Minden nap harcolni kell a fogkő ellen


Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám 2013. január 4.

Gyakran hallani, hogy a fogkő tönkreteszi a fogainkat, pontosan azonban a legtöbben nem tudják, mi is pontosan a fogkő, azt meg főleg nem, hogyan jön létre és miként károsítja fogainkat. Dr. Molnár Bálint parodontológus szakorvos, egyetemi tanársegéd segítségével igyekeztünk megvilágítani a probléma hátterét. dr molnar balint

 

Mi valójában a fogkő?

A fogkő nem más, mint a szájban lévő baktériumok által képzett lepedék megkövülése. Az ételekből visszamaradt anyagok megtapadnak a fogakon, és társulnak a szájban található baktériumokkal. Ez egy sárgásfehér masszát eredményez. Azokon a területeken, ahol a nyál egyébként is koncentráltabban érintkezik a lerakódásokkal, egy idő után kicsapódnak belőle bizonyos ionok, például foszfátok, a lepedék pedig ezáltal kikristályosodik. Így alakul ki a klasszikus értelemben vett fogkő. Ez leginkább a nagy nyálmirigyek kivezetése környékén jellemző, például az alsó frontfogak belső vagy a felső őrlőfogak külső felszínénél.

Mennyi idő kell a fogkő kialakulásához?

Többlépcsős folyamatról beszélünk, aminek hossza az egyéni adottságoktól is nagy mértékben függ, vagyis nehéz egzakt módon megválaszolni a kérdést. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy nagyjából 24 órával az utolsó fogmosás után már olyan érettebb állapotba kerül a lepedék, amit eltávolítani is jóval nehezebb. Éppen ezért is javasoljuk a minimum kétszeri napi fogmosást, mert ha ezt elmulasztjuk, utána már jobban tapad a plakk, és sokkal nehezebb leszedni a fogakról. A fogmosás tehát akkor hatékony, ha gyakran megbontjuk vele a lepedékképződés folytonosságát. Az említett kemény anyag megjelenése lehet napok kérdése, fogmosás nélkül pedig egy hét általában elég ahhoz, hogy létrejöjjön a fogkő.

Okoz ez a stádium egyfajta hólabda-effektust?

Igen. A kristályosodási gócoknál könnyebben megtapad az újonnan kialakult lepedék, és felgyorsul, katalizálódik az egész lepedékképződési folyamat. Vagyis az a legjobb, ha már a fogkő-képződés elindulását is igyekszünk megelőzni, és addig távolítjuk el a lepedéket, amíg az puha, és otthon, fogkefével letisztítható.

harcafogkoellen

Látszik a fogkő a tükörben?

Eleve kétféle fogkőről beszélünk az elhelyezkedés tekintetében: megkülönbözethetünk íny feletti és íny alatti fogkövet. Az íny feletti fogkő természetesen látható a tükörben is, mert más a színe, mint a fognak. Ha valaki nem dohányzik, keveset kávézik-teázik, leginkább csak sárgás színt ölt, de ellenkező esetben akár feketésen is el tud színeződni. Ebben ismét szerepet játszik az egyéni szájflóra összetétele, hiszen léteznek olyan baktériumok is, amelyek festékanyagot termelnek. A legjobban az alsó frontfogak belső felszínén vehető észre a fogkő, ha tükörrel, lámpával benézünk a szájba.

Az említett íny alatti fogkő hogyan alakul ki?

