COPD: négy betű, sokmillió halott

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám, 2013. december 12.

A COPD betűszóval egyelőre sokan még csak ismerkednek, pedig a chronic obstuctive pulmonary disease betegség korunk egyik legelterjedtebb kórkép-összessége, amely emberek millióinak halálát okozza világszerte. Miről is van szó? Dr. Szabó László sportorvost kérdeztük. COPD

Mit jelent a COPD fogalma? Mitől krónikus és mitől obstruktív ez a légúti betegség, amelyről beszélünk?
Alapvetően azt fontos tisztázni, hogy több kórképet is e körbe sorolhatunk, amelyek képesek egymásba csúszni. Ezek közül az idült bronchitisz, illetve a tüdőtágulás a legismertebbek. A COPD lényege minden esetben az, hogy nehezített a levegő kilégzése: a krónikus hörghurut miatt megindul egy fokozott váladékképződés, a hörgők és a hörgőcskék állandó gyulladásban vannak, a légutak hámja megvastagszik, amelynek következtében azok szűkülnek. Mivel a váladéktermelés ilyenkor fokozott, a légutak tovább szűkülnek, vagyis látható, hogy egyfajta ördögi körről beszélünk. A levegő ilyenkor a tüdőben reked, ez pedig hosszabb távon tüdőtágulást okoz, vagy pedig fokozza azt. A tüdőtágulás azt jelenti, hogy a légzőfelület sérülésével, elhalásával nagyobbodik meg a tüdő légtere. A tüdőhólyagocskák roncsolódnak, így csökken a légzőfelület. Az asztmás hörghurut esetében pedig a légutakat körülvevő izomrostok összehúzódása szűkíti össze a légutakat.

De mi ebben az obstruktív?
Az obstruktív kifejezés ebben az esetben az elzáródásra utal, a légutak szűkülésére, eltorlaszolódására.

Igaz, hogy népbetegség a COPD?
Igaz, világviszonylatban is tömeges probléma ez a betegség, amely évente milliós nagyságrendben követel áldozatokat. Ennek egyik oka, hogy a COPD az esetek többségében tisztán kimutatható kapcsolatban van a dohányzással, és abban az értelemben nem is gyógyítható, hogy a tüdő károsodása ilyenkor visszafordíthatatlan, vagyis egy bizonyos szint után azzal is csak a további károsodások esélyét csökkenthetjük, ha letesszük a cigarettát. Bizonyos fizikai munkákkal, például bányászatban, vegyiparban szintén jelentkezhet a betegség, amennyiben a beteg különböző gázokat, anyagokat lélegez be rendszeresen és hosszabb távon. Emellett bizonyos genetikai okok – konkrétan enzimhiány – is hajlamosítanak a COPD-re, ez azonban mindenképpen ritkának tekinthető az életmódbeli tényezőkhöz képest, az esetek hátterének közel 90 százalékában a dohányzást találjuk. Magyarországon nagyjából félmillióra szokás tenni a betegek számát – ebből nagyjából saccolhatunk, milyen elterjedt problémáról beszélünk a teljes földkerekségre kivetítve a számokat. Nemhogy egy népbetegség a sok közül, de talán az első számú népbetegség napjainkban ez a fajta légzési betegség.

