Ronda, kellemetlen és veszélyes visszerek

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám 2013. május 24.

A visszeresség az egyik legelterjedtebb egészségügyi problémaként az emberek több mint ötven százalékát érinti élete során valamilyen formában. Magyarországon évente mintegy 15 ezren szorulnak kórházi ellátásra visszérproblémák miatt, és a lakosság körülbelül 65 százaléka szenved valamilyen visszérbántalomtól. Dr. Czéh Béla sebésszel beszélgettünk.

visszer

Mi a visszeresség?

A hétköznapokban visszerességről akkor beszélünk, amikor főleg az alsó végtagi vénák tartósan, visszafordíthatatlan módon kitágulnak.

Mi okozza a visszérproblémák kialakulását?

Normális esetben a visszéren belüli vénás vérnyomás nem nagyobb, mint az érfal és környezete által közvetített ellennyomás. Visszeresség esetén az éren belüli nyomás, illetve az érfal az ér környezetének visszaható nyomása közötti egyensúly megszűnése okozza a bajt: leggyakrabban az éren belüli nyomás fokozódik, ezért kitágítja az érfalat, és értágulatot, visszerességet okoz. A vénás vérnyomás növekedésének többféle oka is lehet.

Tudna mondani esetleg pár példát ilyen okokra?

Az ember két lábon járása eleve fokozza az alsó végtagi vénás vérnyomást, hiszen a gravitáció eleve többletterhet okoz. Sokaknál ennek ellenére nem alakul ki visszeresség. A leggyakrabban öröklött tényezők állnak a visszérbetegség hátterében, de ismertek szerzett okok is, illetve olyan állapotokról is beszélhetünk, amelyek fokozhatják a meglévő hajlamot. A vénás vérnyomás növekedésének leggyakoribb oka a vénabillentyű elégtelen működése, az érfal gyengesége. A veleszületett, genetikai okok között sorolhatjuk fel a vénabillentyű működési zavarai mellett bizonyos anatómiai rendellenességeket, amelyek főleg a kismedencei vénák leszorítása révén okoznak gondokat, de a veleszületett vénatágulatok, illetve a vénák és az artériák közötti rendellenes összenövések, véralvadási zavarok is közrejátszhatnak a bajok kialakulásában. Nők esetében pedig a női kötőszövet gyengébb volta, illetve a női nemi hormonok is hátrányos tényezőnek számítanak. Ami a szerzett okokat illeti, a terhesség vagy daganat leszoríthatja a kismedencei vénákat, de szerepet játszhat az inaktivitás vagy az álló munka is. Azt hozzátenném, hogy a sportolók kitágultabb, szemmel is jól látható vénái nem tekinthetők visszerességnek.

Milyen szövődményekkel kell számolnia annak, aki nem fordul orvoshoz?

A kitágult visszerekben ideálissá válik a helyzet az éren belüli véralvadáshoz a meglassult áramlás miatt. Már önmagában ez is visszérgyulladáshoz vezethet, ha pedig más tényezők is társulnak mellé, csak tovább fokozódik a kockázat. Ilyen egyéb faktor lehet a visszér környezetében kialakult gyulladás, bizonyos véralvadást fokozó betegségek vagy gyógyszerek, de akár a meleg is. Ha pedig a gyulladás kialakult, az heves fájdalommal, bőrpírral, az ér megkeményedésével jár. Ez lényegében trombózist jelent.

Trombózist? Mármint milyen értelemben?

Éren belül megalvad a vér, amihez súlyosabb esetekben láz, hidegrázás is kapcsolódhat, és járás közben erős fájdalmak jelentkezhetnek. Akár az egész láb felduzzadhat ilyenkor, és sokszor nehéz is megítélni, hogy az alsó végtag duzzadása csak a felszínes gyulladás következménye, vagy annak tovaterjedése kapcsán éppen mélyvénás trombózis zajlik. Utóbbi legsúlyosabb szövődménye a véralvadék egy darabjának leválása, ami tüdőembóliát okozhat – ami életveszélyes állapot – és gyakran halálhoz vezet. A mélyvénás trombózis egyébként felszínes visszeresség nélkül is kialakulhat bizonyos megbetegedések esetén, amikor fájdalom szinte nem is járul hozzá, csak a gyorsan kialakuló dagadás okoz gondot a bokán és a lábszáron. A mélyvénában a gyulladás folytán tönkrement vénabillentyűk gyakori következménye a krónikus vénás elégtelenség. Ilyenkor súlyosabb fokú pangás esetében a boka- és lábszárvizenyőn kívül bőrelváltozások is megjelennek.

