Ha rohanni kell…

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám 2013. július 25.


 A nyári hónapokban különösen gyakoriak a hasmenéses kellemetlenségek, sokak külföldi nyaralását teszi pokollá a „hasmars”. Szilágyi Noémi dietetikussal beszélgettünk a problémákról.


Mit értünk hasmenés alatt? Hogyan lehetne definiálni, mi tekinthető már hasmenésnek, és mi az, ami még nem az?

A legelterjedtebb meghatározás szerint az tekinthető hasmenésnek, ha valakinek naponta legalább háromszor kell vécére mennie, és a széklete hígabb a normálisnál. Szeretném hangsúlyozni, hogy a két feltételnek egyszerre kell fennállnia. Vagyis ha valakinek egyszer van folyósabb széklete egy nap, az még nem hasmenés, és az sem, ha az ember ötször megy el vécére, de az „eredmény” nem híg állagú.

Mennyire tekinthető gyakorinak egy átlagember életében a hasmenés?

Erre azért nehéz válaszolni, mert a hasmenésnek rengeteg különböző oka lehet a vírusfertőzéstől kezdve az ételérzékenységig, de egy kiadós előző napi italozás is simán vezethet hasmenéshez, sőt, az izgalom, a stressz, tehát lelki okok is állhatnak mögötte. Összességében azt mondhatjuk, hogy a megfázások, torokfájások mellett a hasmenés alighanem a leggyakoribb egészségügyi probléma, amivel egy ember az élete során szembesül.

hasmenes

Lehet-e differenciálni azt illetően, hogy mely életszakaszban a leggyakoribb?

A gyerekeknél mindenképpen gyakoribb, mint a felnőtteknél, és valamivel a férfiaknál is gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. Nyáron pedig minden csoportban gyakrabban fordul elő, mint a többi évszakban.

Mi ennek az oka?

Roppant egyszerű: a nagy melegben könnyebben megromlanak az ételek, mivel hamarabb elszaporodnak bennük a baktériumok. Ez pedig az esetek jelentős számában hasmenést eredményez.

Ez a leggyakoribb ok? A baktériumfertőzés?

Az egyik leggyakoribb mindenképpen, elsősorban a szalmonellabaktériumot tudnám említeni. De a vírusfertőzések is igen gyakoriak, és ugyanígy gyógyszerek, tipikusan antibiotikumok mellékhatásaként is nagyon sűrűn jelentkeznek hasmenéses tünetek. Ezek akár súlyosak is lehetnek. A vírusok közül a calicivírus tipikusan hasmenéses tüneteket okoz, de kisgyerekkorban a Rota is kiemelendő, amely roppant agresszív betegség, és egy éves kor előtt akár halálhoz is vezethet, ha a babát nem látják el megfelelően. Rendkívüli módon megterheli a kicsik szervezetét, így mindenképpen érdemes beadatni nekik a védőoltást, bár ennek ára cseppet sem olcsó. Beszélhetünk aztán olyan betegségekről, amelyekkel törvényszerűen együtt jár a hasmenés. Ilyenek a gyulladásos bélbetegségek, például a Crohn-betegség. És szintén további okcsoportot jelent az ételérzékenységek számtalan fajtája a liszt-, laktóz- és fruktózérzékenységtől kezdve az ételallergiákig. Ezeket sem szabad lebecsülni, hiszen egyes felmérések szerint Magyarországon is a felnőtt lakosság negyede-ötöde érzékeny a tejcukorra.

Említette az antibiotikumokat. Ezek miért okoznak hasmenést?

Az antibiotikumokat a baktériumfertőzések kezelésére vetik be, csak éppen az antibiotikum nem válogat, és a bélflóra egyensúlya szempontjából kulcsfontosságú, az emésztési folyamatban hasznos és pozitív szerepet betöltő baktériumokat is elpusztítja. Olyan ez ebből a szempontból, mint egy szőnyegbombázás.

Eszerint hasmenést okozó baktériumfertőzéseket nem is szokás antibiotikummal kezelni?

De szokás, az viszont már más kérdés, hogy csak bizonyos esetekben, és nem is feltétlenül eredményesen.

Mit lehet ilyenkor csinálni? Mikor kell egyáltalán orvoshoz fordulni?

