Pontosabb, szakszerűbb, hatékonyabb

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám, 2014. január 6.

A sugárterápiáról általában annyi maradt meg a legtöbb emberben, hogy nélkülözhetetlensége ellenére is káros és veszélyes. Ennek természetesen van alapja, viszont az utóbbi évtizedek során nagyban javult a hasonló beavatkozások pontossága. Dr. Bertalan Flóra háziorvossal beszélgettünk a kezelések lényegéről. COPD

Melyik fajta rákkezelés az elterjedtebb, a kemoterápia vagy a sugárterápia?
Nem tudok pontos adatokat erről, de a kemoterápiát némileg gyakrabban alkalmazzák. Ugyanakkor nagyjából feles arányban kapnak a daganatos betegek sugárkezelést is a gyógyítás során, tehát roppant elterjedt kezelésformáról beszélgetünk, amelynek terén az utóbbi évtizedek során elég komoly fejlődés tapasztalható, némiképp módosultak a kezelések. Így a radioterápia egyre inkább alkalmazható elsődleges kezelésként is.


Ez azt is jelenti, hogy némiképp kevésbé kockázatos, mint régebben volt?
A sugárterápia lényege, hogy magas energiájú, ionizáló sugárzással gátolják meg a sejtek osztódását, méghozzá a DNS károsítása révén. Ez a módszer ugyanakkor nem csak a rákos sejteket pusztítja, hanem az ép sejtekre is kihat, ami nem küszöbölhető ki teljesen, bár a daganatos sejtek – pont mert fokozottabb mértékben osztódnak – érzékenyebbek a sugarazásra, mint egészséges, normális társaik. A tudományos fejlődésnek köszönhetően ma már jobban rá lehet irányítani a sugárzást a rákos szövetekre, úgy, hogy eközben az egészséges sejtek csak a lehetséges legminimálisabb mértékben károsodjanak. Többek között éppen ez teszi lehetővé, hogy egyre gyakrabban lehessen fő kezelésként alkalmazni. A káros hatások teljes kiküszöbölése ugyanakkor egyelőre nem lehetséges.


Veszélyesebb-e a kemoterápia a sugárterápiánál?
Körte és alma a kettő. Vagyis nincs értelme efféle párhuzamoknak, mivel mindkettő jár mellékhatásokkal, ezek azonban mások, még ha akadnak közös jellemzők, azonos tünetek is. Cseppet sem mindegy, milyen kemoterápiában részesül a beteg, és az sem, mely területre irányul a sugarazás, mindkettőnél számít a kezelés időtartama, a páciens általános egészségi állapota, kora, genetikai adottságai, a betegség stádiuma. Tehát a konkrét eset és a konkrét kezelés ismeretében nem lehetséges olyan megállapításokat tenni, hogy ez vagy az a fajta terápia veszélyesebb lenne a másiknál. Tény, hogy mindkettő megterheli a szervezetet, ez nem titok, mindenki tisztában van vele. Viszont ezeket a kezeléseket nem passzióból alkalmazzák, hanem akkor, amikor nincs más esély a kór terjedésének megállítására, kontrollálására.


Mikor alkalmazható a leghatékonyabban a sugárterápia?
Amennyiben a gyógyítás a cél, elsősorban akkor, ha még nem képződtek áttétek a szervezetben, és csak egy terület érintett. Gégeráknál, méhnyakráknál, nyaki rákoknál például gyakran alkalmazzák elsődleges képzésként, de természetesen továbbra is a sugárkezelés kombinált bevetése a leghatékonyabb a kemoterápia és/vagy sebészeti megoldások mellett, netán előtt. Utóbbi esetre akkor kerül sor, ha csökkenteni kell a daganat méretét, mielőtt megoperálják a beteget. Ez annak az esélyét is mérsékli, hogy a beteg sejtek szétszóródjanak a testben. A műtét utáni sugárkezelés szintén rendszeres eljárás, amely szintén jobb eredményre vezet, mintha operáció nélkül történne.


Mit ért az alatt, hogy „amennyiben a gyógyítás a cél”?
Azt, hogy nem feltétlenül csak ilyen esetben alkalmaznak sugárterápiát. Olyan betegek esetében is alkalmazásra kerülhet ez a kezelés, akinél már adott esetben nincs remény a teljes gyógyulásra, viszont így ellenőrzés alatt tartható a daganat növekedése, illetve csökkenthető a beteg fájdalma.


