Vigyázat, nagyfeszültség!

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám 2013. április 16.

Az áramütés mindenki által rettegett sérülés, amely akár otthonunkban is érhet minket. De valójában miért is rettegünk tőle annyira? Milyen károsodásokat okoz a szervezetben az elektromos áram, és mennyiben függ attól a károsodás nagysága, hogy mekkora a feszültség? Dr. László Tamás háziorvossal beszélgettünk. aramutes

Mit értünk áramütés alatt?

A legegyszerűbben úgy foglalható össze a lényeg, hogy áthalad a testen az elektromos áram. Tipikusan akkor fordul elő, ha megérintünk valami olyan kábelt vagy szerkezetet, amit nem kellene, mert meghibásodott vagy nincs megfelelően biztosítva, netán víz érte, vagy csak túlságosan közel merészkedünk hozzá. De ha valakibe belecsap a villám, az is egészen hasonló.

Miért veszélyes az áramütés?

Elsődlegesen azért, mert az áram a szervezeten áthaladva károsítja, főleg égési sérüléseket okoz a szövetekben, súlyos, akár életveszélyes izomgörcsöket okoz, illetve hatással van a belső szerveink működésére – és ez a hatás legfeljebb egy hollywoodi mozifilmben lesz az, hogy az illetőnek csodás képességei támadnak tőle. A sérülések mértékét persze sok minden befolyásolja: hogy egyenáramról vagy váltóáramról van-e szó, hogy milyen feszültség vágta meg az illetőt, milyen utat írt le a szervezeten belül az áram, mennyi időn át volt kitéve a sérült az áram hatásának, és így tovább.

Magasabb feszültség mindenképpen nagyobb sérülést okoz?

Erre azért nehéz így válaszolni, mert ahogy említettem, nem csak a feszültség mértékén múlik az áramütés hatása. Alapesetben a nagyfeszültség, tehát az 500 volt feletti tartomány természetesen sokkal veszélyesebb, és jóval nagyobb az esély a belső szervek károsodására is. Nem véletlen, hogy a nagyfeszültségű távvezetékekhez még csak közel sem szabad menni, nemhogy megérinteni őket, hiszen a nagyfeszültség akár a levegőben is képes megrázni az óvatlan embert.

És melyik a veszélyesebb, az egyenáram vagy a váltóáram?

A váltóáram, mivel az nem egy irányba folyik, hanem változtatja az irányát, és ezáltal folyamatosan összehúzza az izmokat, nem csak egyszer – emiatt „ragad oda” az illető az áramforráshoz, ami miatt eleve hosszabb ideig érintkezik az áramforrással is. Az egyenáram ezzel szemben egy, akár nagyobb izomösszehúzódást okoz, ami általában el is taszítja a sérültet az áramforrástól.

Az mennyire számít, hogy melyik részünket csapja meg az áram?

Az áram testben megtett útja az, ami számít. A legveszélyesebb, amikor a szívet vagy az agyat érinti. Az embereket leggyakrabban a kezükön csapja meg az áram, hiszen azzal nyúlunk hozzá az áramforráshoz, és a lábon lép ki a testből, de ez persze nem általános. Összességében azt tudom mondani, hogy változó, melyik szövet mennyire érzékeny az áramütésre. Ha a végtagokon át halad, általában komolyabb a sérülés, mint amennyiben a törzsön, és az izmok, idegek, erek károsodása a jellemző, nem pedig a csontoké. A kar-kar, illetve kar-láb irányú áthaladás fokozottan veszélyes, mivel ezekben az esetekben érinti a legnagyobb eséllyel a szívet az áram.

Tényleg veszélyesebb, ha vizes a bőrünk, és úgy ér minket áramütés?

Igen, ezért szigorúan tilos például a fürdőkádban ülve szárítani a hajunkat, vagy nedves kézzel matatni a konnektor környékén. Ami a veszélyesség mértékét illeti, Számszerűsíteni nehéz az ilyesmit, de igen sokszoros nagyságrendben kell gondolkodni. Még az is fokozza a kockázatot, ha izzadunk. Általánosságban is elmondható, hogy a bőrünk ellenállásán nagyon sok múlik áramütés esetén, és nemcsak a nedvességén, hanem azon is, mennyire vastag, mennyire ép. És ebben természetesen az is benne van, hogy a természetesen nedves közeg csak növeli a nagyobb sérülés valószínűségét, bár az azért szerencsére elég ritka, hogy valakit a szájában érjen áramütés.

Milyen tünetekkel, hatásokkal jár az áramütés?