Hogyan kell elképzelni ezeket az elváltozásokat?

Eleinte ekcémaszerű, viszkető foltokként, később pedig – vagy akár minden előzmény nélkül – barna foltok, elszíneződések jelennek meg a lábszáron, amelyek mögött általában mikro-bevérzések mutathatók ki. Később a barnuláshoz a terület megkeményedése, sérülékenysége, kisebesedése szokott társulni. Ez már egyre több panaszt okoz, és végül nehezen gyógyuló, folyamatosan váladékozó lábszárfekély alakul ki, amit állandóan kötözni kell. Az ilyen típusú rendellenességek már a mindennapi életvitelt is súlyosan nehezítik, rontják annak minőségét. Ezt a tünet együttest összességében idült vénás elégtelenségnek hívjuk.

Miként lehet orvosolni a problémákat?

A visszeresség megszüntetésének leghatékonyabb módja mindig az, amely megszünteti vagy csökkenti a megemelkedett vénás vérnyomást. Ami a konkrét kezelést illeti, mindig tudni kell, mit szeretnénk elérni, amihez érdemes felkeresni egy szakorvost. Manapság sokféle kezelési lehetőség áll a betegek rendelkezésére, és kezdetben természetesen mindenki a legegyszerűbb módszerekben bízik. Ezzel már a lelkiismeretét is megnyugtatja, hogy ő legalább foglalkozik a kérdéssel, nem hanyagolja el a visszerességét. Aztán a betegek később gyakran rájönnek, hogy a problémák ettől igazából nem oldódnak meg. Sokan pedig a saját vagy mások tapasztalataiból kiindulva szkeptikusak azt illetően, hogy egyáltalán meg lehet-e szüntetni a visszerességet. Nem tudják eldönteni, mi a jobb: ha elébe mennek a szövődményeknek, vagy nem csinálnak velük semmit, nehogy abból legyen problémájuk.

Feltételezem, az utóbbi helytelen hozzáállás.

A visszérbetegség kezelése, ápolása rendkívül sokrétű feladat, az egyszerű gravitációs terhelést csökkentő módszerektől, a gyógyszereken keresztül egészen az igen komoly mélyvéna- és kismedencei véna-sebészetig minden beletartozik. Kétségkívül léteznek olyan típusú visszerességek, amelyeknél a legjobb ellátás mellett is számolni kell kiújulással. Ezt egy szakember általában már az első vizsgálat során meg tudja mondani a betegnek. Ugyanakkor ma már akadnak olyan eljárások, amelyek egyáltalán nem hagynak nyomot, vagy csak minimális mértékben. Ennek köszönhetően néhány év múlva újból és újból rendbe lehet hozni a visszerességet anélkül, hogy hegek vagy elváltozások maradnának – mint amikor az emberek időről időre kozmetikushoz járnak. Más típusú visszerességnél pedig egy jól megválasztott visszérkezeléssel akár egész életére megszabadulhat visszerességétől a beteg,. Természetesen amikor szövődmény lép fel, a visszeresség folytán a betegek egyre komolyabban kezdenek foglalkozni betegségük tényleges megoldásával, de nem ritkán ilyenkor már visszafordíthatatlan folyamatok is elindultak.

Milyen kezeléseket ismerünk?

Az egyik legjobb konzervatív módszer a visszeresség terjedésének csökkentésére, szövődményeinek kiküszöbölésére a kompressziós pólya, illetve harisnya. Ez a kezelési eljárás már teljesíti a fő követelményt, lévén tartósan csökkenti a felszínes vénás nyomást az erekben. Ugyanakkor még a modern anyagokból készült pólyák is gyakran kényelmetlenséget okoznak, hiszen melegen tartják az alsó végtagot, és így főleg nyáron nem bírják viselni őket a betegek, amikor még inkább össze kellene nyomni az ereket. A pólya emellett főleg a combról lepöndörödik, de más területeken is gyakran szétcsúszik, egyenetlenül szorítva a visszereket. Amennyiben főleg nyáron abbahagyják ezek viselését, a visszeresség nem ritkán hirtelen fokozódik.

Mi várható a gyógyszeres kezelésektől?