Milyen panaszokkal járnak az említett elváltozások?
Különösebben meglepő tünetekről nem tudok beszámolni: legtöbbször tipikus hörghurutos jelenségekről beszélünk az első szakaszban súlyos köhögési rohamokkal, a torokból feltörő váladék kiköhögésével, amelyet egy idő után fulladási rohamok, nehéz levegővétel követ, de a sorrend meg is cserélődhet. Utóbbi rohamok bizonyos helyzetekben fokozódhatnak, a legtipikusabban stressz vagy fizikai megterhelés esetében, de az egyébként meglévő allergiás tünetek is fokozódnak, akár virágporra, akár háziporra vagyunk érzékenyek. Általában tehát vagy köhögéssel-köpetképződéssel, vagy nehezített légzéssel kezdődik a betegség, amelyek aztán néhány év alatt tüdőtáguláshoz vezetnek. Ez már a visszafordíthatatlan állapot, amit említettem. Minél inkább károsodott a tüdő, annál súlyosabbak a tünetek, annál előbb jelentkezik a légszomj – egy szint után már nyugalmi állapotban is. Maga a váladékképződés egyébként védekező reakció: a tüdő így akarja megtisztítani magát a káros anyagoktól. A hörghurutos váladék egyébként tipikusan világos színű, vagyis aránylag könnyű megkülönböztetni a vírusfertőzésekkel járó zöldes, sárgás slejmtől, ami szintén feljön a torokból a szájüregbe a köhögés hatására. A nehézlégzés néha olyan fulladásrohamokhoz vezethet, amelyekhez orvost kell hívni, egyéb járulékos következmények pedig végzetesek is lehetnek. A tüdőtágulés például nagyon megterheli a keringési rendszert, ami szívelégtelenséghez vezethet, de akár a szív leállása is bekövetkezhet, illetve a légzőizmok is feladhatják.

Mikor szoktak jelentkezni ezek a tünetek?
A kifejlődött COPD általában csak középkorban, tehát negyven éves kor felett jellemző, amikor a betegek többségének háta mögött már tényleg hosszú években, évtizedekben mérhető dohányzás áll. A tüdőtágulás kialakulása elsősorban az ötvenes években jellemző.

Mit lehet tenni ilyenkor?
Többféle megoldás is lehetséges. A hörgőtágító gyógyszerek jelentik az egyik kezelési módszert: ezeket esettől függően írja fel az orvos, létezik napi többszöri és egyszeri forma is. Úgynevezett inhalációs szteroidokkal, antibiotikumokkal szintén lehetséges a kezelés, máskor pedig többletoxigént kell a szervezetbe juttatni szintén akár rendszeresen, a mindennapok állandó velejárójaként, akár csak egyes fizikai tevékenységekhez. Emellett pedig természetesen életmódbeli változásokat kell eszközölni.

Gondolom, ezek közül a dohányzás abbahagyása az első…
Pontosan. A beállt maradandó károsodások így sem fognak helyrejönni, a továbbiaknak azonban elejét lehet venni, és néhány hét vagy hónap elteltével a légzés is könnyebbé válik majd. Fontos kiemelni, hogy mivel légúti betegségről van szó, a passzív dohányzás is káros, zavaró, az életminőséget rontó tényező, vagyis könnyen lehet, hogy a partner, a lakótárs is kénytelen lesz felhagyni a káros szenvedéllyel. Ebben azonban nem merülnek ki a teendők, ugyanis sokkal tudatosabban kell odafigyelni mindenre, mint azelőtt. Rendszeresen kell például mozogni. Ez elsőre lehetetlennek, pokoli szenvedésnek tűnhet, hiszen egy egészséges ember is keményen kifárasztja magát például a futással vagy a szobabiciklivel, nehézlégzéssel pedig még kellemetlenebb, de hosszabb távon ez is sokat javít, hiszen a sport erősíti az izmokat, javítja a tüdőkapacitást, és így tovább. Fontos odafigyelni az egészséges táplálkozásra is, a súlyfelesleget pedig le kell adni – ez ugyebár szorosan összefügg a mozgásban gazdag életmóddal. De olyan apróságokra is figyelni kell, hogy például ne fogyasszunk olyan ételeket, amelyek felpuffasztanak, hiszen ez is nehezíti a levegővételt. Igyunk sok folyadékot és párologtassunk is a lakásban, tartsuk tisztán a légutakat, illetve nézzünk utána annak, milyen légzéstechnikákat kell alkalmaznunk, amennyiben ránktörne a kínzó légszomj.