A leggyakoribb tünet az égés, de hangsúlyoznám, hogy azért nem minden áramütés jár olyan külsérelmi nyommal, ami szabad szemmel is feltétlenül azonnal látszik. Bemeneti és kimeneti hely persze van apró bőrelváltozás képében, de ezek elhelyezkedéséből nem szabad következtetéseket levonni azt illetően, milyen útvonalon haladt a szervezetben az áram. Ami a tüneteket és kiváltott hatásokat illeti, az izomfájdalom, az izomgörcsök és az áramütéssel járó pszichés sokk szintén igen gyakoriak, akárcsak az epilepsziás roham vagy a légzés nehézségei, adott esetben bénulása, ami segítség nélkül könnyen a sérült halálához vezet. Nagyfeszültség esetén pedig gyakran azonnal megáll a szív, vagyis meghal az áldozat. A dolog azért alattomos, mert nem minden következmény jelentkezik azonnal. Így például bizonyos szívproblémák lehet, hogy csak napokkal, hetekkel később jelentkeznek, de ugyanez az idegi tünetek egy részére is áll. Az áramütés következtében a szív és a vérellátás működésében komoly zavarok jelentkezhetnek, de ugyanígy az agy is károsodhat, akár vérzések is kezdődhetnek benne. Az idegi tünetek nagyon változóak, a memóriazavaroktól kezdve egészen a hirtelen és váratlan, az adott személyre abszolút nem jellemző hangulatváltozásokig. A belső szervek közül a szív mellett a vese károsodása számít kiemelten gyakorinak. És persze ne feledkezzünk meg azokról a közvetett sérülésekről sem, amiket az áramütés okozta esések okoznak.

Mit kell tenni, ha valakit megrázott az áram?

Nagyon fontos a gyorsaság. Ha váltóáramról van szó, először is el kell választani az áramforrástól, viszont szigorúan tilos ezt úgy végezni, hogy közben hozzáérünk a sérülthöz, mert mi is könnyen úgy járhatunk, mint ő! Otthon, háztartási baleset esetén csapjuk le a biztosítékot, vagy áramtalanítsuk az adott eszközt, például húzzuk ki a konnektorból. Ezután vizsgáljuk meg az életfunkciókat, és tegyük meg az elsősegélynyújtás terén, amit házilag megtehetünk. A felszíni égéseket az égési sérülésekre vonatkozó szabályok szerint kell ellátni. De szeretném hangsúlyozni, hogy ilyen esetben mindenképpen orvoshoz kell fordulni, még akkor is, ha az adott sérülés nem tűnik súlyosnak, mert mint említettem, nem minden áramütés jár látványos külsérelmi nyomokkal. Tipikusan nem jellemző, hogy valakit maradandó károsodás érne, ha csak megrázza otthon az áram, de nem ájul el, és nincs rajta égési sérülés sem – ilyenkor általában pocsékul érzi magát az ember egy ideig, de ezen túlmenően nem kell további következményekkel számolni. Viszont hagyjuk, hogy ezt az orvos állapítsa meg, és ne mi döntsük el magunkról. Halál vagy maradandó károsodás általában a háztartási áramnál nagyobb feszültségű vezetékek megérintése, megközelítése miatt szokott beállni.

Még nem beszéltünk egy speciális áramütésről, a villámcsapásról. Erről mit kell tudni?

Mindenekelőtt azt, hogy fokozottan veszélyes, az esetek nagyjából harmada azonnali halált okoz. Ilyenkor hatalmas feszültség éri az adott sérültet, igaz, csak nagyon rövid ideig. A tünetek egyébként hasonlóak a „sima” áramütéshez. Az érzékszervek azonban gyakrabban károsodnak a sérültet ért extrém hang- és fényhatás miatt.

Hozzá lehet érni ahhoz, akibe belecsapott a villám?

Igen, minden további nélkül.

Mit kell tenni nagy vihar esetén, hogy ne csapjon belénk a villám?

Általában már a gyerekek is tudják, hogy ilyenkor szigorúan tilos például fák vagy más, magas és a környezetből kiemelkedő tereptárgyak közelében tartózkodni, és ugyanígy a vizes közeg is veszélyes. Kerüljük a nyílt terepet, és lehetőleg menjünk zárt térbe, amíg dühöng a vihar – ez többnyire egy autót vagy egy épületet jelent. Lehetőleg azonban az elemek tombolása alatt még otthon is kerüljük az elektromos berendezések használatát, és a vizesblokkba se menjünk, ha nem muszáj feltétlenül.