is, amit komolyan kell venni, és ha annyira elviselhetetlen a fájdalom – mert ez bizony elképzelhető egy úgymond enyhébb sérülésnél is –, vehetünk be rá fájdalomcsillapítót is az orvos utasításainak megfelelő módon. Ha súlyos a probléma, műteni kell, ami ma már artroszkópos technikákkal történik elsősorban – ez mindenképpen előnyösebb a régebben jellemző varratos, szalagpótlásos megoldásoknál, mivel egyszerűbb, kevésbé kellemetlenek az utóhatásai, és a gyógyulás is gyorsabb utána. Amennyiben viszont nem kerül sor megfelelő kezelésre, az említett rossz regenerációs képesség miatt garantáltan elhúzódó fájdalmakkal kell számolnunk, és mivel a sérült végtag nem terhelhető rendeltetésszerűen ilyenkor, további károsodásokat is okozhatunk magunknak. Ilyen például a már említett porckopás fokozódása, gyorsulása.

Mi okozza az ínhüvelyek gyulladását?
Elsősorban itt is a megerőltetés van a háttérben, ebből fakad az úgynevezett fibrines ínhüvelygyulladás. Ez jellemzően akkor jelentkezik, ha valaki nagyon sokáig csinál egyfajta mozdulatot: ma már nem annyira jellemző, hogy huzamosabb ideig kézzel írjunk, így ez kiesik a képből, de a klaviatúra non-stop püfölése ugyanígy kiválthat hasonló megbetegedést, és ugyanígy zongoristáknál, gitárosoknál, netán bolti kasszát kezelő dolgozóknál is tipikus problémaként jelentkezik. Ilyenkor alapvetően a fájdalom és az érzékenység az elsődleges tünet, illetve duzzadtság is jelentkezhet. Mivel a nyák megváltozik, masszírozásra kellemetlen, ropogó hanghatások is jelentkezhetnek.

Ilyenkor mit kell tenni?
Többnyire elegendő hideg vizes borogatást tenni a sérült területre, ha nem súlyos a gond, de komolyabb esetben a sérült végtag rögzítése is szóba jöhet, amit nyilvánvalóan orvosnak kell elvégeznie. Mivel ezek jellemzően kiújuló sérülések, hosszabb távon gyógyterápia is szükséges lehet. E téren jelentős eltérés mutatkozik az ínhüvelygyulladások másik fajtájához, a gennyes ínhüvelygyulladáshoz képest, amit fertőzés vagy más, környező szöveti gyulladás okoz, ilyenkor ugyanis sebészeti beavatkozásra van szükség: meg kell nyitni az ínhüvelyt, és megfelelő gyógyszerekkel „átmosni” a fertőzött területet. Ezek a megbetegedések egyébként sokszor magas lázzal és még intenzívebb fájdalmakkal járnak.