A visszeresség visszafejlődése, megszűnése semmiképpen sem, pedig sajnos több készítményt is megtévesztő módon így reklámoznak. A visszérre ható kenőcsök és tabletták leggyakrabban úgynevezett flavonoidokat tartalmaznak. Hatásuk főleg a visszerek mentén kialakult vizenyő csökkentésében, enyhe gyulladásgátlásban, a láb feszülő érzésének csökkentésében, hűsítésében nyilvánul meg. Visszérgyulladás esetén fájdalomcsillapító, véralvadásgátló kenőcsök, tabletták alkalmazása jöhet szóba. A kisebesedő visszér, illetve lábszárfekély esetén hámosító, fertőtlenítő, speciális sebkezelő készítmények használata segítheti a gyógyulást. Ami az ödéma kezelését illeti, a vízhajtók általában nem kellően hatékonyak erre, antibiotikumokat pedig csak erőteljesebb gyulladásra, a lábszárfekély bizonyos eseteire szokás adni. Segíthetnek a megelőzésben a már kialakult trombózis, illetve gyulladás mielőbbi gyógyulásában a vérlemezek összeállását gátló, véralvadásra ható kenőcsök, tabletták, injekciók. Kiegészítő kezelésként különböző fényterápiák is használhatóak egyes szövődményeknél.

Melyik beavatkozások a legjobb?

A legjobb módszer a beteg erek eltávolítása, a probléma megoldása már annak eredésétől. Rendelkezésre áll olyan mikro-sebészeti beavatkozás lézerrel kiegészítve, amely ötvözi az injekciós kezelés és a hagyományos műtét előnyeit. Húsz éve végzek mikro-sebészeti, vágás nélkül történő visszér-eltávolítást, és öt éve a főtörzsi visszér lézeres kezelését. Ez nyom nélküli gyógyulás mellett hozza a klasszikus műtét eredményességét. A pácienseim megdöbbennek, hogy annyit sem éreznek a beavatkozásból, mint az injekciós kezelés során, utána pedig rögtön otthonukba távozhatnak. Amennyiben olyan típusú visszeressége van valakinek, ami időről időre kiújul, nem kell attól félnie, hogy egyre több heg lesz a lábán. Az injekciós kezelés, azaz szkleroterápia előnye, hogy ambulánsan végezhető, minimális kellemetlenséggel jár, és általában hegek nélkül gyógyul. Az eljárás lényege, hogy kémiai szert juttatunk a visszérbe, ezzel mesterségesen gyulladásba hozzuk az eret, illetve annak környezetét. Ez a gyulladás összetapasztja az érfelszíneket, így a vér nem tud belejutni, nem fogja azt feszíteni, nem fog látszani. Másodlagos hatásként a környezetben létrehozott gyulladás is erősebb hüvelyt képez az ér körül, ezzel is meggátolva annak kitágulási lehetőségét. Az injekciós kezelés újabb változata az úgynevezett habosított injekciós kezelés, amely erősebb hatású, ultrahanggal kontrollálható az érben való haladása is. Ugyanakkor az injekciós eljárásoknak vannak kellemetlenségei is: gyakran kell kezelésre járni, fáslit vagy harisnyát kell hordani, és a begyulladt erek is fájdalmakat okozhatnak. Ilyenkor gyakran kis vágások mellett a véralvadékot ki kell nyomni az érből. Barnás elszíneződés is maradhat átmenetileg vagy tartósan az erek mentén, rosszul beadott injekciónál pedig sebesedés alakulhat ki a bőrön. Összességében elmondható, hogy az injekciós kezelés mind a mai napig hatékony és kedvelt visszérkezelési eljárás, főleg a kisebb átmérőjű visszerek, hajszálerek kezelésére. A visszeresség megoldásának egyik leggyakoribb módja a klasszikus visszérműtét, amely általában néhány napos kórházi tartózkodás mellett történik. Ilyenkor gerincérzéstelenítés vagy altatás alkalmazásával, a bokánál és lágyékhajlatban ejtett metszésen keresztül eltávolításra kerül a fő felületes visszértörzs, a többi eret pedig kisebb-nagyobb vágás mellett távolítják el.

Úgy tudom, a visszérműtétek esetében azért kell számolni hegesedéssel is.