Amennyiben valaki szájában olyan baktériumok találhatók, amelyek fogágybetegséget is okoznak, ezek nem pusztán a fogfelszínen fejtik ki hatásukat, hanem mélyebbre is be tudnak hatolni, gyulladásba hozva ezzel az ínyszövetet, majd egy idő után magát a csontot is. Ezek a kórokozók az ínytasakokban, a fog és az íny közötti egyre mélyülő árkokban lerakódva íny alatti fogkőtelepeket hoznak létre. Ez a folyamat is rendelkezik egyfajta dinamikával: ahogy a baktériumok egyre mélyebbre haladnak, egyre gyorsabban választódnak ki a szájban a célirányosan a csontot támadó, azt gyulladásba hozó kórokozók. Az íny alatt jellemző módon oxigénmentes közeget kedvelő baktériumok telepszenek meg, és az íny alatti fogkő színe az eltérő baktériumflóra miatt eleve feketés. Leginkább egy csatatérként írható körül az így létrejött helyzet: a baktériumok támadnak, a szervezet pedig védekezni próbál. Eközben sajnos a kórokozók is rengeteg káros, a csontot és a szöveteket lebontó enzimet, fehérjét bocsátanak ki, de a szervezet válaszreakciója is károsítja a fog körüli támasztószöveteket. Az íny alatti fogkő, amennyiben elér egy bizonyos mennyiséget, még a röntgen-felvételeken jól látható a fertőzött gyökérfelszínen lévő apró kitüremkedésekként.

A fogkőképződés az ínygyulladással is szükségszerűen együtt jár?

Inkább megfordítanám a kérdést. Az ínygyulladás az emberi szervezet teljesen természetes védekező reakciójának eredménye: ha nem mossuk jól a fogainkat, a test úgy próbál védekezni a baktériumokkal szemben, hogy fokozza a véráramlást a kérdéses területen, több fehérvérsejtet juttatva oda. Ezért aztán az íny megduzzad, irritációra vérzik, és általában véve is olyan védekező immunrendszeri faktorok szabadulnak fel, amelyek nem engedik mélyre hatolni a külső támadókat. Akadnak emberek, akiknél az ínygyulladás motorja, az elsődleges immunválasz roppant hatékony, de a többség, nagyjából 85-90 százalék esetében a baktériumok azért idővel át tudnak hatolni a gyulladásos ínyzónán.

Mit lehet tenni, ha már kialakult a fogkő?

Először is: tekintet nélkül arra, hogy az illető fogágybeteg-e vagy sem, nagyjából átlagosan félévente el kellene látogatni a fogorvoshoz kontrollra. Pontosan ezért például a Magyarországnál kialakultabb, fejlettebb egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban – így például Svájcban, Svédországban – maguk a biztosítók is igyekeznek befolyásolni ezt a magatartást, és csak abban az esetben fizetnek a kezeléskért, ha a beteg jár rendszeres kontrollra. Amennyiben valaki félévente elmegy fogorvoshoz, és a köztes időszakban jól mossa a fogait, nem alakul ki nagy mértékű gyulladás vagy fogkő. Ami pedig mégis, az ultrahangos eljárással, polírozással eltávolítható. Aztán a következő féléves felülvizsgálatokon újra és újra meg lehet ismételni mindezt, ezzel folyamatosan alacsony szinten tartva a gyulladásokat. Ha súlyosabb esetről van szó, vagyis a beteg fogágybetegségben szenved, és összetett kezeléssorozaton esett át, netán genetikai adottságai miatt fogékonyabb a fogágybetegség okozta szövetpusztulásra, akár háromhavonta is indokolt lehet ez a beavatkozás.

És mi történik, ha valaki nem szedeti le a fogköveket?

Az említett szerencsés 10-15 százaléknak hosszan tartó ínygyulladása alakul ki, egyre csúnyábban elszíneződnek a fogai, de érdemi csontpusztulás így sem következik be. A többieknél a baktériumok egyre inkább megtalálják a gyenge pontokat, ami csontpusztuláshoz, csontvesztéshez vezet. Vagyis idővel visszahúzódik az íny a fogakról, a fogak mozogni kezdenek, majd végül kieshetnek. Egyéni adottságok függvénye, mennyire gyors ez a folyamat: vannak, akiknél már huszonévesen elkezdődik a fogvesztés. A fogkőképződés üteme egyébként az életkor előrehaladtával fokozódik, mert az évek múltával változik a nyál összetétele is. A dohányzás is nagyban növeli a hajlamot. A korai felismerést és a rendszeres felülvizsgálat fontosságát azért nem lehet eleget hangsúlyozni, mert a fogkőképződés és az ínygyulladásos tünetek egyéb vészjel nélkül is rendkívül súlyos fogágybetegséget jelezhetnek. Olyan súlyosat, amikor akár már a fogak elvesztésével is számolni kell. Amikor a fog megmozdul, és már mély tasak alakult ki körülötte, már nagyon komoly probléma van, az ínyvérzés, a fogkőképződés viszont csak a jéghegy csúcsa, egyfajta intő jel, amit ugyanakkor sokan nem vesznek elég komolyan. A félévente elvégzett ínytisztítással azonban a probléma megszüntethető, ráadásul a hozzáértő orvos korán felismeri, ha fogágybetegség van kialakulóban.

