Arcfájdalom, sajgó fej és orrdugulás: biztos jelek

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám, 2012. október 29.


Az arcüreg- és a homloküreg-gyulladás viszonylag ritkán válik igazán kellemetlenné, nem is olyan kevesen viszont folyamatosan küzdenek e kellemetlen, különféle fertőzésekből fakadó megbetegedésekkel. Dr. Kozma Dávid fül-orr-gégész szakorvossal beszélgettünk a témáról.

Mitől gyullad be az arcüreg és a homloküreg? Miről van szó pontosan ilyenkor?

Ezek a bizonyos üregek vagy szaknyelven szinuszok az arcban elhelyezkedő olyan üregek, amelyek nem feltétlenül rendelkeznek tényleges funkcióval, csak visszamaradtak a fejlődés során. Ide tartozik az arcüreg és a homloküreg is. Ezek a szinuszok az orrüregben található egyik nyílásba vezetnek, amelynek alakja leginkább egy félholdra emlékeztet – ezért is nevezzük őket gyűjtőnéven orrmelléküregeknek. A problémákat elsősorban az említett kis nyílás nyálkahártyájának megduzzadása okozza, ilyenkor ugyanis elzáródnak az üregek, és felgyülemlenek a bennük termelődő anyagok, sőt, akár be is gennyedhetnek. A háttérben fertőzések állnak: vírus, baktérium vagy gomba egyaránt okozhatja a gondokat.
arcureggyull

 Egy állandó orrdugulással járó légúti fertőzés például könnyen ráhúzódhat az orrmelléküregekre, mert azok egyszerűen nem képesek megfelelően szellőzni ebben a helyzetben. Sőt, igazság szerint minden egyes náthával szükségszerűen együtt jár az arcüreg gyulladása, legtöbbször azonban ez nem okoz külön problémákat. A fülfertőzések is átterjedhetnek az arcüregre vagy a homloküregre. Összességében tehát nagyon gyakori és könnyen kialakuló betegségekről beszélünk.

Beszélhetünk-e egyes életkori vagy egyéb csoportok esetében a betegségre való fokozott hajlamról?

Gyerekeknél elég gyakoriak a hasonló megbetegedések. Ami egyéb csoportokat illet, úszóknál például jellemzően gyakoriak az efféle elváltozások. Ez egyébként nem is meglepő, hiszen a vizet egyszerre sokan használják a nyilvános helyeken, akár uszodáról, akár egy strandról van szó, vagyis elkerülhetetlen a kórokozók jelenléte a nedves közegben, hiába takarítják rendesen a medencéket. Úszás, merülés során ezek a kórokozók bejutnak az orrba és a melléküregekbe is. A fertőtlenítésre használt klór csak még tovább fokozza ezeket a problémákat. De egyébként olyan egyéni adottságok is számítanak a hajlamban, mint az arckoponya alakja, az üregek pontos elhelyezkedése, illetve az orr alakja. Akinek például orrsövény-ferdülése van, jellemzően fokozottan hajlamos az orrmelléküregek megbetegedésére. Ha a tünetek nem múlnak, érdemes elgondolkodni az orrsövény-műtéten, mert sok esetben segít a gondokon. Még egy fontos okcsoport a fogak betegsége – ilyenkor a visszatérő problémákat okozó fogat rendszerint el kell távolítani. A homloküreg-gyulladásnál pedig kiemelten fontos tényező az üreg mérete, akinél ugyanis ez nagyobb, az hajlamosabb a megbetegedésekre is.

Mik az elsődleges tünetek, amelyekből arcüreg- vagy homloküreg-gyulladásra lehet következtetni?