Nem, a mikro-sebészeti, vágás nélküli módszernél lényegében nem kell hegektől tartani. Tűszúrásnyi lyukakon keresztül történik a beteg erek eltávolítása, ezért néhány hónap múlva már nem szokott látszani a nyom. Amennyiben a lágyékhajlatban vágást kell ejteni, azt olyan módszerrel zárjuk, hogy általában láthatatlan heggel gyógyul. A varratszedés fájdalommentes, és a beteg saját maga is könnyedén el tudja végezni. A klasszikus visszérműtét hátránya a gyakran nem kielégítő esztétikai gyógyulás, a hegek visszamaradása, a bőrsebek érzékenysége, a bőrön kialakult átmeneti vagy tartós érzészavar, a bőr elszíneződése. Sokan idegenkednek a kórháztól, a több napos otthontól való távolmaradástól, félnek a varratszedéstől Az utóbbi idők sebészeti trendjét követő visszéreltávolítások esetében éppen ezért az is fontos szemponttá vált, hogy csak minimális terhet jelentsen a beteg számára, kozmetikailag is elfogadható legyen az eredmény, illetve jóval célzottabban csak a beteg erek kerüljenek kivételre. Ezek a kis metszésekkel történő visszér-eltávolító műtétek hátránya, hogy sűrű visszeresség, szakadékony erek, illetve rossz gyógy hajlam mellett a kis metszések is zavaróak lehetnek. Ennek kiküszöbölésére a módszer továbbfejlesztett változata a tűszúrásnyi lyukakon történő visszér-eltávolítás, melyet már említettem.

Életmódbeli változtatásokkal segíthetjük a gyógyulást, vagy tehetünk valamit a megelőzés terén? Segít-e a sport, a mozgás?

Megelőzni nem lehet, legfeljebb a kialakulását, fokozódását lassítani. Mindenki tapasztalta már, hogy tartós egy helyben álláskor egy idő után önkéntelenül is mozgatni kezdi a vádliját, a lábfejét, hogy ezáltal is segítse a vér visszaáramlását az izompumpa segítségével. A vízszintes vagy annál magasabb pozícióba feltett alsó végtagok, a lábtorna, a hideg víz alkalmazása mind egyszerű módszer arra, hogy felfrissüljön a lábunk. A rövid hatású jóérzésen kívül esetleg minimálisan lassíthatják a visszeresség erősödését is. A sportolás ugyanakkor nem szünteti meg a visszerességet, sőt, bizonyos sportok, illetve azok túlzott mértéke visszerek kialakulását is előidézheti. A visszerességre legjobban az úszást, a sík terepen történő sétát vagy a nem megerőltető kerékpározást ajánlanám. Amennyiben lehetséges, sportolás közben érdemes kerülni az erős hasprést. Az ülés önmagában nem provokál visszerességet, csak ha gátolja a vénás keringést. Érdemes kényelmes széket választani és időszakosan mozgással megszakítani a huzamosabb ülést. A ruházatot illetően érdemes előnyben részesíteni a lábat kevésbé melegen tartó öltözéket, ami sehol sem szorítja el az alsó végtagot gyűrűszerűen.

A fogyás javíthat az állapotunkon?

Bizonyos típusú elhízás fokozhatja a visszeresség kialakulását, ugyanakkor a fogyás nem fogja eltüntetni a visszerességet. Nem ismerünk olyan ételeket vagy diétát, amely jelentős kihatással lenne az erek falára, a visszerességre.

Rontja-e a helyzetet a napozás, a szolárium vagy a szauna?

Logikusan végiggondolva igen lenne a válasz, de ezek komoly hatását a mindennapok nem igazolják. Fontos azonban megjegyezni, hogy a panaszosságot, a trombóziskészséget tehát a szövődményeket a fent említetteken kívül főleg a meleg fürdő és a masszázs fokozhatja. Sokan kérdezik, hogy mit sportolhat és mit nem, milyen testmozgásról, tornáról, szabadidő elfoglaltságról kell lemondani, vagy milyen foglalkozást ne vállaljon. Azt szoktam mondani ne a visszerességéhez igazítsa az életét. Szabaduljon meg visszerességétől és éljen teljes életet. Fontosnak tartom, hogy mindenki számára ismertté váljon, hogy ma már rendelkezésre áll olyan mikro-sebészeti módszer, lézerrel kiegészítve, mely néhány óra alatt, fájdalmatlanul megszabadítja visszerességétől az érintetteket. Ez a módszer a betegek 95 százalékánál alkalmazható. A beavatkozás után rögtön otthonába távozhat a páciens. Munkájából általában nem, vagy csak minimális időre esik ki, két hét után már sportolhat, és néhány hónap múlva látható nyom nélkül gyógyul a beavatkozás területe. Így, mint bárki más, sportolhat, napozhat, szaunázhat, a visszeresség szövődményeitől való félelem nélkül, szép és egészséges lábakkal élheti életét.

visszer.hu