A gyakorlatban hogyan kell elképzelni a kezelést?
Miután az orvos meghatározta, pontosan hol helyezkedik el a kezelendő daganat, a szükséges vizsgálatok alapján terv készül a sugárterápia alkalmazására vonatkozóan. Ennek alapján történik a kezelés a későbbiekben, az előírt mértékben és gyakorisággal, természetesen a megfelelő testpozícióban, a rendszeresített gép segítségével. Ez cseppet sem kellemes élmény – eleve az alapszituáció is nagyon kellemetlen, de az, hogy a beteg ilyenkor teljesen egyedül marad, szintén okozhat nehézségeket számára. Maga a kezelés alkalmanként legfeljebb néhány percig tart.


Fájdalmas a besugárzás?
Nem fájdalmas, sőt, fizikailag alapvetően semmit sem érezni közben – ebből a szempontból olyan, mint egy röntgenvizsgálat. A betegnek csak arra kell koncentrálnia, hogy ne mozogjon közben, mert a sugárzás így nem ér el olyan testterületeket, amelyeket nem kell kezelni.


A levegővételt ilyenkor vissza kell tartani, amennyire csak lehet?
Nem, egyáltalán nem. Teljesen normálisan lehet lélegezni közben.


És milyen mellékhatások jelentkezhetnek?
Mivel a sugár pusztítást végez a szervezetben, a mellékhatások az esetek nagyobbik részében nem küszöbölhetők ki, ezzel sajnos együtt kell élnie a betegnek. Viszont ezek a járulékos kellemetlenségek elég jól előrejelezhetők, és az orvos tájékoztatást is ad róluk, méghozzá kötelező jelleggel. Általános fáradtság, levertség, hányás, hasmenés, étvágytalanság, émelygés, gyengeség és rosszullét jelentkezhet a kezelések után, és ugyanígy a bőrön, a nyálkahártyákon is megjelenhetnek bizonyos elváltozások attól függetlenül, mely testtájékot érte a besugárzás. A további mellékhatások mibenléte már nagyban múlik azon is, hol kellett alkalmazni a kezelést. Ezek a mellékhatások jellemzően pár héttel a terápia befejezése után elmúlnak, sőt, bizonyos esetekben egyáltalán nem is jelentkeznek, bár azt azért hozzátenném, hogy mindenképpen ez a ritkább eset. A legtovább a fáradtság, az erő és az energia hiánya tart a kezelés vége után is, akár két hónapig is éreztetheti hatását. A fentiek eredőjeként kevesen vannak olyanok, akik nem fogynak a terápia során, vagyis ha valaki ilyen – vagy bármilyen rákbetegség ellen irányuló – kezelés alatt áll, azon általában látszani is szokott mindez. Viszont hiába nem csúszik az étel, nagyon fontos akkor is, hogy a beteg kiegyensúlyozottan táplálkozzon. Ez különösen akkor problémás, ha a sugár a mellkasi területre irányult, hiszen ilyenkor szinte lehetetlennek tűnik számára a nyelés, és fájdalmakkal is járhat. Ezekben az esetekben pépes ételeket kell fogyasztani. A bőséges folyadékbevitel szintén nagyon fontos.


Mi történik, ha a beteg kihagy egy kezelést a terápia során?
Már egy alkalom kihagyása is nagy mértékben ronthatja a teljes terápia eredményességét, így ennek lehetőleg nem szabad megtörténnie.


Magyarországon létezik általános gyakorlat arra nézve, hogy hány besugárzásból áll egy terápia?
Hetente általában öt alkalom a jellemző – ez egyébként nemzetközileg változhat –, és két hónap alatti időtartam. Léteznek egyébként úgynevezett belső besugárzáson alapuló kezelések is, amikor radioaktív tartalmú anyagot helyeznek el a rákos testrészben, illetve annak közelében. Ilyenkor tartósan a kórházban kell maradnia a betegnek.


Gyakran hallani a sugárterápia kapcsán, hogy olyan, mintha tűzzel akarnák eloltani a tüzet. Maga a sugárzás nem okoz extra rákkockázatot?
Hallottam már én is ezt a példát, de mindenképpen sántító általánosításról beszélünk. Az alapfeltevés egyébként logikus és jogos, van is alapja: kétségtelen, hogy hosszabb távon a besugárzott területen magasabb lehet a daganat kialakulásának kockázata, mint alapesetben. Viszont ismét hangsúlyoznám: a sugárkezelés mindig okkal történik, a vonatkozó rizikófaktorok körültekintő, szakorvosi mérlegelését követően. Vagyis az orvos megvizsgálja, mi van a mérleg két serpenyőjében, és azután dönt.