Hogyan tudjuk házilag minél jobban kivédeni a fogkőképződést?

A legfontosabb a mechanikus fogtisztítás technikája és gyakorisága, akár kézi, akár elektromos fogkefével. Ezt egyénre szabottan a fogorvosnak, a dentálhigiénikusnak kell megtanítania a betegnek, amennyiben a technika hibás vagy nem hoz kielégítő eredményt az otthoni fogmosások alkalmával. Abszolút nem bevett szokás, de már huszonéves kortól erősen javasolt a fogköztisztító eszközök használata is, akár az e célra rendszeresített kis kefékkel, akár fogselyemmel – mindez az egyéni viszonyoktól, az íny állapotától is függ. Vagyis a mechanikus tisztítás, a mozdulatok, a fogmosás gyakorisága és szájhigiénés kiegészítők egyformán fontosak.

Mennyire befolyásolja az eredményt a fogkrém milyensége?

A közhiedelemmel ellentétben az általános célra, illetve ínygyulladás, fogágybetegség megelőzésére használt fogkrémek között sokkal kisebb a különbség, mint az egyes páciensek fogmosási hajlandósága között.

Mi a helyzet az antibakteriális szájöblítőkkel?

A fogágybetegség, ínygyulladás esetén valóban hatásos szerek között hatóanyag szempontjából alapvetően két nagy csoportot különíthetünk el. A klórhexidin-glukonát hatóanyagú szájvizek igen hatásos antibakteriális tulajdonsággal rendelkeznek, de két-három hétnyi használat után mellékhatásként barnásszürkés elszíneződés jelenhet meg a fogakon, és akár a nyelven is jelentkezhet kellemetlen ízérzés. Ezek éppen ezért alapesetben nem javasoltak állandó használatra, tartósan csak a kezelés bizonyos szakaszaiban szoktuk alkalmazni, vagy ha valaki a kezelés elején tart, és annyira rossz állapotok uralkodnak a szájában, hogy szükség van a mechanikai tisztításon túl egyéb támogatásra is. Vagyis „tűzoltásra” is alkalmasak. A Listerine szájöblítők közel ennyire hatásosak, és elszínező mellékhatásaik is gyengébbek. Azt ugyanakkor hangsúlyoznám: a szájöblítők alkalmazása sosem válthatja ki a mechanikus tisztítást.

Mennyire javasolt egyébként az állandó, folyamatos szájöblítő-használat? Nem tudják felborítani a száj baktériumflóráját, elpusztítva esetleg a „hasznos” baktériumokat is?

Ami az antibakteriális szereket és a szájflóra felborítását illeti, az emberi szájban sokszáz különböző típusú, milliárdos nagyságrendben tenyésző baktérium él. Ezek sajátos, egyénre jellemző összetétele legkésőbb a fiatal felnőttkorra kialakul, amit jelenleg nem vagyunk képesek lényeges módon befolyásolni. Ha valaki jó techikával tisztítja a fogait és az ínyét, annak szerintem nincs szüksége az ínygyulladás megelőzésére állandó szájöblítő-használatra. Az egyéb célre kifejlesztett, fluoridtartalmú, érzékenységcsökkentő, vagy leheletjavító készítmények alapvetően hatékonyak, és nincsenek kellemetlen mellékhatásaik. Segíthetnek megelőzni a fogszuvasodást, csökkentik a fognyaki érzékenységet, és hozzájárulnak a fogszuvasodás megelőzéséhez. Félni tehát semmiképpen sem kell a használatuktól.

www.dentpoint.hu