Az esetek többségében a hasmenés gyorsan jön, de ugyanilyen gyorsan megy is. Vagyis a tünetek legtöbbször egy-két napig tartanak, és ha a beteg betartja azokat az életvezetési tanácsokat, amelyeket ilyenkor javasolt betartani, és általában mindenki tisztában is van velük – vagyis nem eszik fűszereset, tejtermékeket, nem tölti magába literszámra a kávét, és így tovább –, a gondok maguktól is elmúlnak. De ha három nap alatt nem múlik el a hasmenés, mindenképpen menjünk el orvoshoz, és ugyanígy természetesen akkor is, ha szokatlanul intenzívek a tüneteink. Ebben az esetben nem is szabad kivárni a három napot, és ugyanígy akkor sem, ha véres a székletünk. Ilyenkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, mert súlyos gyomorbetegségek, akár daganatos elváltozások is állhatnak a felszíni jelek mögött. Ha a hasmenéshez hányás is társul, szintén menjünk orvoshoz, ilyenkor ugyanis fokozódik a kiszáradás kockázata. Csecsemők, kisgyerekek hasmenése szintén veszélyes lehet, hiszen ők szintén könnyebben kiszáradnak, mint a felnőttek. Ha nem csak egyszeri folyós székletről van szó az ő esetükben, hanem klasszikus hasmenésről, mindenképpen vigyük el őket orvoshoz. Nem biztos, hogy komoly baj van, de jobb, ha szakember állapítja meg ezt, nem pedig a szülő. Az orvos megpróbálja kideríteni, mi okozza a hasmenést, és ezután következhet a megfelelő kezelés, attól függően, hogy vírus, baktérium vagy valami más áll a háttérben.

Mit nem szabad enni vagy inni, ha hasmenésünk van? Mi a követendő étrend, a klasszikus főtt krumplin alapuló diéta?

A hasmenés esetében az az egyik legfontosabb, hogy ne terheljük tovább a gyomrunkat és a szervezetünket, amikor amúgy is problémák vannak vele. Tehát szigorúan tilos fűszeres ételeket enni, alkoholt, kávét inni, és ugyanígy kerülni kell a tejet, illetve bármilyen szénsavas vagy meleg folyadékot is. A rostos üdítőket sem ajánlanám. Ugyanakkor nem szűkíteném le a táplálkozást a „sóba-vízbe krumplira”, mert a lényeg a kímélésen túl elsősorban annyi, hogy folyamatosan gondoskodni kell a szervezetből távozó folyadék és só pótlásáról. Vagyis igyunk sok folyadékot, és elsősorban sós, száraz ételeket fogyasszunk. Az a szerencse, hogy hasmenés esetében a betegek többsége nem is nagyon kívánja a nehéz ételeket. Általában nem szoktuk ajánlani, de ilyenkor kimondottan jó szolgálatot tesznek a sós rágcsálnivalók, a chips, a ropi, a kisperec. A főtt krumpli persze ettől függetlenül is jó táplálék ilyenkor, akárcsak a rizs, a répa, vagy az olyan gyümölcsök, mint az alma vagy a banán. Célszerű inkább többször, kis adagokat fogyasztani, nem pedig nagy hirtelen teleenni magunkat. A távozó vitaminok pótlására pedig nyugodtan ihatunk pezsgőtablettát, izotóniás sportitalokat is.

A pálinka szintén népi gyógymód a hasmenésre. Hatásos?

Az alkohol fertőtlenítő hatása közismert, és számos tömény ital emellett még gyógynövényeket is tartalmaz. Én azt mondom, ha a beteg úgy érzi, jól esne egy kupica, ne fogja vissza magát – lehet, hogy tényleg beválik. De annál többet semmiképpen se igyon, mert lehet, hogy csak ront a helyzeten. Az alkohol inkább megelőzésként jó ilyenkor, tipikusan például délszaki nyaralások előtt, ahol az európai gyomrot súlyosan megterhelő konyha jellemző. Az arab országokba utazva például kifejezetten ajánlom, hogy vigyünk magunkkal egy kis üveg italt, és minden nap igyunk belőle. Ha így teszünk, kellemetlen pillanatokat spórolhatunk meg magunknak. Egyébként pedig a megfelelő kézmosásra kell odafigyelni a megelőzés végett, meg arra, hogy – különösen a mediterrán térségben – lehetőleg ne fogyasszunk olyan ételeket, amelyek „gyanúsnak” tűnnek.

Ajánlottak-e a gyógyszertárakban kapható hasfogó készítmények?

Felnőtteknek igen, de nem azonnal és nem is feltétlenül. Vagyis hibát követ el az, akinek a szokásosnál kicsit hígabb a széklete, és ezért azonnal bekap négy-öt széntablettát. Ezek a készítmények nem játékok, még akkor sem, ha vény nélkül kaphatók, főleg, hogy a hasmenéssel a gyomor kiürül, vagyis a méreganyagok is fokozatosan távoznak a gyomortartalommal együtt. Ha ezt a folyamatot mesterségesen meggátoljuk, az további komplikációkhoz vezethet. Persze tisztában vagyok vele, hogy ha mondjuk valaki éppen az érettségijére indul, vagy fontos munkamegbeszélése van, és a legrosszabbkor tör rá a hasmenés, akkor néha nincs más megoldás. De ha a hasonló tabletták, kapszulák bekapkodása rutinná válik minden ilyen esetben, azt károsnak tartom. Gyerekkorban pedig kifejezetten kerülni kell az efféle szerek alkalmazását.