Az első tünetek esetében nem nagyon azonosítható be, pontosan miről is van szó: orrfolyás, tüsszentési rohamok, az orr dugulása jelentkezik. Amennyiben fejfájás, illetve nyomásra, érintésre erősödő fájdalmak jelentkeznek az arcunkban, akkor viszont már okkal gyanakodhatunk arcüreg-gyulladásra. A fájdalmak rendszerint erősödnek, ha a beteg lehajol, netán erőt fejt ki, vagy akár csak köhög és tüsszent. Elsősorban gyerekkorban magas lázzal is járhat a betegség. Maguk a kialakuló kórképek egyébként nem azonosak, hiszen mint mondtam, eltérő kórokozók állnak a háttérben. A legelső szint egyfajta hurutos megbetegedés kialakulása, ennek táptalaján jön létre a vizenyős, nyákos gyulladás, ami felülfertőződés esetén gennyes gyulladáshoz vezet. Ez már igen kellemetlen, nagyon komoly fájdalmakkal járó állapot. Az orrváladék állapota elég árulkodó azt illetően, milyen stádiumban járunk éppen, hiszen a vízszerű, folyós váladéktól jutunk el az egyre besűrűsödő, nyálkás anyagon keresztül az elszíneződött, sokszor vérrel kevert szintig. Amennyiben pedig az orrunkból ürülő váladéknak a szaga is kellemetlen, majdnem biztos, hogy a fog betegsége húzódött rá az orrmelléküregekre.

Milyen speciális jellemzőkről beszélhetünk az arcüreg-gyulladást és a homloküreg-gyulladást illetően?

Az arcüreg-gyulladás lehet egy- vagy kétoldali – akármelyikről is van szó, mindig kellemetlen a betegség, furcsán „tele van a fejünk”, ami ráadásul fáj is. A homloküreg-gyulladásnak szinte mindig velejárója a fejfájás, ami nem feltétlenül lokalizálódik az érintett területre – inkább azt mondanám, az is fáj mellé. Amennyiben krónikus a gyulladás, a homlok környékén állandósul egy kellemetlen nyomásérzés, ami a beteg mindennapi közérzetére is alaposan kihat.

Milyen más orrmelléküreg-gyulladások léteznek még?

A rostasejtek gyulladását említeném, ami az arc- és homloküreg-gyulladásokhoz képest ugyan ritka, ám igen kellemetlen tud lenni. A szóban forgó sejtek a szemgödör és a felső orrüreg között alkotnak rendszert, kivezető nyílásokkal az orrjáratok irányába. Ez az egyetlen olyan orrmelléküreg-gyulladás, amely már csecsemőkorban is gyakori, a többi inkább csak óvodáskorban válik jellemzővé. A problémát ilyenkor elég nehéz lokalizálni, mivel ezek a sejtek viszonylag mélyen fekszenek, így nehezebb a vizsgálatuk, és sokszor csak a köhögésből lehet rájönni, hogy baj van. Igaz, az itteni gyulladás a szemzug, a szemüreg fájdalmával is járhat.

Meddig tartanak ezek a betegségek?

Azért nehéz erre válaszolni, mert sok mindentől függ a lefolyás. Eleve gyakori a krónikus gyulladás is úgy az arc-, mint a homloküreg esetében, például a rendszeres uszodajáróknál: ilyenkor a nyálkahártya eldeformálódik, és állandósul a váladékozás, rosszabb esetben a gennyedzés, gyakoriak a hőemelkedések, a fájdalmak, és sajnos a szövődmények is. Ilyen lehet például a fül begyulladása. Az akut orrmelléküreg-gyulladások többsége ugyanakkor spontán gyógyul, ezt azért fontos kiemelni.

Milyen módon lehet kezelni a gyulladásokat? Hasznos-e ilyenkor a gőzölés, az infralámpázás?

Ne bízzuk magunkat a házi praktikákra, mindenképpen menjünk orvoshoz, ha efféle gondjaink támadnak. Ma már jó készítményeket, gyógyszereket lehet kapni, amikkel a problémák elég gördülékenyen megszüntethetők. Az említett gőzölésről, infralámpázásról megoszlanak a vélemények – túlzásba egyiket sem érdemes vinni, de ha már mindenáron ragaszkodunk valamelyikhez, én inkább az inhalálást javaslom, itt viszont a gyerekeknél nagyon kell vigyázni, nehogy leforrázzák magukat.

Járhat szövődményekkel a kezeletlen gyulladás?

Természetesen járhat, ezért is fontos orvoshoz fordulni, ha nem szűnnek vagy állandóan kiújulnak a tünetek. Az asztma például tipikus szövődmény. Ebből a szempontból egyébként a rostasejtek gyulladása a legalattomosabb, mert utóbbi – nagyon ritkán ugyan – akár agyhártya-gyulladáshoz, agytályoghoz, agyi érelzáródáshoz vezethet.